A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 16. szám - Bírák anyagi függetlensége

132 A JOG Nagyváradon és Nagy-Kanizsán is szerveztek hasonló irodákat s az egyesületeket mindig felkeresték, hogy legyen segítségükre az alapszabályok készítésében. Jelenti, hogy az egyesület a mult évben összesen 431 peres ügyet vett fel, ezekből 304 magánjogi per, telekkönyvi 1, kereskedelmi 4, váltóper 2, büntetöügyi véde­lem 75, sajtóügy 3 és vegyes természetű 42. Az ügyvédekre bízott 373 eset közül a jelentések szerint befejeztetett 230 ügy, függőben van (58 s nem érkezett be jelentés Ii6 esetre nézve. Az egyesület bevétele volt a mult évben 620 frt, kiadása :!52 ftr, egyenleg 268 frt. A tagok száma 273. A felmentvény meg­adása után az egyesület egyhangú lelkesedéssel Erdélyi Sán­dort disztaggá választotta. A választások eredménye a következő: Elnök: Katona Béla, pénztáros: Beniczky Attila, ügyész: Sg a 1 i t ze r Gyula dr., ellenőr: Merényi József, titkár: Veres­marthy Miklós dr. A választmányt a következőkkel egészítet­ték ki: Visontay Soma dr., Messinger Sándor, Rácz Károly, V e r e s m a rt hy Miklós, M a n del 1 o Károly, Atlasz Gyula, Keszits Antal. Ezután Gál Jenő dr. utal arra, hogy az egyesület 431 peres ügyben nyújtott közbenjárásai közül az ese­tek 3/4 részében nem a jogvédelemnek, hanem a jogkeresésnek állott szolgálatában. Pedig éppen minálunk bizonyos közigazgatási hatóságok működése nagyon is provokálná a jognak az egyesület részéről való szorosabb értelemben vett védelmét. A büntető járásbíróságoknál tapasztaltak is élénken éreztetik az egyesület műkökésének a szükségességét, a mely különösen a helyen jutna közvetlen érintkezésbe az élettel, és igy közeledhetnék szociális feladata teljesítéséhez. Kívánatos, hogy az egyesület lépjen köz­vetlen érintkezésbe a hatóságokkal és a judikaturával, hogy mű­ködésének áldásában a valóban arra szorulók részesülhessenek. Indítványozza, hogy a választmány foglalkozzék e kérdéssel és dolgozzon ki az irányban javaslatot, miként volna ez érintkezés megteremtendő. (Helyeslés.) Katona Béla elnök hozzájárul az indítványhoz és a közgyűlés katározatához képest a választmányt javaslat kidolgozásával bízza meg. Zsitvay Leó, a budapesti büntető törvényszék elnöke, reflektálva Gál dr. felszólalására, a maga részéről kézségesen nyújt segédkezet a közvetlen érintkezés megteremtésére. Egyúttal a közgyűlés nevében köszönetet szavaz Katona Béla elnöknek buzgó működéseért. (Éljenzés.) Ezzel a közgyűlés véget ért. Kimutatás a m. kir. Curia ügyforgalma és tevékenységé­ről az 1899. évi január hó i-től március 31-éig. Polgári. Elinté­zésre várt 4,288. Elintéztetett 2,129. Hátralék 2,059. Váltó. Elintézésre várt: 473. Elintéztetett: 349.Hátralék: 124Bü n t et ő. Elintézésre várt: 7,431. Elintéztetett: 3,640. Hátralék,: 3,791. Kimutatás a bpesti kir. Ítélőtábla 1899 évi ügyforgalmáról március hó végéig. Polgári. Elintézésre várt: 5,776. Elintézte­tett: 3,331. Elintézetlen maradt: 2,445. Büntető. Elintézésre várt: 5,319. Elintéztetett: 4,595. Elintézetlen maradt: 744. A budapesti kir. büntető-törvényszéknél az iktatószám a lolyó év harmadik hónapjának végén 26,652-re rúgott az előző év 25,757. számával szemben. A szaporodás tehát 1899. év már­cius végével 895. Az önálló uj ügyek (feljelentések, közvetlen idé­zés) lajstromszáma ez év április 1-éig 3624-re emelkedett. A budapesti kir. ügyészségnél a folyó év első negyedében az iktatószám 14,970, az uj ügyek lajstromszáma 3638 volt. A mult év hasonló időszakában az iktatószám 14,675 volt és igy ebben az évben az emelkedés 295. A bankár felelőssége. Egy iparos egy bankár tanácsára bizonyos ipari részvényeket vásárolt. A részvénytársaság csődbe jutott, a részvények vevője több ezer márkával károsodott, miért is a bankár ellen kártérítési keresetet indítóit azon alapon, hogy csakis a bankár tanácsára és rábeszélésére vásárolta a papírokat. A német Reichsgericht kimondta elvileg, hogy ha a bankár nem­csak közvetíti a vételt vagy nem csupán mint eladó vagy vevő szerepel, hanem a hozzáfordulónak üzleti tanácsot is ad, eme taná­csért felelős, a mennyiben őt rosszhiszeműség terheli, vagy pedig a rendes kereskedő gondosságát elmulasztja a tanácsadás körül, mert ő szakértő, a kinek gondosan kell mérlegelni azt, hogy mire veszi rá felét. Uj váltó-ürlapok. A pénzügyminister közzé teszi a hivatalos lapban azt a hirdetményét, a mely az uj korona-értékű váltó és igérvény-ürlapok forgalombabocsátására vonatkoznak. E szerint az 1899-ik évi április hónap elsejével a korona-értékű bélyegzett váltó- és igérvény-ürlapok lépnek forgalomba. A bélyegraktárak s a bélyeganyag kezelésével megbízott adó- s más jövedéki hivatalok kötelesek azonban első sorban a mostani, ugy 1883-ik évből való váltó-, mint az 1871-ik évből való igérvényjegy-ürlapokat a készletekhez képest, még az 1899-ik évi augusztus hónap 31-éig az igények kielégítésére fordítani. Az uj váltó-ürlapok 10, 20, 40, 60 és 80 fillér, 1 korona, 1 korona 20 fillér, 1 korona 40 fillér, 1 korona 60 fillér, 1 korona 80 fil­lér, 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 22, 24, 26, 28 és 30 korona bélyegértékü osztályokban bocsáttatnak ki és valamennyi egyfor­mán 318 milliméter szélességű és 114 milliméter magasságú. A 10 fillértől 1 korona 80 fillérig bezárólag terjedő bélyegértékü váltó-ürlapok világos-barna-, a 2-től 30 koronáig bezárólag ter­jedő bélyegértékü váltó-ürlapok pedig zöldes-szürke alnyomattal és levéldiszitményekből és .kincstári jövedék> feliratból álló ismét­lődő, folytatólagos vizjegygyel gyártott vékony fehér-papíron, fekete szövegnyomással és pedig külön magyar, horvát, német és olasz szöveggel vannak kiállítva. Az uj igérvényjegy-ürlapok 170 milli­méter magas és 271 milliméter széles alaknagyságban «Igervény» föliratú vizjegygyel gyártott vékony fehér papíron, rózsaszínű alap­nyomattal és elő és hátoldali fekete szövegnyomással és pedig külön magyar, horvát, német és olasz szöveggel s egy korona bélyegértékkel vannak kiállítva. A jelenleg forgalomba levő mind­két rendbeli űrlapok még az 1899-ik évi szeptember hónap 30-áig bezárólag forgalomban hagyatnak, ezen időig teljes érvénynyel használhatók és elárusithatók, ezen időponton tul azonban csakis az uj űrlapok árusíthatók és használhatók és a régieknek netáni használata a törvényes bélyegkötelezettség nem teljesitéséve) egyenlőnek fog tekintetni s az illetéki szabályok szerint ezzel egybe­kötött hátrányos következményeket fogja maga után vonni. A forgalom s érvényen kívül helyezett fel nem használt kincstári váltó- s igérvényjegy-ürlapok a szabályszerű feltételek mellett az 1899 ik évi december hónap 31-éig bezárólagos ugy a bélyeg­raktáraknál, mint a bélyeganyag kezelésével megbízott adó s más jövedéki hivataloknál ingyen kicseréltetnek. Az ez iránti beadvá­nyok bélyegmentesek. Az 1899-ik évi december hónap 31 ikén tul a forgalom s használaton kívül helyezett, érvényt vesztett váltó- s igérvényjegy-ürlapok sem ki nem cseréltetnek, sem érté­kük meg nem téríttetik. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara 1899. március 29-én tartotta meg évi rendes közgyűlését Csongvay Lajos kamarai elnök vezetése alatt meglehetősen csekély érdeklődés mellett s különösen a vidéki tagtársak részéről. A választások eredménye a következő: Elnök: Csongvay Lajos. Elnökhelyettes: Csontos Olivér. Titkár: dr. Láni Oszkár. Pénztárnok: Schönstein Gyula. Ügyész: Darkó Ákos. Választmány: Rendes tagok: Biás István, Blumenfeld József, dr. Z. Bodolla Ferenc, dr. Fenyvesi Soma, Molnár Zsigmond, dr. Ötvös Gyula, dr. S e b e s s Dénes, dr. W e r m e s c h e r E. Ö. Póttagok: dr, W a g­ner Albert, dr. Nagy Samu, dr. Barátosi Sz. Antal, ifj. Molnár József. Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést téve­dések kikerülése vége-tt kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Beregszász Sz. K. id. Andrássy J. — ifj. Andrássy 196/99. sz. ü. a kir. Táb. rendelv. — Cegléd dr. H. L. Klein — Ceglédi népbank 5,149/98. sz ü. a Cur. ápril 6 mv. — Eger dr. B. B Molnár J. és ts. — Kis Illés érk. 5,058/98. sz. a. n. e. eld. Hűvös. — Miskolc dr. H G. Lévay — ifj. Pollyik 5,370/98. sz. ü. a Cur. ápril 6 hh. — Sopron dr. K. J. Ivobolovits Márton b. ü. crk. 1,117/99. sz. a. n. e. eld. Kelemen. — Zombor dr. B. K. Bajacz T. és tsai b. ü. bővebb adatokat kélünk. Teljes gyakorlattal és kitűnő bizonyitványnyal biró köz­jegyzőhelyettes fővárosi, esetleg nagyobb vidéki közjegyzői iro­dába helyettesül ajánlkozik. Cim a kiadóhivatalban. 3fc i ÍJ?*; Ü • A JMACYAR ASPHALT RÉSZYÉNY-TÁRSASÁG Budapest, VI. ker. Andrássy-ut, 30. sz. elvállal jótállás mellett legolcsóbban asphalt-burkolatok fektetését és nedves laká­sok, pincék stb., gyökeres szárazzátételét. \3gg" Telefon. JOGI KÖNYVEK. Megjelentek Politzer Zsigmond kiadóhivatalában Budapesten és kaphatók az összes hazai könyvkereskedőknél : Finkey Ferenc dr. A magyar büntető eljárás tankönyve 4 frt. t rater Béla dr. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetről. 2 ff* Hut József. A magyar telekkönyvi rendtartás. 3 frt í>0 kr Raffay Ferenc dr. Házassági perrendtartás 1 frt 20 kr bzabo Sándor dr. Pénzügyi codex I. Illetékegyenérték 5 frt. vambery Rusztem dr. A büntető perrendtartás vázlata. 80 kr. Vambéry R. és Kálmán M. Magyar-német jogi szótár. Kötve ._. 8 1 f,t — kr Zsögöd Benő Öröklött és szerzett" vagyon stb."."..".".. 2 frt — kr! Fenti cég antiquari osztálya INGYEN küldi kinek: „Joghallgatók útmutatóját" és ügyvédi vizsgálatra" cimü könyvecskéket beszerzését, ugy a hazai-, mint a külföldi irodalom köréből elvái falja és pontosan teljesiti. Ugyanott egyes könyvek, úgyszin­tén egész könyvtárak igen jó áron vétetnek. (Cim: IV., Kecskemeti-utca 4. sz.) bár­.,Útmutató az Bármely könyv PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-kőrut 31. Dr_STILLER MÓR lakik V„ Rudolf-rakpart 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom