A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 13. szám - A végrehajtási törvény 163 §-ához - Csemegi Károly. (1826 -1899.)

106 A JOG Halálával ő róla is elmondhatjuk : Ki lép nyomodba? Az egész magyar jogászság gyásza és háládatos emléke kiséri utolsó nyugovó helyére. * * * Életrajzi adatait a következőkben közöljük : Csemegi Károly 1826. május 3-án született Csongrádon. A gimnáziumot Szegeden végezte, azután Pesten a jogra iratkozott. Az egyetemen egyik első alapitója volt a magyar társulatnak, a mely csak titokban működhetett, mert alapszabályait az akkori nádor nem hagyta helyben. A jóváhagyást többször sürgette ifjúsági deputáció, a melyben ott volt Toldi Ferenc mellett Csemegi is, de sikertelenül. A szabadságharcban gróf Batthyányi Kázmér, a teljes hatalmú országos biztos, egy zászlóalj gyalogság és egy század lovasság alakításával bizta meg az ifjú Csemegit, a ki mint e csapat őrnagya és parancsnoka végigküzdötte a bánáti és bácskai hadjáratokat és Lúgosnál tette le a fegyvert. Az osztrákok ezért a temesvári várba vitték, a hol hosszabb fogságot szenvedett. A hadi törvényszék besorozásra Ítélte, de a komisszió alkalmatlannak találta, utóbb azonban mégis besorozták s Budára a Ferdinánd-kaszárnyába vitték. Hat hónapi szolgálat után egy felülvizsgálatnál kiszabadult, de a kormány hazafias érzéseiért állandóan rendőri felügyelet alatt tartotta. Az üldözést megunva, Bulyin oláh faluba költözött s ott ügyvédeskedett, a mig az alkotmány visszaállítása után Horváth Boldizsár, mint titkárt s tiszteletbeli osztálytanácsost hivta meg az igazságügyministeriumba, a hol csakhamar ministeri tanácsosnak, majd államtitkárnak nevezték ki. A ministeriumban Horváth Boldizsár megbízásából a bírósági szervezetről javaslatot dolgozott ki s e javaslat első fejezetéből lett a bírói hatalomról szóló 18(59. évi IV. törvénycikk. Fiúménak igazságügyi bekebelezése Magyarországba az ő érdeme. Nagyszabású működésének kimagasló pontja azonban a korszakot alkotó magyar büntetőtörvénykönyv, mely nemcsak a magyar gyakorlati élet legégetőbb szükségét a jogásznemzet fényes tradícióinak megfelelően elégítette ki, hanem egyes, alárendeltebb jelentőségű hiányai mellett is a hazai törvényhozásnak hosszú időre szilárd alapját fogja képezni. A törvénykönyvhöz irt nagyszabású indokolás maradandó tudományos és irodalmi becscsel bir. Ez mutatta be s tárta fel először a hazai jogászok előtt a külföldnek szellemi kincsbányáit s kiinduló pontjává vált a most virágzónak mondható büntetőjogi irodalmunknak. Csemegi 1879-ben kúriai tanácselnök lett s ebben a minőségben a btkvben letett nagy elvek gyakorlati érvényesítésének szentelte erejét; kiváló gondot fordítván a bűnvádi eljárásunk fejlődésére is, melyről a kormány megbízásából két javaslatot dolgozott ki, a melyek a későbbi javaslatoknak is alapját képezik. Hogy bűnvádi eljárási törvény hiányában hazai eljárásunk a modern büntetőper teljes magaslatán áll s a tudomány által felismert gyakorlati igazságok gyakorlati érvényesítésében a külföld legmiveltebb államait nemcsak utóiérte, de több tekintetben meg is haladta, az jó részben szintén az ő érdeme. Működése ugy a jogalkotás, mint ajogalkalmazás, a tudományos jogmivelés terén hazánkban korszakot alkotó. A magyar jogászegyletet ő alapította meg. Előkelő birói állásában is folytatta jogfejlesztő munkásságát, megalapította a magyar jogászegyesületet s ott sok nagystílű fejtegetéssel emelte a viták nívóját. Az első kitüntetés 1878-ban érte, a mikor a Szent István-rend középkeresztjét kapta. 1882-ben pedig valóságos belső titkos tanácsos lett. Munkásságát a következő művek jelzik: A jogvesztés elmélete és az államjog (Pest 1872.); A magyar bűnvádi eljárás szervezetének indokai (Budapest 1882.); Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt (Budapest J683.) Jogi írásainak nagy dicsősége, hogy a francia kcrmány C s emegi büntető törvénykönyvét lefordíttatta s Code pénal hongrois des crimes et des délits címen 1885-ben Párisban tette közzé. A birói fórumról évekkel ezelőtt visszavonult, de azért állandóan föntartotta az érintkezést az egész magyar jogász nemzedékkel. Nyáron balatonfüredi üdülése alatt egy vidám asztaltársaságnak volt éveken át első és legkedveltebb alakja, itt Budapesten pedig egy dunaparti kávéház márványasztalánál gyűjtötte maga köré a fiatal és idősebb birói és ügyvédi generáció tagjait. Ügyvédi mozgalmak. A budapesti ügyvédi kamara tisztujitó közgyűlése alkalmából f.hó 25.alakult pártoknak programmjait közöltük előző számunkban. Közöltük a régi, úgynevezett hivatalos kamarai pártnak a választási listáját. Az úgynevezett reformpárt következő kijelölésekettesz közzé, u m : Elnök:dr. Győr ffy Gyula. Elnökhelyettes: dr Friedmann Bernát. Titkár: dr. Kened i Géza. Ügyész: Pollák Illés. Pénztárnok: Nóvák Sándor. Rendes választmányi tagok: Árkay Kálmán, dr. Brüll Ignác, dr. Darvai Fülöp, dr. Deűtsch Izidor, Friedvalszky Sándor, dr. Komlós Ágost, dr. König Vilmos, Matuska István, Melha Kálmán, dr. S z i v ák Imre, Szmik Lajos, dr. V á m o s s y Károly. Póttagok: dr. Baracs Marcel, dr. Fehérpataky Kálmán, dr. Németh Imre, dr. Rakovszky Géza, dr. Stern Sámuel, dr. V á z s o n y i Vilmos. Ausztria és külföld. A megbilincselés Szászországban. Közelebb mult napokban nem csekély megbotránkozást okozott fővárosunkban, hogy egy művelt osztálybeli fiatal ember megbilincselve vezettetett az utcákon világos nappal. Ily botrány azonban a nagy műveltségű Németországban is előfordul. Nehany hónap előtt Szás zországban történt, hogy két szociáldemokrata lapszerkesztő nyílt uton vasra verve szállíttatott be, akik kozul egyik önként jelentkezett a fogság megkezdésére, másika pedig csak kihallgatásra volt vidékről előállítandó. Ezen barbár eljárás, a megbilincselésről rendelkező ügyviteli 2,000. §.5. pontja ily alkalmazása ellen felszólalások történtek. Erre vonatkozólag e napokban a szász igazs. minister rendeletet bocsátott ki, azon o. pont értelmezéséül, amely szerint az átszállítandó rabokra bilincsek szükség esetében alkalmazandók, t. i. szökés gyanújánál és súlyosabb bűntetteknél. Ezt a minister tentartja, de az előterjesztett panasz megnyugtatására ujabb rendelkezésekkel. Nevezetesen azzal, hogy .bilincsek nem alkalmazandók, ha más eszköz is elégséges., csak különös körülmények közt megbilincselendők személyek, akik csak várfogságra 3 évig vagy csak fogházra, vagy mindkettőre elitéltettek vagy elitélhetők; végre szabadságvesztésre Ítéltek, akik önként elő állanak, vagy egyszerű idézésre megjelennek. Egyszersmind kimondotta a szász igazságügyér, hogy az afeletti határozat: alkalmazandó-e, vagy nem — a megbilincselés valamely beszállítandó fogolynál — a bíróság vagy államügyész hatáskörébe tartozik, amely által adatik ki a beszállítási parancs. Reményük^ hogy ezen a rabok bűnvádi minősítésére vonatkozó megkülönböztetések következtében oly kinos jelenetek nem fognak többé ismétlődni. Közli: Dr Szokolay István bpesti ügyvéd. Külföldi judicatura. Tudva kártyajáték céljára adott kölcsön birói uton nem érvényesíthető. (Legfőbb ítélőszék Bécs 15,532/98.) Tőzsdei különbözeti ügylet fedezetéül adott váltó nem azonos a készpénz fedezettel, sőt csak egy játékadósságról kiállított okiratnak tekintendő és mint ilyennem perelhető. (Semmitőszéki határozat Bécs 15,820/98.) Az 1870. ápr. 7. 43. sz. törvény 4. §. alá tartozó kartellek érvénytelenek és az O. P. trvkv 878. §. szerint érvényes szerződés tárgyát nem képezhetik. Az ily érvénytelen kartellszövetkezés nemcsak harmadik személyekkel szemben, hanem a szövetség vállalkozó tagjai között is jogilag hatálytalan. A hatálytalanság kifogásának érvényesítése céljából nem szükséges bizonyítania, hogy az illető áru ára tényleg emelkedett. Az idézett 4. §-ban előforduló «iparosok» kifejezés alatt azon iparszerü termelők is értendők, a kik a kisipar körét meghaladóan gyárilag állítanak elő árukat. ÍSemmitősz. határozat Bécs 242/98.) Ezer márkán aluli névértékű részvények átruházása a részvénytársaság beleegyezése nélkül nemcsak ennek ellenében érvénytelen, hanem az átruházási ügylet is semmis. (Német birodalmi kereskedelmi és váltó trvszék 1898. február 4.) Valamely szövetkezet alapszabályában foglalt azon korlátozás folytán, hogy a szövetkezet tagja csak helybeli ingatlan tulajdonos lehet, érvénytelen a szerződés, mellyel valaki kötelezi magát egy szövetkezeti üzletrészt nem ingatlantulajdonos számára megvásárolni. (Semmitő sz. határozat Bécs 1,447/98) Közli: dr. Oláh Dezső, bpesti ügyvéd. Nyílt kérdések és feleletek. A végrehajtási jog köréből. A. jómódú földes gazdának egyetlen, de 24-ík életévet még el nem ért fia, el van marasztalva jogérvényesen, hogy B., házasságon kivül született fiúgyermekének atyaságát elismerje és annak részére 14 ik életévének betöltéséig havonta előre 3 frt. tartási dijt fizessen. Végrehajtás foganatosításkor az elmarasztalt fiu, az ezt a perben képviselt atyjának házában és családfiként mindenének együttes birtokában találtatott bent; s tehát mint olyan, ki mint munkaképes, a maga erejéhez mérten szintén közre működik a vagyon jövedelmeztetésénél. Atyja végrehajtás foganatosításkor tiltakozott az ellen, hogy valami az ő vagyonából fia tartozásáért lezálogoltassék, ellenvetvén hogy minden az övé, elmarasztalt fiának semmije sincs a legszükségesebb és nélkülözhetlen ruházatján kivül; és a bir. végrehajtó ezen tiltakozás elől visszahúzódott. Bátorkodom megkérdezni ez uton ugy a tisztelt birói kartól, mint tisztelt kartársa;mtól is, hogy miféle módon lenne Elhajtható elmarasztalt felen a gyermektartási dij ?