A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 14. szám - Igazságügyi codificatió

114 A JOG Igazságügyi codificatió. Irta: RUTTKAY ALADÁR kir. járásbiró, Szepes-Szombat. E lapban annak idején szóvá tettük a kormányváltozásokat és kifejezést adtunk azon óhajunknak, hogy miután az elárvult volt igazságügyünkre azok tagadhatatlanul kártékony hatással vannak: minél ritkábban fordulnának elő, s az igaz ságügyi kormányzatban vajha, ha máskép nem lehet, legalább egy időre stabilitás állana elő. Az akkor kifejezett óhajtásunk valósult is, a mennyiben az igazságügyi kormányzat éléről lelépett legelső reformer igazságügyérnek nevezhető Szilágyi Dezső képviselő után, annak élére lépett és az ő agendait átvevő Erdély Sándor kormányzata éppen nem mondható rövid idejűnek. Hogy a nem rövid idejű, s igy bizonyos állandóságot mutató igazságügyi kormányzat alatt a jogfejlődés, az igaz ságügyi codificatió eredményeket mutat fel. ennek bizonyságául szolgálnak az e napokban lelépett igazságügyérünk kormányzata alatt létrejött igazságügyi reformjaink. A nehéz politikai viszonyok között lefolyt kormányzat alatt a jogfejlődés, a codificatió dicséretesen előre haladt és azon nevezetesebb reformok közül kiemeljük röviden a következőket: A magánjog terén, a magyar általános polgári törvénykönyv munkálatai nagyon előre haladtak. A codificalóbizottság, mely kormányzata alatt alakult meg, az 1898. év végéig 1)4 szerkesztő bizottsági és 11 teljes ülést tartott. A hiteljogok közül a biztosítási jogról, a részletügy letekről és a csődön kivüli jogügyletek megtámadásáról törvénytervezetek készültek és a revisión keresztül is mentek. A polgári perrendtartás előadói tervezete szintén elkészülvén, az utolsó átdolgozás alatt áll és remélhetőleg rövid időn belül életbe fog léptettetni, ha a képviselőház óhaja is az. Az ügyvéd co legáink által oly hőn óhajtott ügyvédi rendtartás gondoskodás tárgyát képezte, mert javaslatának tervezete is elkészült, s várja a szaktanácskozmány elé való jutását. A telekkönyvi jog tere nem maradt árván, hanem szintén lépés történt. A telekkönyvi betétszerkesztés egyszerűbbé és ,gy >rsabbá tétele végett törvényjavaslat készült. A büntetőjog terén elkészült első tervezetében: a különben jeles büntető törvényünknek a novellája, mely a szaktanácskozmány vizsgálata eiőtt áll. Nagyon kimagasló a régóta óhajtott bűnvádi perrendtartás, a melynek megalkotására a lelépett igazságügyérünk méltán büszkén tekinthet vissza. Az életbeléptetése elkészíttetvén, remélhetőleg a következő év első napján életbe is lép. Kiválóan fontos helyet foglal el az esküdtbirósági intézmény is, a mely szintén több oldalról sürgetés tárgya volt. Ezek lennének a codificatió terén tett főbb alkotások, noha még számos reformmal is találkozunk, mint pl a gazdák és iparosok szövetkezeteiről szóló törvénynyel, az örökösödési eljárással, a házassági, szabadalmi és egyéb más kisebb jelentőségű törvényekkel. De megemlítésre méltó még, hogy a járásbíróságok görnyedő ügykezelése is gyökeresen javíttatott, az ügykezelés gyorsittatott a kezelési teendők apasztása folytán; de maga az igazságügyi administrátió is javulást nyert. Látjuk tehát mindezekből, hogy a kevésbbé szerencsés politikai viszonyok között is működő, de mégis hosszabb életű igazságügyi kormányzat alatt a codificatió eredményt, haladást mutathat fel. Ez alkalommal tehát ismételten is kifejelhetjük azon óhajunkat: hogy az igazságügyi koi mányzatunk élére állított és bölcsen kiválasztott dr. Plósz Sándor igazságügyérünk kormányzata, melynek elébe nagy reménnyel nézünk, hosszú életű legyen és ekképen a nálunk is meghonosítva látott codificatió előbbre törjön, s az európai codificatió nívóját mielőbb elérhessük. Az uj államtitkár életrajzi adatait röviden a következőkben koholjuk. Bern,th Géz3) szü,etett Kocsárdon, Szatmár-megyében. Ma 54 éves. 1867-ben a kir Ítélőtáblához joggyakornokka, ugyanaz évben Pest város törvényszékéhez tollnokká, 18b9• június 2-án ugyanazon törvényszékhez tb. aljegyzővé választatott meg, mig szept. 9-én ugyanoda rendes aljegyzővé neveztetett ki. iw/J. december 20-án a pesti kir. ftő. járásbírósághoz albirová nevezték ki. 1872. június 1-én törvényszéki bíróvá neveztetett ki a budapesti kir. törvényszékhez, 1880. okt. 30-án a budapesti egyetemen jogtudorrá avattatott, 1880. dec. 13-tól a budapesti kir. Ítélőtáblánál pótbiró minőségben működött, míg lböö. okt. 8-án ugyanoda rendes biróvá neveztetett ki, a hol az V. polgári tanácsnak volt vezetője. HMA A kir. táblák decentrálizációja alkalmával a szegedi kir. táblához tanácselnöknek neveztetettt ki, mikor pedig Sélley Sándort a szegedi kir. tábla elnökét a m. k. Curiához tanácselnöknek nevezték ki, ő jött annak helyére és azóta viszi a szegedi kir. tát)lci clnöksc^ct Dr. Bernáth világos fő, nagyobb látkörü jogász jól kiérdemelt hírnevében áll. A mellett egyéni szeretetre méltósága és egyenes magyaros jelleme általános rokonszenvet biztosítanak neki. A budapesti ügyvédi kamara tisztújító közgyűlését m. hó 25-én tartotta meg. A választásokat igen érdekes és hosszas vita előzte meg, melyre még részletesen vssszatérünk és melynek folyamán az ellenzék, a reformpárt, igen erős támadásokat intézett a kamara vezetősége ellen. A választások eredménye az, hogy a reformpártnak sikerült a rendes választmánybaés a póttagok közé kettőt—kettőt belevinni. Elég-e ez erjesztőnek vagy assimilálja majd a régi elem az ujat? A választások a következők: Elnök: dr. Győry Elek; alelnök: dr. Friedmann Bernát. Ügyész: dr. Pollák Illés; titkár: dr. Nagy Dezső; Pénztáros: Nóvák Sándor. Rendes választmányi tagok: dr. Vámossy Károly, dr. Szmik Lajos, dr. Darvay Fülöp, dr. Brüll Ignác, dr. Zsigmondy Jenő, dr. Wittmann Mór, dr. K ö n i g Vilmos (uj) dr. Sch re'y er Jakab, Kiss Albert, dr. Szivák Imre (uj), dr. Somogyi Miksa, dr. B u r i a n Béla; p ó 11 a g o k : dr. Pap József, dr. Berczelly Antal, dr. Stern Sámuel (uj), dr. Baracs Marcel (uj) dr! Messinger Simon, dr. Fittler Dezső. Ausztria és külföld. A hiteltudakozó intézetek jogi természete. A legelterjedtebb ily intézetet, a Schimmelpfeng-féle irodát egyik kliense kártérítés iránt beperelte, mivel a tudakozódására adott válasz körül állítólag gondatlanságot tanusitott. A hamburgi Oberlandesgericht a keresetet elutasította, a következő indokolással: A hiteltudakozó intézet oly különös természettel bir, hogy számtalan díjazott segédmunkás nélkül nem is működhetik. Acél eléréséhez szükséges munka, az illető személyek hitelviszonyainak kipuhatolása, mindenesetre oly dolgok, amelyek sok irányban csakis kéz alatt, teljes diskréció mellett történhetnek. Rendszerint az ezekhez szükséges utak megválasztása a tudakozó intézet hivatalnokának óvatosságára és tehetségére lesz bizva, amennyiben nem mindenütt vannak megközelithelő segédeszközök. Még nehezebb dolgok közé tartozik bizonyos személyek hitelviszonyát megtudni, mert kereskedő vagy iparos nem árulja el üzlete állását hívatlanoknak. Senki sem kívánhat tudakozó irodától többet,mint hogy tájékozást nyerjen bizonyos dolgokban, de helytelenül cselekszik, aki a nyert tudósításoknak vakon hisz. Lehetetlen, hogy a tudakozó iroda vezetője alkalmazottainak minden kutatását és a viszonyok megítélését figyelemmel kisérje. Az intézetnek meg kell bocsátani, ha néha egy hiba történik. Mindenütt elismerik az intézmény nagy értékét. Ha az alkalmazottak minden hibájáért magát az irodát vonnák felelősségre, akkor egész létük kérdésessé válnék. Mindezeknél fogva szó sem lehet arról, hogy panaszlott contra bonos móres járt volna el, midőn kikötötte, hogy dolus esetét kivéve, semminemű hibáért — alkalmazottai hibájáért — sem felelős. Belföld Az uj igazságügyminiszteri államtitkár. A hivatalos lap m. hó 28-iki száma hozza azt a királyi kézratot,a mely szerint a Plósz Sándor miniszterré történt kinevezésével megürült igazságügyi államtitkári állásra Bernáth Géza, a szegedi kir. ítélőtábla elnöke neveztetik ki. A kézirat ekként szól: Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztése folytán dr. Bernáth Géza szegedi Ítélőtáblai elnököt az igazságügyminiszteriumhoz államtitkárrá kinevezem. Kelt Bécsben, 1899. évi március hó 22-én. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Dr. Plósz Sándor, s. k. A badeni uzsora elleni egylet. Nagy népszerűségnek örvend Badenben az Országos védegylet a népnek az uzsoráskodás általi kiszipolyozása ellen; miután az uzsora és szédelgési üzelmek ellen irányzott törekvései oly sikert arattak, hogy a lefolyt évben e téren majdnem igénybe sem vétetett védelme. És ezen siker főleg buzgó, erélyes tevékenységének tulajdoníttatik. Ellenben többször kellett fellépnie az irreális biztositások, nevezetesen állatbiztosítások ellen azon eredménynyel, hogy bírósági határozatokkal a kicsikart dijak visszafizetése nem adatott ki. Némely esetben azonban, midőn a rászedés a biztosító társulat ügynökeinek rábeszéléséből, ámításaiból keletkezett, a bíróság azt mondottaki, hogy a társulat ügynökei ámitó beszédjeiért nem felelős. Hasonló sikertelenség állt elő, midőn az utófizetések önként teljesítettek. Azt hiszik, hogy ezen majd a birodalmi uj biztosítási törvény fog segíteni. Nagyobb , Slkert é,T^,e] a védegylet azon társulatok ellen, melyek ellenlétben ' a szerződő ügynökeik előadásával, magas pótdij fizetéseket követel-