A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 10. szám - A Német birodalmi polgári codex életbeléptetésének nehézségei

A JOG 39 tekintve, hogy a kötleveleknek egyes pontjait is kiemelve, hogy azokban elsőrendű buza szállítása köteleztetett olyan helyekről, hol a helyhatósági és a pancsovai piac-rendőri hivatalos jelentések szerint olyan minőségű nem is termelhető és a mennyiben a -t-ik és 9-ik panaszra vonatkozó kötlevelek 1897. május 15-én és június 10-én keltek, tehát azon időben, a mikor már a tudva 1 volt aratási kilátások szerint elsőrendű buza termelése és szállítása szintén kizártnak mutatkozik; tekintve, hogy a kötlevelekben a szállítás időpontjának meghatározása a vevő tetszésétől tétetett függővé és a mint az 1-sö és 4-ik panaszra vonatkozó kötlevelek mutatják, azok szövegei a szállítás időtartamával kitöltve sincsenek; ebből vont okszerű következtetés által pedig bizonyíthatónak látszik, hogy vádlottak a szállítás idejének meghatározását az ügyletre nézve nem vették lényegesnek, ekként szándékuk vétel kötésére alig irányulhatott; tekintve, hogy a 19-ik vádpont ra vonatkozó kötlevél a szállítás időtartamára nézve ki van ugyan töltve, de ugyanennél a vádpontnál bemutatott T. Ferenc vádlott által 1.^97. augusztus 20-án kiállított nyugta szerint ez a sértett fél négy méter búzára előlegül kapott '20 frton tul 28 frt árkülönbözetet fizetett, holott a pancsovai piacon 1897. augusztus l i-től 21-ig, a közepes buza ára 10 frt. 80 kr. a legjobb minőségűé pedig II frt volt; miből okszerű következtetés szerint ismét az látszik biíonyithatónak, hogy a vádlottak a kötlevelek kitöltött pontjait sem tekintették magukra nézve irányadóknak, hogy nem az általuk, mint ügynökök által W. Zsigmond és társai budapesti nagy gabonakereskedő cég részére kötött szerződések értelmében cselekedtek; hanem a kölcsönre szorult panaszosok helyzetére és értelmük alantas voltára számítással aláíratott üres váltókkal visszaélve, azokat jogtalan nyerészkedésre használták ki; tekintve, hogy az ilyen üzelmek a Keresk. Törvény oltalma alá nem helyezhetők, hanem miattuk a büntetendő csalás csak azért nem állapitható meg, mert a sértett telek vallomásai az árkülönbözetek kikötése és az üres váltók kitöltésére adott engedély iránt nem egybehangzók, de az egyéb tekintetben egyező j panaszok és különösen azok az esetek, a melyek alapján a kir. ügyész okirathamisitás miatt is vádat emelt; az uzsorának kiváló jelenségei; mindezek tolytán és tekintve még, hogy az elővételek nem a szállítás időpontjára meghatározott vételárak mellett, hanem burkoltan köttettek; kiváltképen tekintettel a kötlevelek végső pontjára, melyben a kitöltetlen váltók értéke nem vételárnak, hanem tőkének (Capital i jelentetik ki és jog adatik a vevőnek ligazabban a hitelezőnek i, hogy az üresen aláirt váltókai bármikor lejárttá teheti és beperelheti; tekintettel a sértett teleknek panaszaiból kitetsző szerződési szándékárais,melyszerintőkszorult helyzetükben nem annyira gabonát eladni, mint inkább kölcsönt kapni kívántak ;miként N. Adolf vádlott vallomásában maga is azt mondja < felek szorult helyzetükben rohamosan jöttek pénzért»), valamint tekintettel azokra az esetekre, a melyekben a sértett felek a szállítást egészben vagy részben tényleg teljesítették, azonban N. Adolf a szállított gabonát vagy egészen visszautasította, vagy önkényüleg szabott alacsony árban vette csak azt át és végre a beperelt eseteket tekintve, melyek szerint J. Péter 10 mm. búzára kapott 50 frt előleg helyett 115 frt erejéig, M. Arsza 100. mm. búzára kapott 500 frt helyett 700 frton felüli összeg erejéig, P. Andrea 4 mm. búzára fölvett 20 frt helyett 20 irtot fizetett, 20 frtért uj váltót adott, és ezt csak 22 frt költség megfizetése mellett kapta vissza, S. Lázár 30 mm. búzára 150 frtot vett fel, aratás utánszállított, de ezt N. Adolf vádlott nem fogadta el, mert szénát és kukoricát vitt neki 60 frt értékben; ezenkívül még 134 frt erejéig bepereltetett; ugy tekintve D. Vlada, S. Száva U. Hia és V. Trifu sértett felek hasonló panaszaira, alapos a gyanú s igy a végtárgyalás eredményéhez képest az a bírói meggyőződés keletkezhetik, hogy a vádlottak mint ügynökök a megbízó cégtől nyert előlegeket arra használták fel, hogy a sértett felek szorult helyzetét kiaknázva, reménybeli termésükre oly kikötések mellett hiteleztek, hogy a kitöltetlenül átvett és általuk önkényüleg kitöltött váltók alapján a kötelezetteket perlik, végrehajtásokkal zaklatják, ekként őket megfélemlítve, vagy fizetésre, vagy árverésbe kényszeritik. Minthogy pedig az ilyen üzelemben a minősített uzsora minden alkotó eleme megállapíthatónak mutatkozik, a másodbiróság megszüntető végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság vádhatározata hagyatott helyben ezen és a benne felhozott a fenn előadottakba nem ütköző indokoknál fogva. Budapesten, 1899. évi február hó 16-án 384/898. sz. II. A magyar királyi Curia: magánokirathamisitás és csalás bűntettei, valamint uzsora vétségei miatt vádolt L. Károly és uzsora vétségeiben részesség miatt vádolt Szt. J. Száva, N. Hermán, L. Konrád, F. Simon és T. Vásza ellen a fehértemplomi kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1898 május 16-án 4,230. sz. alatt, a temesvári kir. ítélőtábla által pedig L. Károly, N. Hermán és L. Konrád vádlottaknak, valamint Kun a Jenő ügyvéd, mint több panaszos képviselőjenek felebbezésére 1898. szeptember 26-ikán 4,428. sz. a. elintézett bűnvádi ügyet a kir. ügyész felebbezése folytán 1899. évi február hó 16-ik napján tartott zárt ülésében vizsgálat alá vévén következő végzést hozott : A temesvári kir. ítélőtábla végzésének az a fölebbezett része, mely szerint : I. a L. Károly ellen magánokirathamisitás és csalás miatt emelt vádra nézve az eljárás megszüntettetett, helybenhagyatik ; II. egyéb fölebbezett részének megváltoztatásával azonban a fehértemplomi kir. törvényszék vádhatározata hagyatik helyben és az eljárás folytatása végett a vizsgálat iratai azzal a felhívással küldetnek le, hogy a vádlottak által a vádhatározatban felsorolt uzsora-esetek iránt folytatott polgári perek és végrehajtások összes iratainak beszerzésén tul — a védelem érdekében is a sértett felek vagyonállapotainak kitüntetése végett, azok birtokairól, a teherlapokat is magukban foglaló telekkönyvi kivonatokat az illető telekkönyvi hatóságoktól, valamint a sértett felek vagyonbizonyitványait,az illető helyhatóságoktól, nemkülönben a még be nem perelt esetekre nézve a kötleveleket, váltókat és a teljesített fizetésekről szóló nyugtákat a vádlottaktól és sértett felektől bekivánva.a végtárgyaláson minden egyes eset iránt a bizonyító eljárást, a vádpontok sorrendjének a lehetőségig megtartása mellett, külön-külön fölvéve, a panaszolt ügyletek viszonya, valamint a szolgáltatások és ellenszolgáltatások ténykérdései iránt a feleket tüzetesen és szembesítve hallgassa ki. Indokolás: Ad I. A sértett felek legnagyobb része azt panaszolja, hogy a kötlevelek tartalmát nem értelmezték meg, ekként az általuk kitöltetlenül aláirt váltók értékére nézve megállapodás nem jött létre. E nélkül pedig a váltók megállapodásellenes kitöltése, valamint az sem látszik bizonyíthatónak, vájjon az okirathamisitás miatt vád tárgyává tett esetekben a váltók hamisítás szándékával töltettek ki vagy sem. A csalás miatt emelt vádra nézve a másodbiróság végzése a B. T. K. 82. §-ára alapított indokainál fogva hagyatott helyben. Ad. II. Helyes ugyan a másodbiróság végzésének az a kijelentése, mely szerint ha a vádbeli kötések nem hitelezési ügyletek, hanem a Keresk. Törvény rendelkezései alá vonható vételek, ugy azok uzsorának nem minősithetők ; De éppen az a kérdés, a melytől a vád sorsa függ : vájjon vádlottak a vádbeli esetekben az elővételeket akként űzték-e, hogy azok valóban vételeknek tekinthetők ; vagy pedig azokat uzsora elpalástolására használták fel. Eme kérdés eldöntéséhez nem elég a másodbiróság végzésében foglalt puszta kijelentés ; hanem a panaszolt ügyletek okiratainak ugy létesítésük, mint lebonyolításuk összes körülményeinek elemzésével határozandó meg, vájjon alakulhat-e az a birói meggyőződés, mely szerint a vádbeli kötések burkolt hitelezési ügyletek, melyekben a minősített uzsorának összes ismérvei feltalálhatók, vagy sem. A panaszolt ügyletek okiratainak vizsgálatánál előre kell bocsátani, hogy kötlevelek csak ötven esetre nézve vannak becsatolva; és hogy a bemutatott példányok szerint, ezek a vádlottak háromféle szövegű kötlevéllel dolgoztak. A kötlevelek egyoldalú, német nyelven szerkesztett és nyomtatott kötelező nyilatkozatok, melyeknek egyik alakzata magyarul következőleg hangzik : * Eladok önnek vagy rendeletére egyetemlegesen (in solidumj — métermázsa egészséges, száraz tiszta búzát, szállítandó a mai naptól fogva az ön tetszése szerint (in Ihrer Wahl) — napig Kubinba szállítva, hajóba, vagy raktárba, a mint ön kívánja (Ihrer Wahl nach) nettó métermázsánként — frt — kr. árért. Ezen kötlevélben vállalt kötelezettségek meg nem tartása esetében joga van önnek az eladott buza átvételét megtagadni és mégis tőlünk Pancsován a szállítás napján jegyzett piaci árt 8% kamataival követelni, mi pedig kötelesek vagyunk ezt az öszszeget önnek minden kifogás kizárásával megfizetni. Per esetén alávetjük magunkat a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága,— vagy az ön által szabadon választandó ' kir. járásbíróság ítéletének. Továbbá megengedjük; (következik a bekebelezési engedély J és az anyanyelven megértelmezés bizonyítása.)> A másik kötlevél-forma szövege magyarul ekként szól: • Alulírott ezennel kötelezem magamat önnek — kilogramm tiszta fűmag és rozsnélkül való elsőrendű búzát nettó kilogrammkínt — frt — krért előállítani (anzuschaffen) és augusztus 20-án 189—• az ön raktárába szállítani és átadni. A szállításnak pontosan kell teljesülni és arra (a Conto) letett ön — frt — krt, a melynek hiánytalan átvételét az ön részére ezennel nyugtatom. Ha én a búzát önnek megegyezésünknek megfelelően (acco1 dgemáss) nem szállítanám, ezennel kötelezem magamat önnek augusztus 20-án 189— úgy az öntől kapott összeget, (Betrag) mint az esetleges különbözetet augusztus 2ü-án 189— leendő [pancsovai piaci ár szerint minden kifogás nélkül megfizetni. Ezen ügylet pontos lebonyolításáért önnek egyetemlegesen, egyik a másikért vagyunk kötelezve. Az ön nagyobb biztosítása végett ön részére egy üres váltót (Wechsel in Bianco) fogadtam el, és feljogosítom önt, hogy ebbe a váltóba úgy az ön által adott tőkét (Capital) mint a netán előállandó árkülömbözetet befoglalhassa és az ekként kitöltött váltót a szállítási határidő előtt is (auch vor dem AblieferungsTermin) bármikor lejárttá teheti és ellenem tetszés szerinti bíróságnál érvényesítheti.* A harmad:k-féle kötlevél az előzőtől csak annyiban különbözik, hogy ez bekebelezési engedélyt is foglal magában. Ezek a kötlevelek olyan nyelven, melyet a kötelezettek nem