A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 20. szám - Özvegyi jog

80 A JOG ellem erőszak vétsége és a súlyos testi sértés vétségeért a btkv. 165., 302., 96. §§. alapján öszbüntetésül két (2) havi fogházra itéli, az elsőbiróság által kiszabott 5—5 trt pénzbüntetést pedig a btkv. 102. §. rendelkezéséhez képest, a súlyos tesli sértés vétségéért alkalmazott mellékbüntetésnek nyilvánítja, továbbá arra is kötelezi a nevezett vádlottat, hogy M. Jova sértett félnek kártérítés cimén 10 frtot fizessen. A. Vásza vádlottnak fogházbüntetését 1 hóra leszállítja, a btkv. 5-i., 98. §§-ra tett hivatkozást mellőzi, egyebekben pedig az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: K. Mátyás vádlott ugy saját beismerése, valamint a kihallgatott tanuk vallomása szerint nem csak A. Vásza csőszt, hanem miként a kir. tszék is megállapította, M. Jován mezei csőszt is hivatalos eljárásuk közben fokossal fejbe vágta s ennek folytán a csendőri jelentéshez csatolt orvosi látlelet szerint A. Vásza csősz 15—16 nap alatt, M. Jován csősz pedig 7—8 nap alatt, illetve vallomása szerint 3 nap alatt gyógyult testi sérülést szenvedett, mihez képest az utóbbi sérülést eredményezett cselekmény a hatóság elleni erőszakot és a könnyű testi sértés vétségét képezi, tehát nem minősíthető becsületsértés vétségének s a nevezett vádlottnak büntetése a háromrendü vétség halmazatára való figyelemmel, a bűnösség fokának megfelelő mérvben volt kiszabandó. A M. Jóva részére megállapított kártérítés a btkv 311.§-án alapszik. A. Vásza vádlott viselt állásának elvesztése által különben is érzékenyen bűnhődvén, ez a körülmény, valamint az elsőbiróság által helyesen felhozott enyhítő körülmények nagyobb méltatása e vádlottra nézve a fogházbüntetés mérséklését indokolják. K. József vádlottnak a bírósághoz történt bekisértetése alkalmával felvett orvosi látleletben (napló 7. szám) megjelölt könyökduzzadásról meg nem állapitható, hogy az A. Vásza vádlottal való bántalmazásból származott volna, mert az elesés vagy valami tárgyhoz való ütődés folytán is keletkezhetett s mert a nevezett vádlott nem állítja, hogy a testi sértés az A. Vaszától szenvedett tettleges bántalmazásból, t. i. az arcul ütéstől származott. A kir. ügyész K. József vádlott ellen a btkv. 165. §-ába ütköző cselekmény miatt vádat ugyan nem emelt azon az alapon, hogy e vádlott M. Jován mezei csőszt ostorral ütlegelte, azonban ezt a bántalmaztatást a kihallgatott tanuk nem látták s a nevezett csősznek magában álló terhelő vallomása alapján a tagadó vádlott terhére ezt bizonyítottnak elfogadni nem lehet. K. József vádlott mint sértett fél A. Vásza vádlott ellenében egy forint költség megállapittatását kérte, de a kir. tvszék erről itéletileg nem rendelkezett s a kir. Ítélőtábla e tekintetben vonatkozó fellebbezés hiányában nem intézkedhetett. A bűnjelként lefoglalt fokos B. Móric tulajdonát képezi, a vasvilla pedig, mely K. József birtokában volt, ütésre nem használtatott, a btkv. 169. §-ban meghatározott mellékbüntetés nem a btkv. 54. §-a alapján, hanem azért mellőztetett, mert a hatóság ellen erőszak vétsége esetén a mellékbüntetés alkalmazásának helye nincsen. Az elsőbiróság ítéletének az e helyütt felhozottak által nem érintett indokait a kir. Ítélőtábla elfogadta azzal aj helyesbítéssel, hogy a mezei csőszök bántalmazásuk után a zálogolást foganatosították; amennyiben a vizsgálati vallomásuk szerint a tilosban talált lovak közül kettőt tényleg behajtottak (napló 12—13 sz.) A m. kir. Curia (1899 március 22. 6,773/98) Minthogy a mezei őr (csősz) hatósági teendők teljesítésére hivatva nincsen, a btk. 461. §-a értelmében nem közhivatalnok de hogy nem közhivatalnok, kitűnik abból is, hogy a btk. 166. §-a szerint hivatásszerű eljárásának illetve ilynemű eljárása közben személyes biztonsága megóvása szempontjából hatósági közegnek tekintetik vagyis kivételesen azok sorába helyeztetett, kik ellen hivatásszerű eljárás közben a btkv. 165. §-a eseteiben hatóság elleni bűntett elkövethető. Eltekintve tehát attól, hogy a btkv. 473 §-a rendelkezéséhez képest a közhivatalnok is az esetben, ha valakit hivatala gyakorlatában bántalmaz, hivatali hatalommal való visszaélés vétségét csak akkor követi el, ha cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik és hogy A. Vásza mezei őr cselekménye, miután K. Józsefen könnyű testi sértést ejtett, még abban az esetben is, ha A. Vásza közhivatalnok volna, könnyű testi sértésnek lenne minősitendő, mert ez a cselekmény a btkv. 302. §. szerint hat havi fogházzal és 200 frtig teriedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a hivatali hatalommal való visszaélés pedig a btkv. 473. §. értelmében szintén hat hónapig terjedhető fogházzal és a tettes viselt hivatalának elvesztésével büntetendő és igy a könnyű testi sértés vétsége amannál súlyosabb beszámítás alá eső. Mindkét alsóbiróság Ítéletének A. Vásza vádlottra vonatkozó fellebbezett része, a cselekmény minősítésére és a büntetésre nézve megváltoztattatik és ez a vádlott a hivatali hatalommal való visszaélés vétsége helyett, a btkv. 30. §-ába ütköző s e szerint minősülő könnyű testi sértés vétségében mondatik ki bűnösnek és ezért a btkv. 302. §. alapján nyolcz(8i napi fogházra és behajthatlanság esetén egynapi fogházra átváltoztatandó öt (5) frt pénzbüntetésre ítéltetik. A költségekre vonatkozólag nevezett vádlottat illetőleg a kir. ítélőtábla ítélete helyben, nem fellebbezett egyéb része pedig érintetlenül hagyatik. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az agár által és idegen vadászterületen letett nyul eltulajdonítása iránt indított'ugy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1898. évi október 5-én hozott határozata.) A magyar korona címerével és a m. kir. dohány- és só-kisárulási felírással ellátott jelző-táblának nem meggyalázó szándékból tortént levétele és elvitele bírón uton büntetendő cselekményt nem képez. (A m. kir. ministertanács 1899. évi február 1-én hozott határozata.) A községi elöljáróságnak a legeltetésre vonatkozó rendelkezései megszegése az i8g4. évi XII t.-c. g4- i) pontjába ütköző kihágásnak nem tekinthető; mert a legeltetési szabályok megállapítására a képviselőtestület vagy a birtokossági tanács illetékes. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1898. évi 24,398. számú határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Ganczfried Jenő e. Ungvár, beregszászi törvényszék, bej. máj. 29. félsz. jun. 26. csb. Szük Lajos. tmgg. dr. Molnár Mór. — Keszthelyi Róza e. M.-Sziget, u. o. trvszék, bej. jun. 26. félsz. jul. 3. csb. Hunyor Ödön, tmgg. dr. Mihályi Florent. -- Weisz Izidor e. Békés, gyulai trvszék, bej. jun. 8. félsz. jul. 4. csb. Balogh Samu, tmgg. dr. Török Gábor. — Riczti István e. Görgeteg, kaposvári trvszék, bej. jun. 22. félsz, jun 20. csb. Gábor Mátyás, tmgg. dr. Kémen Elek. — Kestler Mór e. Mosonv, győri trvszék. bej. jun. 5 félsz. jun. 8. csb. Sipos László, tmgg. dr.' Hegedűs Kálmán. — Horváth Ferenc. BácsBresztovác, zombori • trvszék, bej. jun. 12. félsz. jul. 7. csb. Keméndy Béla, tmgg. dr. Bruck Mór. — Markovié Ferenc e. Fiume. u. o. trvszék, bej. jun. 30. félsz. jul. 25. csb. Nachtigall Cyrill, tmgg. dr. Vio Antal. Pályázatok: A dévai trvszéknél aljegyzői áll. máj. 20.— A n.-váradi trvszéknél jegyzői áll. máj. 20. — Az újvidék trvszéknél aljegyzői áll. máj. 20. — A nyíregyházai trvszéknél jegyzői áll. máj. 21. — A márm.-szigeti trvszéknél a 1 b i r ó i áll. — A teregovai jbitóságnál aljegyzői áll. máj. 23. — A temesvári jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. máj. 23. Galánffy Lajos H.-böszörményi kir. közjegyző irodájában • közjegyzői helyettes* alkalmazást nyerhet. Közjegyzői irodában szerzett gyakorlat birása szükséges. Ajánlat hozzá intézendő.' Vidéki ügyvédi irodában gyakorlattal biró, a német nyelvben is jártas keresztény ügy védjelölt vagy fiatal ügyvéd alkalmazást nyerhet. Cim a kiadóhivatalban. 3—3 A JKAGYAR ASPHALT | RÉSZYÉNY-TÁRSASÁC §1 Budapest, VI. ker. Andrássy-ut 30. sz. É elvállal jótállás mellett legolcsóbban "iífj asphalt-burkolatok fektetését és nedves laká- Áb sok, pincék stb.. gyökeres szárazzátételét. W'. Telefon. JOGI KÖNYVEK. Megjelentek Politzer Zsigmond kiadóhivatalában Budapesten és kaphatók az összes hazai könyvkereskedőknél : Finkey Ferenc dr. A magyar büntető eljárás tankönyve. 4 frt. Fráter Bela dr. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetről. 2 frt Huf József. A magyar telekkönyvi rendtartás. 3 frt 20 kr. Raffay Ferenc dr. Házassági perrendtartás 1 frt 20 kr Szabó Sándor dr. Pénzügyi codex I. Illetékegyenérték 5 frt. Vambéry Rusztem dr. A büntető perrendtartás vázlata. 80 kr. Vambery R. és Kálmán M. Magyar-német jogi szótár. Kötve ._. ... 1 frt — kr Zsögöd Benő Öröklött és szerzett" vagyon Stb."".".".. 2 frt - kr! Fenti cég antiquari osztálya INGYEN küldi bárkinek: „Joghallgatók útmutatóját" és „Útmutató az hPVe^^V1ZSgála,tra" Cimü könyvecskéket. Bármely könyv beszerzését, ugy a hazai-, mint a külföldi irodalom köréből elvállalja es pontosan teljesiti. Ugyanott egyes könyvek, ugyszinW^g f ^°nrtamk igen Jó áron vétetnek. (Cim: IV., Kecskemeti-utca 4. sz.) y