A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 10. szám - A Német birodalmi polgári codex életbeléptetésének nehézségei

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 10. számához. Budapest, 1899. március hó 5. Köztörvényi ügyekben. A S. E. T. 64. §. értelmében a bíróság a tanúvallomások bizonyító erejét szabadon mérlegelhetvén, ha a kihalgatott tanuk vallomását az az ellen tett kifogás ellenére is szorgos merlegeles utan hitelt érdemlőnek találja, a hitelt érdemlőség ellen tett ellenvetést és az e tekintetben felhozni kivant bizonyítást indokoltan mellőzni az idézett 64. §. értelmében joga van. (A m. kir. Curia felülvizsgalati tan. 98. dec. 28. I. G. 455/98. sz. a.) Az állandóan követett birói gyakorlat szerint abban az esetben, ha az egyetemleges kötelezettséget vállalt adóstársak egyike az egész adósságot kifizette, öt a többiek ellen az aránybani megtérítés iránt jog csak annyiban illeti meg, a mennyiben a köztük fennforgó tényleges részesedésből vagy különleges megállapodásból más nem következik : nevezetesen, ha ilyen adóstársak maguk között a kapott hitelt és az azért nyújtandó ellenértéket megosztották, maguk közt csak azt követelhetik hogy a megosztás a maga egészében teljesüljön. (A m. kir. Curia felülvizsg. tan. 98. dec. 28. G. 437 9S. sz. a.) Az 1881. evi 5g. t.-c. 4 pontja szerint a birói illetőség kérdéseben hozott masodbirosági végzés ellen további felfolyamodasnak csak akkor van helye, ha a masodbirosag azokban az esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől elterésnek helye nincs az illetéktelen bírósagot illetékesnek vagy az illetékes bírósagot illetéktelennek mondotta ki. <A m. kir. Curia felülvizsg. tan. 98. dec. 23. H 29 98. sz. a.) Az itélt dolognak alapfeltételét, ugy az az által erintett jogviszonynak ugyanazonossaga. mint a peres feleknek ugyanazon jogviszonyra vonatkozó perbeli állasa képezi, vagyis itélt dologról sak akkor lehet szo. ha ugyanazok a felek kőzött ugyan az a jog azonos alapon tetetik per tárgyává. lA m. kir. Curia felülvizsg. tan. 98. dec. 23. I. G. 431/98. sz. a.) Hogy a perre fordított munkák és kiadások mily pénzbeli értéket képviselnek ténykérdést képezvén felülvizsgálat tárgyává csak az esetben volna tehető ha alperesek a tárgyalási jegyzőkönyvre vagy mellékleteire támaszkodva azt bizonyították volna, hogy a perköltség összegének megállapítása körül valamely jogszabály megsértetett vagy figyelmen kivül hagyatott. ÍA m. kir. Curia felülvizsg. tan. 98. dec. 31. T. G. 572/1/98. sz. a.j A S. E 19c. S. szerint a felülvizsgálati kérelemben kell előterjeszteni azt az alapot, a melyen az Ítélet megtámadtatik. A felülvizsgálati kérelem lehet önálló alapja a felülvizsgálatnak és a felebbezésnek ebben hivatkozott tartalmat annak kiegészítő részéül elfogadni nem lehet. A tagadott alairás valódiságát az 1868. évi 54. t.-c. 171 ^ értelmében, a mely szakasz rendelkezése a S. E. 80. §-a által a sommás eljárásban továbbra is fentartatott az a fél tartozik bizonyítani, a ki az okiratra hivatkozott, de másként a S. E 78. í-anak i-ső pontja értelmében az aláírás valódisága annak a törvénynek a szabályai szerint bizonyítandó. Már pedig ugyancsak az emiitett szakasz 2. pontja szerint a bíróság az aláiras bizonyítása végett a tagadott aláírást mas, valódiságára nézve kétségbe nem vont aláírassál összehasonlíthatja, az összehasonlítás bizonyító erejét belátása szerint itéli meg és ha ennek eredményeként az aláírás valódisága valószínűnek jelentkezik, azzal hogy a S. E. 96. íi-nak utolsó pontja értelmében a bizonyíték kiegészítésére a bizonyító felet bocsátja esküre, kötelező bizonyítási szabályt meg nem sért. (A m. kir. Curia felülvizsg. tan. 98. dec. 23. I. 545/98. sz. a.i Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben A közados cég által, az alperes megbizása folytán, ennek részére felvett pénzösszeg a közadós céget, mely annak az alperes részére kiszolgáltatását csupán közvetítette, meg nem illetvén, midőn közadós cég az általa jogosulatlanul más célra fordított ennek az összegnek egyik részét alperesnek megtérítette, csak az utóbbinak jogosulatlanul visszatartott saját vagyonát szolgáltatta ki; az alperes részére teljesített eme fizetés által tehát a közadosnak az összes csödhitelezök arányos kielégítésére szolgáló vagyonából mi sem vonatott el és ennélfogva az alperes részére teljesített fizetés sem a csődtörvény 27. íj-ának 2. pontja, sem ugyanezen törvény 29. §-a alapján sikeresen meg nem támadható. A gyulai kir. törvényszék il898. június 11. 4,177. sz. a.) dr. Szilágyi Arthur Károly ügyvéd, mint a Magyar gazdasági bank bizomány-részvénytársaság csó'dtömege gondnoka felperesnek, B. Benedek alperes ellen jogcselekvény hatálytalanításának kimondása és 3,500 frt és jár. iránti megtámadási perében a következő Ítéletet hozta: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Felperes keresetében előadja, hogy a magyar gazdasági bank bizomány-részvénytársaság alperes részére 1895. évi aug. 7-én a pesti magyar kereskedelmi banknál 11,000 trtos jelzálogkölcsönt eszközölt ki, a kölcsön fejében felvett 10,551 frt 50 krt és ebből alperesnek a kisbirtokosok országos földhitelintézeténél levő 4,876 frt 37 kr. tartozását kifizette, a fenmaradó 5,675 frt 13 krt visszatartotta. A visszatartott összegből Cs. Lajos mint a részvénytársaság vezérigazgatója 1897. évi szept. 23-án 2,500 frtot, szept. 27-én I, 000 irtot akkor fizetett ki alperesnek, a mikor a részvénytársaság fizetését már megszüntette, a melyről alperesnek tudomása volt, sőt azt is tudta, hogy a fizetés a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történt. Ezért kéri felperes a közadós részvénytársaság ezen jogcselekvényét a csődtörv. 279. §. 2. pontja és 298. alapján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kimondani és alperest 3,500 frt tőke, ennek a kifizetés napjától járó 5° 0 kamatai, valamint a perköltségek megfizetésére kötelezni. Alperes beismeri, hogy a magyar gazdasági bank bizományrészvénytársaságot megbízta, hogy ingatlanaira a pesti magyar kereskedelmi banktól 11,000 frt jelzálogos kölcsönt eszközöljön ki oly módon, hogy a kölcsönt nyújtó bank fizesse ki a kisbirtokosok orsz. földhitelintézete javára bekebelezett 4,876 frt 87 kr tartozását, a többi pénzt vegye fel és küldje el neki. A közadós cég vezérigazgatója a pesti kereskedelmi banktól a fenti tartozás kifizetése után fenmaradt összeget felvette és elsikkasztotta. Beismeri alperes, hogy Cs. Lajos a visszatartott összegből 1897. szept. 23-án 2,500 frtot, — szept. 27-én pedig 1,000 Irtot részére kifizetett, de tagadja, hogy a részvénytársaság már ekkor fizetéseit megszüntette, ezen fizetéseket a többi hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal teljesítette volna és hogy neki a fizetések megszüntetéséről vagy a kárositási szándékról tudomása lett volna. Azt adja elő, hogy a pénz, a melyet felvett, nem a részvénytársaság, hanem az ő (alperes) tulajdonát képezte, annak felvételével a csődhitelezők megkárosítását nem idézte elé. A kir. törvényszék felperest megtámadási keresetével a csődtörvény 27. §. 2. pontja és 29. §-ban előirt előfeltételek u. m. a fizetések megszüntetése, hitelezők megkárosítására irányuló szándék és annak vizsgálata nélkül, hogy alperesnek ezekről volt-e tudomása, elutasitandónak találta; mert a megtámadási pernek alapfeltétele, hogy a megtámadott jogügylet által a csődhitelezők kielégítésére szolgálható valamely vagyon vonatott legyen el a csődhitelezők elől; tehát a csődtörvény 27. §. 2 p. és 29. alapján az abban megjelölt .egyéb feltételek mellett közadósnak csakis azon cselekménye támadható meg, a melylyel oly vagyon, amely a közadós fizetéseinek megszüntetése folytán a csődtörvény rendelkezéséhez képest a csődhitelezők aránylagos • kielégítésére szolgált volna, a csődtömegből elvonatott és ily módon a csődhitelezők károsodását eredményezte. A fenforgó esetben ez nem történt meg. Ugyanis a mikor a magyar gazdasági bank bizomány-részvénytársaság alperes megbizása folytán alperes részére a pesti magy. kereskelmi banknál II, 000 frt jelzálogkölcsönt kieszközölt és erre az intézettől felvett 10,551 frt 50 krból alperesnek a kisbirtokosok országos földhitelintézeténél fennállott tartozás lefizetése után fenmaradt összeget visszatartotta, ezen összeg a visszatartás folytán nem volt a részvénytársaság vagyona és a csőd megnyitása után csődvagyont sem képezett, kitűnik ez az alperes követelését feltüntető folyó számlából, továbbá abból, hogy Cs. Lajos a bünper adatai szerint, a mikor alperes kérdőre vonta őt a követelés visszatartásamiatt, azzal védekezett, hogy a földhitelintézettel, a melyet mint előző hitelezőt kielégíteni kellett, differentiák merültek fel, később dijak és költségek címén viszonköveteléseket formált, — a bünperben pedig azt hozta fel védelmére, hogy alperes a kölcsönből fenmaradt 5,675 frt 13 krt gyümölcsözőleg helyezte el a vagyonbukott részvénytársaságnál; de kitűnik főleg a m. kir. Curia bünperben hozott Ítéletének azon indokolásából, mely szerint Cs. Lajos intézete csak közvetítője volt a kölcsönöknek és hogy a részvénytársaság, illetve annak felelős vezetője csak mint a panaszosoknak megbízottja szerepelvén, nem szüntetheti meg Cs. Lajos bűnösségét az a körülmény, hogy a pénzintézetekből kifizetett pénzekből visszamaradt összegeket az üzlet céljaira fordította, azokkal az üzleti kiadásokat fedezte, mert vádlottnak kötelessége volt volna az illető kölcsönvevők részére felvett pénzt letétkép megőrizni, mit midőn nem tett, hanem az idegen pénzekkel ugy mint