A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 10. szám - A Német birodalmi polgári codex életbeléptetésének nehézségei

38 sajátjával rendelkezett, a btk. 355., 356. §§-ba ütköző sikkasztás eseteinek tényálladékát teljesen kimerítette. Miután ezek szerint Cs. Lajos intézete csak közvetítője volt a kölcsönöknek, alperesnek pedig csak megbízottja volt, a felperes által megtámadott azon cselekményével, a mikor alperesnek 3,500 frtot kifizetett, azon pénzösszeg egy részét adta át alperesnek, a mely nem a részvénytársaság, hanem az alperes tulajdonát képezte és igy a megtámadási pereknek fentebb megjelölt alapfeltétele fenn nem forogván, felperest keresetével elutasítani kellett stb. A nagyváradi kir. Ítélőtábla (1898. szept. 28. 2,028. sz. a.i} az. elsőbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja stb. A m. kir. Curia (1898. dec. 22. 6,607. sz. a.) a másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. stb. Indokok: A másodbiróságitélete a helytelenül folyószámlának nevezett könyvkivonatra és a büntető per adataira alapított indokok elhagyásával a benne felhívott egyéb indokok alapján es főleg azért hagyatott helyben; mert a közadós cég által az alperes megbízása folytán ennek részére a pesti magyar kereskedelmi banktól felvett pénzösszeg a közadós céget, mely annak az alperes részére kiszolgáltatását csupán közvetítette, meg nem illetvén, midőn a közadós ceg az általa jogosulatlanul más célra fordított ennek az összegnek egy részét az alperesnek megtérítette, csak az utóbbinak jogosulatlanul visszatartott saját vagyonát szolgáltatta ki, az alperes részére teljesített eme fizetés által tehát, mely felperes felebbezéseiben foglalt kifejezett beismerése szerint is nem a közadós cég vagyonából, hanem az ez által mások részére hasonló módon felvett, de az illető megbízóknak ki nem szolgáltatott pénzből teljesíttetett, a közadósnak az összes csődhitelezők arányos kielégítésére szolgáló vagyonából mi sem vonatott el és ennélfogva az alperes részére teljesített fizetés sem a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja, sem ugyanezen törvény 29. §-a alapján sikeresen meg nem támadható. Bűnügyekben. Helyes a másodbiróság végzésének az a kijelentése, mely szerint, ha a vádbeli kötések nem hitelezési ügyletek, hanem a keresk. törv. rendelkezései alá vonható vételek, ugy azok uzsorának nem minősíthetők. Az uzsora elpalástolasa kérdésének eldöntéséhez nem elég a fenti puszta kijelentés, hanem a panaszolt ügyletek okiratainak ugy létesítésük, mint lebonyolításuk összes körülményeinek ellenőrzésével határozandó meg, vájjon alakulhat-e az a birói meggyőződés, mely szerint a vadbeli kötések burkolt hitelezési ügyletek, melyekben a minősített uzsorának összes ismérvei feltalálhatók vagy sem. Tekintettel azonban arra, hogy az elővételek nem a szállítás időpontjára meghatározott vételárak mellett, hanem burkoltan köttettek, tekintettel főleg, hogy a kötlevelekben a kitöltetlen váltók értéke nem vételárnak, hanem tőkének jelentetik ki, és jog adatik vevőnek (igazabban hitelezőnek), hogy az üresen aláirt váltókat bármikor lejárttá teheti és beperelheti; tekintettel sértett felek szerződési szándékára, mely szerint ők szorult helyzetükben nem annyira gabonát eladni, mint inkább kölcsönt kapni kívántak; tekintve, hogy az ilyen üzelmek a keresk. törv. oltalma alá nem helyezhetők, hanem miattuk a büntetendő csalás csak azért nem állapitható meg, mert a sértett felek vallomásai az árkülönbözetek kikötése és az üres váltók kitöltésére adott engedély iránt nem egybehangzók, de az egyéb tekintetben egyező panaszok és különösen azok az esetek, a melyek alapján a kir. ügyész okirathamisitás miatt is vádat emelt: az uzsorának kiváló jelenségei : mindezek folytán alapos a gyanú s igy a végtárgyalás eredményéhez képest az a birói meggyőződés keletkezhetik, hogy vádlottak, mint ügynökök a megbízó cégtől nyert előlegeket arra használták fel, hogy a sértett felek szorult helyzetét kiaknázva, reménybeli termésükre oly kikötések mellett hiteleztek, hogy a kitöltetlenül átvett és általuk önkényüleg kitöltött váltók alapján a kötelezetteket perlik, végrehajtásokkal zaklatják, ekként őket megfélemlítve vagy fizetésre vagy árverésbe kényszeritik, minthogy pedig az ilyen üzelemben a minősített uzsora minden alkotó eleme megállapíthatónak mutatkozik: e miatt a vád alá helyezés kimondandó volt. I.*) A magyar királyi Curia: uzsoravétségeivel kapcsolatosan magánokirathamisitás bűntettei miatt vádolt N. Adolf, valamint uzsoravétségeiben való részesség miatt vádolt N. Zsiva, T. Ferenc, F. Ignác, W. Zsigmond és D. Nándor ell. a fehértemplomi kir. törvényszék előtt folyamatba tett, s ugyanott 1898. május 17-én 4,241. sz. alatt, a temesvári kir. Ítélőtábla által pedig N. Adolf, N. Zsiva és T. Ferenc vádlottaknak, valamint Kuna Jenő ügyvéd, mint több sértett fél képviselőjének felebbezésére 1898. szeptember 26-án 4,430. sz. a. elintézett bűnvádi ügyet a kir. ügyész felebbe*) A < gabonauzsora» ügyben hozott curiai határozatokat veszik itt olvasóink. Az indokolásból kitűnik, a mit mi ]eleztünk, hogy lehetnek el övételi esetek, melyek burkolt uzsoravétséget képeznek, de képtelensé g csak feltenni is, hogy minden gabona elővételi ügyet gabonauzsorának fogna a Curia minősíteni A szerkesztőség. zése folytán 1899. évi február hó 16-ik napján tartott zárt ülésé, ben vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A W. Zsig. mond F Ignác és D. Nándor terheltek iránt megszüntető rendelkezést mint nem fölebbezettett érintetlenül hagyva, a temesvári kir ítélőtábla végzésének az a fölebbezett része, mely szerint I a N Adolf vádlott ellen magánokirathamisitás bűntettei miatt emelt vádra nézve az eljárás megszüntettetett, helybenhagyatik; II. egyéb fölebbezett részének megváltoztatásával azonban a fehértemplomi kir. törvényszék vádhatározata hagyatik helyben és az eljárás folytatása végett a vizsgálat adatai azzal a felhívással küldetnek le, hogy a vádlottak által az uzsora vádpontjai tárgyában saját nevükben, vagy állítólag W. Zsigmond és társai budapesti gabona nagy kereskedő cég neve alatt folytatott polgári perek és végrehajtások összes iratainak beszerzésén tul a védelem érdekében is a sértett felek vagyonállapotainak kitüntetése végett azok birtokairól a teherlapokat is magukban foglaló telekkönyvi kivonatokat az illető telekkönyvi hatóságoktól, valamint a sértett felek vagyonbizonyitványait az illető helyhatóságoktól, nemkülönben a még be nem perelt esetekre nézve a körleveleket, váltókat és a teljesített fizetésekről szóló nyugtákat a vádlottaktól és a sértett felektől bekivánva, a végtárgyaláson minden egyes eset iránt a bizonyító eljárást a vádpontok sorrendjének a lehetőségig megtartása mellett külön-külön föltéve, a panaszolt ügyletek viszonya, valamint a szolgáltatások és ellenszolgáltatások ténykérdései iránt a feleket tüzetesen és szembesítve hallgassa ki. Indokolás: Ad I. A sértett felek legnagyobb része azt panaszolja, hogy a kötlevelek tartalmát nem értelmezték meg, ekként az általuk kitöltetlenül aláirt váltók értékére nézve megállapodás nem jött létre. E nélkül pedig a váltók megállapodásellenes kitöltése, valamint az sem latszik bizonyíthatónak, vájjon az okirathamisitás miatt vád tárgyává tett esetekben a váltók hamisítás szándékával töltettek ki, vagy sem. Ad II. Helyes ugyan a másodbiróság végzésének az a kijelen tése, mely szerint, ha a vádbeli kötések nem hitelezési, hanem adásvételi ügyletek, ugy azok uzsorának nem minősíthetők. De éppen az a kérdés, a melytől a vád sorsa függ, vájjon vádlottak a vádbeli esetekben az elővételeket akként üzték-e, hogy azok valóban vételeknek tekinthetők, vagy pedig azokat uzsora elpalástolására használták fel. Ennek eldöntéséhez nem elég a másodbiróság végzésében foglalt puszta kijelentés, hanem a panaszolt ügyletek okiratainak, ugy létesítésük, mint lebonyolításuk összes körülményeinek elemzésével határozandó meg, vájjon alakulhat-e az a birói meggyőződés, mely szerint a vádbeli kötelezések, burkolt hitelezési ügyletek, melyekben a minősített uzsorának összes ismérvei feltalálhatók, vagy sem. A panaszolt ügyletek okiratainak vizsgálatánál előre kell bocsátani, hogy kötlevelek csak három esetre nézve vannak becsatolva. De mert egyet N. Adolf vádlott mutatott be, a mely a 4-ik és 9 ik vádpontokhoz becsatoltakkal azonosan nyomtatott és kitöltött űrlapok; a vallomásokkal kapcsolatban a vád alá helyezéshez elégséges adat forog fenn aanak meghatározására, hogy a kötelezés valamennyi vádpontra nézve, a becsatolt kötlevelek szerint történt. Ezek a kötlevelek egyoldalú, német nyelven szerkesztett és nyomtatott kötelező nyilatkozatok, melyekben a kötelezett neve, az eladott gabona minősége, a szállítás határideje, a szállítandó gabona ára és az előre fizetett összegek jelzésével kitölthetés végett üres helyek vannak hagyva. A nyomtatott szöveg magyarul ekként szól. «Eladók egyetemlegesen (in solidum) W. Zsigmond és t.-nak Budapesten vagy rendeletére . . . métermázsa hibátlan kiszáradt és kirostált első minőségű búzát ivagy más gabonát) a vevő urak tetszése szerint (nach Wahl der Herrn Káufer) meghatározandó időponttól-időpontig szállitandólag — frt — krban nettó métermázsánként. Előlegül (a Conto-Zahlung.) kapott az eladó ur — frtot oszt. értékben. Ugy a vevő, mint az eladó a budapesti tőzsdeszokásba (Börsen-Usancen) beleegyezésüket nyilvánítva, per esetén alá vetik magukat a vevő urak tetszéséhez képest (nach Wahl der Herrn Káufer) vagy a budapesti áru és értéktőzsde választott bírósága Ítéletének, vagy a pancsovai, avagy bármely szabadon választandó kir. járásbíróság illetékességének, lemondva mindenféle fölebbvitel jogorvoslatáról*. Ezen szállítási szerződés biztositékául korlátlan bekebelezési engedély foglaltatik a kötlevelekben és végre, további biztosítékul az eladó egy kitöltetlen váltót ad (auch einen Wechsel in Bianco) es feljogosítja a vevőt, hogy ebbe a váltóba ugy az adott tőkét (das gegebene Capital)] mint a netán előállható árkülönbözetet es perköltséget belevehesse és az ekként kitöltött váltót a szállítás, határidőnek lejárta előtt is (auch vor dem Ablieferungs-Termin) bármikor lejárttá tegye és a kötelezettek íeladók és jótállók) ellen tetszése szerint (nach Béliében) bíróság előtt érvényesíthesse. Hz a szerződés az aláirt tanuk jelenlétében a szerződő feleknek anyanyelven tüzetesen megérteimeztett. , i^fJ ekl"tye most már. hogy a kötlevelek olyan nyelven, melyet Jt 7«T } ?6m értenek és akként vannak szövegezve, hogy iL^Fu un Parasztember értelmi erejével felfogni nem I r^nll -°gy a< bemutatott Példányok tanuk által előttemezve nin' S I I I a.se/tett felek majdnem egybehangzólag panaszolják I is, hogy azokat nem értelmezték meg nekik;