A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 13. szám - A végrehajtási törvény 163 §-ához - Csemegi Károly. (1826 -1899.)

A JOG 107 Nem lenne-e helye annak például, hogy az elmarasztaltnak az atyja beperesittessék azon bér mennyiségének ellenében megállapittatása végett, melyet a fenforgó körülmények között különben a fiáéhoz hasonló egy férfi erő általi magaszolgáltatásáért kellenék hogy fizessen? Es nem lenne-e helyén való, hogy azon megállapítandó szolgálati bér azon feleslegének, mely egy férfi egyén legszorosabban vett nélkülözhetlen megélhetési szükségét meghaladja, a gyermeke tartására, kiadására végrehajtásilag szoríttassák aztán az elmarasztalt s illetve az atyja mint a szolgálati bér fizetésére kötelezett ? Esetleg micsoda alapból követelhesse a törvénytelen ágyból született kis fiúnak gyámsága a gyermektartási dij fizettetését? Egy vidéki ügyvéd. Vegyesek. A kir. járásbíróságok ügyforgalma. A kir. járásbíróságokhoz 1895. évben összesen 427,871, 1896. évben 44-3,143, 1897. évben 469,740 per érkezett. Száz érkezett per közül volt 1896. 189(5. 1897. 50 frtig 53 51 51 50—200 frtig 28 27 27 200—500 frtig 8 8 8 500 frton felül 2 2 2 Más perek ... . . , 11 12 12 Száz befejezett per közül, a szünetelöket nem számítva, elintéztetett: 1895. 1896. 1897. Érdemleges ítélettel . . . 25 24 23 Makacssági ítélettel . . 42 40 36 Egyességgel .... 19 18 16 Száz tárgyalásra esett befejezett per 61 61 64 Százból contradictorius tárgyalás volt 50 50 49 Tu'nyomóan sommás perekkel foglalkozó bírák száma volt 724 768 797 200 tárgyalási napot véve, egy bíróra esett megtartott tárgyalás... . 670 695 741 Contradictorius tárgyalás ... 334 316 363 Egy biróra egy tárgyaiási napon esett tárgyalás 3 3 5 4 Contradictorus tárgyalás ... 22 2 Egy biróra esett Budapesten: Egyesség 85 80 90 Makacssági ítélet . 294 297 3v5 Érdemleges télét . . . . , . 123 124 112 Az országos átlag a következő volt: Egyesség .... .... 76 75 72 Makacssági itélet . .... 171 170 173 Érdemleges itélet 103 lOi 109 A járásbirósági ítéleteknek 1895-ben 22%-ában, 1896-ban 21 -ában, 1897-ban 20.6%-ában adatolt be felebbezés. nz 50 frton aluli perekből 4, 4, illetve 5 4° 0 ellen nyújtatott be felülvizsgálat. Egy törvényszékre esett 1895-ben átlag 67, 1896-ban 74, 1897-ben 81 felebbvitt ügy. A kir. táblákhoz felülvizsgálati kérelem adatott be 1895-ben a törvényszéki Ítéletek 30%-ában, 1896-ban 43"/o és 1897-ben 43°'»ában. Házassági felmentések. 0 Felsége felmentést adott a következő akadályok alól: 1896 1897. 1898 Testvér és testvér leszármazója közti vérrokonság . 60 70 71 Házasságtörés miatti tilalom alól 5 5 3 Az igazságügyminister a következő felmentéseket adta ki a házassági akadályok alól: 1896. 1897 1898. Fejletlen kor akadálya ... . . 1,896 2,049 2,222 Unokatestvérség akadálya 884 1,045 1,043 Várakozási idő akadálya 595 694 828 Ügyvédi és ügyvédjelölti dolgok. Magyarországon az ügyvédekszáma 1897. év végével volt 4,639, (1896-ban volt 4,594 és 1895-ben volt 4,560), ügyvédjelöltek száma volt 1897. év végével 1,616 (1896-ban volt 1,547 és 1895-ben 1,476.) Ezekből kitetszik, hogy az ügyvédek és az ügyvédjelöltek száma még mindig növekvőben van. Érdekes és jellemző, hogy az összes magyarországi 4,639 ügyvéd közül több mint 1,100 Budapesten ügyködik. Ügyvédi vizsgát tett mind a bpesti mind a marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bizottságok előtt 1895-ben 220 íképesitve 201), 1896-ban 209 (kép. 192); 1897-ben 2581 képesítve 239). A csendőrök előtt tett beismerő vallomás. A szegedi kirtörvényszék: K. Sz. Antal, 30 éves, vasúti vonatvezető, büntetlen előéletű vádlott a btkv. 477. §-ába ütköző és minősülő hivatali hatalommal való visszaélés büntette helyett a btkv 92. §-ának alkalmazása és a 20-ik §. felhívása mellett, annak vétségében bűnösnek kimondatik s ezért a btkv 477. és 92. §-ai alapján az itélet foganatba vételétől számítandó három napi fogházra Ítéltetik. Indokok: Vádlott azzal terheltetik, hogy mint volt m. kir. csendőr, a súlyos testi sértés büntette miatt vádolt ifj. Sz. Károly és társai elleni bűnügy előnyomozása alkalmával 1893. évi augusztus hó 22-én K. Marcel sértettet beismerő nyilatkozat kicsikarása végett felpofozta. K. Sz. Antal vádlott tagadja ugyana terhére rótt cselekmény elkövetését, minthogy azonban K. Marcel sértett, továbbá K. Jakab, J. Péter, Sz. János és O. Imre tanuk hit alatti vallomása szerint minden kétséget kizárólag bizonyítást nyert, hogy panaszosvádlott által az elönyomozat teljesítése közben beismerő nyilatkozatkicsikarása végett bántalmaztatott: ugyanazért őtet a fenforgó hivatali hatalommal való visszaélés hüntette helyett, figyelemmé büntetlen előéletére, hogy tettét hivatali állásából folyó túlbuzgóságból követte el, továbbá, hogy K. Marcel sértettet mellékes körülményekre vonatkozólag akarta vallomástételre rábírni — mint túlnyomó enyhitő körülményekre, a btkv 92. §-ának alkalmazása mellett, annak vétségében bűnösnek kimondani s az itélet rendelkező részében felhívott törvényszakaszok alapján, az ott kiszabott szabadságvesztésre ítélni kellett stb. — A szegedi kir. ítélőtábla: Vádlott fogházbüntetése 14 napi tartamra felemeltetik. Indokok stb. — A m. kir. Curia: A vádlott ellen kiszabott fogházbüntetés mértékére nézve az elsőfokú bíróság ítélete hagyatik helyben, ily változtatással egyebekben a kir. Ítélőtábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Tekintve a vádlott javára felhozott enyhitő körülmények közül büntetlen előéletén felül még azt, hogy a cselekményt már hoszszabb idő előtt követte el, mely idő alatt állását is változtatta s neki sértett is megbocsátott: vádlott fogházbüntetésének mértékére nézve az elsőfokú biróság ítélete volt helybenhagyandó, mely szerint ellene három napi fogház szabatott ki. Egyebekben a kir. Ítélőtábla ítélete az abban felhozott és az elsőfokú biróság Ítéletéből elfogadott indokoknál fogva, de oly megjegyzéssel hagyatott helyben, hogy a viselt állás elvesztésének kimondása arra a közhivatalra vonatkozik, melynek gyakorlása közben azzal visszaélve, vádlott a vádbeli cselekményt elkövette. (5,338/898. B.) Az orvos tanuzási kötelessége. Égy válóperben a felperes férj házi orvosára mint tanura hivatkozott annak bizonyítása végett, hogy egy női bajokban specialista orvos a házi orvosnak a nő rendellenes alkotásáról véleményt adott. A tanuként felhívott orvos a tanuságtételt megtagadta. A biróság is magáévá tette az orvos álláspontját, mert habár az orvos nem saját észleletéről lett tanuságtételre felhiva, azonban a bizonyítani kivánt tényről orvosi működése körében nyert tudomást. (Stuttgarti főtörvényszék. 1898 jun. 29.) A nagyváradi ügyvédi kamara e hó 5-dikén tartotta meg rendes évi közgyűlését. Hlatky Endre, anagyváradi ügyvédi kamara elnöke tiz órakor nyitotta meg a gyűlést. Véleménye szerint — úgymond — felesleges hosszabb beszédet tartani, hisz az utolsó három jogévnek nincsenek olyan eseményei, melyek indokólnák ezt. Talán egyetlen okozója ennek a volt igazságügyminister, ki soha sem volt képes mértékelni, milyen igazán fontos tényezői az ügyvédek az igazságszolgáltatásnak, az a minister, ki azt az állítást merte megkockáztatni, hogy a sok ügyvéd oka annak, hogy annyi a per Magyarországon, illetve ők szaporítják a pereket. Megemlíti, hogy a perrendtartás ügyében sem teljesedtek reményeink s szól azon furcsa állapotról, hogy az utóbbi időkben olyan embereket kellett az ügyvédi karba bevenni, kiket a bíróságtól elküldtek. A kamara jelentéseinek nem volt meg a várt eredményük, mért el sem olvasták azokat. Örömmel hiszi, hogy az uj év véget fog ezeknek az abnormis állapotoknnak vetni. Kéri a számadások előterjesztését. S c h w e i g e r Éde, a kamara titkára olvasta fel a kamara mult esztendejéről szóló jelentést. A jelentés első sorban a bíróságokkal foglalkozik s azok működéséről informálja a ministert. Dicsérőleg emlékezik meg a kir. tábláról, a hol dacára annak, hogy több bíró hosszabb ideig beteg volt, a rendes ügymenet ellen a legkisebb panasz sem merült fel. A kir. törvényszék ügymenetében előnyös haladást tapasztalt a kamara a mit egyrészt a kezelő személyzet szaporításának, másrészt a bírák túlfeszített és buzgó munkásságának tulajdonit. A törvsz. után áttér a jelentés az egyes jbiróságokra. Azt megelőzőleg azonban kifogást emel a mult év május l én életbe léptetett lajstrom-rendszer ellen, mi a hozzáfűzött várakozásnak nemcsak hogy meg nem felel, de az előbbi rendszernél sokkal komplikáltabb lévén, a járásbíróságok ügymenetét még lassította. Kéri a kamara a ministert, hogy eme rendszert szüntesse meg s állítsa vissza a régit, az ügymenet haladását pedig biztosítsa az egyedüli biztos móddal: a leiró személyzet szaporításával. A bíróságok működése után áttér a jelentés az ügyvédi kar panaszaira. Első sorban is kéri a kamara, hogy a régóta sürgetetts még 188-ban munkába vett törvényjavaslatot, — az ügyvédi rendtartás megújításáról, a melyhez az ügyvédi kar nagy érdekei fűződnek, terjessze az országgyűlés elé és hasson oda, hogy mielőbb törvénynyé váljék. A jelentést aztán egyhangúlag elfogadták, mire a közgyűlés véget ért. Külföldön tartózkodó magyar állampolgár távollétének folytonosságát a hadmentességi dij szempontjából való nyilván-, tartás épugy megszakítja, mint a lerovás. (A belügyministernek 12,047'99. sz. a. B. székesfőváros polgármesteréhez intézettrendeletéből.) L. Alfréd Pál honossága tárgyában tett jelentése kapcsán értesítem (Címedet), hogy távollét esete nem forog fenn, mivel a hadmentességi dij szempontjából való nyilvántartás épen ugy megszakítja a távollét folytonosságát, mint a lerovás. Épen az 1890. évi 92,429. számú itteni határozat indokolásából az következik, hogy megszakítást képez az államnak, illetve hatóságnak azon ténye is, hogy a hadmentességi dijat az illető állampolgári minő-