A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 17. szám - Az elmebaj a házassági jog szempontjából

A JOG 137 a kir. járásbíróság illetékes. Ezen alább felsorolt áttétel azonban már az ügy kezdetleges stádiumában inditványoztatik). X. a budapesti főügy. területén 1.533 1,574 1,826 a debreceni « YI 774 888 852 3. a kassai « « 897 914 830 4. a kolozsvári « 587 595 768 5. a szegedi « « 1,026 1,070 960 '.,817 5041 5,236 A vád— közvet e n v é g tárgyal ás — meg s z ü ntetési és áttételi*) indítván y ok össze; je: 1. a budapesti főügy. területén 18,885 10,802 21,840 • > a debreceni « 8,920 8.81(5 9,467 3. a kassai « « 9,093 9,249 9,859 4. a kolozsvári « « 10,258 11.523 12,146 5. a szegedi « « 10,540 10,554 10,080 57,696 59,974 63,392 Indítványra váró elintézetlen vizsgálat i ügy maradt : 1. a budapesti főügy területén 1,259 1,502 828 2 a debreceni « « 107 138 50 & a kassai « « _ — 4. a kolozsvári « « 315 245 333 5. a szegedi « 418 82 31 2,099 1,967 1,242 Elintézett ügy 1895 1896 1897 546,435 569,745 582,419 félretételi és áttételi indítvány 13,272 16,684 18,275 megszuntési inditáttételi indítvány a 2-4rovat együttesen 48,958 53.335 56,984 marad 497,477 516,416 525,435 Jó lesz itt intra parenthesim megjegyeznünk, miszerint sok ügyészségnél az a naiv szokás divik. hogy a restanciák eltüntetése, vagy csökkentése érdekében az év két utolsó napján beérkezett ügyek nem lesznek iktatva). Sajtóügyekben volt feljelentés 1. a budapesti főügyészség területén 2. a debreceni « « 3. a kassai « « 4. a kolozsvári « « 5. a szegedi « « V á d 1 e v é 1 : 1. a budapesti főügyészség területén 2. a debreceni « « 3. a kassai « « 4. a kolozsvári « « ó. a szegedi « « Sajtóügyi tárgyalás: 1. a budapesti főügyészség terüleién 2. a debreceni « « 3. a kassai « « í. a kolozsvári « « 5. a szegedi « « 1805 1806 1897 29 8 46 •j 1 9 10 7 4 19 31 20 53 42 24 113 89 103 3 2 21 2 1 2 3 4 6 4 9 8 25 9 13 37 25 50 45 28 27 1 3 1 3 1 3 4 12 8 12 10 11 65 54 50 vany 30,869 4,817 31,607 5,041 33,473 5,236 A 2-ik és 3-ik rovat összeadásából tehát kitűnik, hogy 1895: 44.141; 1896: 48,291; 1897: 51,748 esetben lett ártatlan üldözve, a kivel szemben már kezdetben vagy később az eljárást be kellett szüntetni. Sőt egy ügyben gyakran több terhelt is szerepel, a mi a számarányt jóvál emeli. Tekintélyes egy szám, majdnem egy kis ármádiával felér ! Még érdekesebb volna ezen számarány, ha kitudódnék, hogy ezen meghurcoltak közül hány an szenvedtek rövidebb-hosszabb vizsgálati fogságot is? Csakhogy ily statistikát nem csinálnak, mert a hatalmukkal visszaélő vizsgálóbirákat is kellene felelős égre vonni ! Ez lehetséges Anglia-, Franciaországban, de nálunk ? — ments Isten ! A 2—4. rovat levonása után marad még mindig 407. / 7 7, 516,416 és 525,435 befejezett és elintézett szám. Ebben tehát a nyomozás és vizsgálati, vád és közvetlen végtárgyalási, kiegészítés, kikérés vagy kiadatás tárgyábani indítványok is bennfoglaltatnak. Ha ezeket összegezzük és a befejezettek számából levonjuk, — akkor marad 1895: 497,477 — 92,685 = 101.702 1896: 516,410 — 93,143 = 423,267 1897 ; 525,435 — 97,884 = 427,551 Már most mi történt és hová sorozandó ezen százezrekre rugó befejezett és elintézett ügydarab ? Mennyi ebben a bűnvádi feljelentés, minden további eljárásnak ezen alphája ? Csakis ennek ismerete képesítene minket a bíróságok érdemleges munkálatát megbírálni és a fenti rovatokat a feljelentések számához viszonyítani. E nélkül e munka teljesen meddő maradna. Mert kétséget nem szenved, hogy egy ügynek több száma is van, de hogy mennyi, az ebből a kimutatásból szintén ki nem tűnik. . . Kérdezünk és nincs ki feleljen. — rebuszokat adnak fel, azok megfejtéséről azonban nem gondoskodnak, mintha e nélkül is nem okozna elég fejtörést a positiv adatok kellő felhasználása és értékesítése. Vádinditvány és közvetlen vég tárgyalási i n d i t v á n y volt: 1895: 12,154 -f 9,856 == 22,010 1896: 13,087 -j- 10.239 = 23,326 1897: 13,063 + 11,620 = 24,683 ellenben félretétel, megszüntetés stb. 1895: 48,958, 1896: 53,335, 1897 : 56,984. Ezen két — oly különböző természetű rovat egybeveté séből — meg fogjuk találni a fentartott és elejtett vádnak percentualis kulcsát. A kir. ügyészségek működése ezenkívül kiterjed : közhivatalnoknak fegyelmi ügyeire, melyekben hasonlókép eljárásmeginditási ugy félretételi és később vádinditvány és megszüntetési indítvány, végül pedig fegyelmi tárgyalás megkívántatik ; hasonlóképen az ügyvédek és közjegyzők elleni fegyelmi ügyekben való indítványtétel, nyilatkozat és tárgyalásra továbbá járásbirósági ügyekben az év folyamán nyitott A) táblázat szerinti ügyek ellátására, indítványok és nyilatkozatok, végül indokolt felebbezések és kegyelmi vélemények szerkesztésére. Bármily érdekesek is az idevágó adatok, bármennyire is kitüntetik az ügyészi kar sokoldalúságát és nagymérvű igénybevételét. — ugy ezek közléséről mégis le kell mondanunk, mert csak részletes képet adnak és a bűnügyekben rejlő tanulságot nyújtani, vagy legalább a vigasztalan helyzetet megvilágitani nem képesek. Mit használ tudnunk, hogy hány ügyben járt közbe a kir. ügyészség ? — ha ezen ügyek természetét és elinté1805 : 1896: 1897: Vád 22,010 23,326 21,683 °/o 391 33 4 30-8 Elejtés 48,958 53,335 56,984 Kell-e ehhez commentár? A bíróságok 7. 609 66 6 69-2 és Összesen 70,968 76,661 81,667 ügyészségek tevékenységének legnagyobb része kárba veszett munka, ennek még örülnünk is kell! A birói elintézésekre váró ügyekből ezen felül leforgácsolódik még a szinte nem jélentéktelen számú felmentések százaléka. íme: a lelkiismeretesen kezelt statistika megadja a kulcsot az ügyészségek és bíróságok létszámának apasztásira, ehhez nem kell egyéb, mint szakértő (és ennek elérése céljából jobban is dotált) v. birák és ügyészek alkalmazása és a lavinaszerűen növekvő, szinte aggasztó bűnügyek száma legott le fog apadni, — a mi pediy marad, az intensive lesz feldolgozható és lesz benne köszönet is. Az uj ministerhez intézzük komoly szózatunkat! Méltassa e sorainkat sokfelé igénybe vett figyelmére. A megfelelő intézkedések szülte eredmény — ugy hisszük — senkit sem fog annyira kielégíteni, mint őt magát! Dr. Révai Lajos. (Folytatása következik.) zési módját nem ismerjük, ha hü képét nem nyújtják annak, j hány ember lett vádolva, hány elitélve és hány alaptalanul 0Az elmebaj a házassági jog szempontjából. meghurcolva i Bármily felületes és a főbb adatokat gondosan titkoló is legyen azonban a fentebb részletesen közölt többrendü kimutatás, ugy abból egyet-mást mégis kiböngészhettünk. Ha ígyanis az elintézett darabokból levonjuk a félretételi és áttételi, továbbá a vizsgálat befejeztéveli megszüntetési és áttételi indítványokat, akkor a következő képet nyerjük. *) Mái a vizsgálat befejezése után áttétettek. Irta: dr. RAFFAY FERENC, győri kir. törvényszéki albiró. A Curiának két ellentétes ítélete fekszik előttünk. Az egyikben 1897. évi 1526 szám alatt, kimondta legfelsőbb bíróságunk, hogy az 1894. évi XXXI. t.-c. 78. §-a értelmében az élet elleni törés önálló bontó okot képez, tekintet nélkül arra, hogy a másik házastársnak élete ellen törő házastárs a tett elkövetésekor elmebajos volt. Az ügyállás e bontóperben az volt, hogy alperes nő 1893 október 19 én konyhakéssel életveszélyesei megsebezte férjét, aki ennek folytán a házasság felbontása iránt pert indított