A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 10. szám - A Német birodalmi polgári codex életbeléptetésének nehézségei

82 A JOG sitása körül forog fenn: e tekintetben komoly kisegítő kísérletekkel találkozunk. Különösen erre irányulnak a codexismertelésére vonatkozó felolvasások a szakférfiak számára. Ily felolvasások Németországban már több helyütt tartattak, de csak a nagy városokban s az egyetemek székhelyein. Ezekről azonban a hely távolsága s ezzel járt költségesség miatt sokan elmaradtak. E hiányt igyekeznek most hihetőleg pótolni. A német <An\valts vérein* elnöke mult napokban bocsátott ki felhívást az ügyvédekhez, melyben előadatik, hogy egyetemi tanárok és kitűnőbb ügyvédek közreműködésével számos helyen, legalább mindtn törvényszék városában fognak felolvasások tartatni, s felszólittatnak az ügyvédek azoknak tömeges felkeresésére. A felolvasások folyó évben fognak megtartatni és pedig 1809 július 20-tól szeptember 3-ig. A felolvasók díjazására, illetve költségeik fedezésére körülbelül 1,500 m. számíttatik — a felolvasás hallgatásáért pedig egyénenkint 30 márka. — A felolvasások helyéül egyelőre következők jelöltettek ki: München—Augsburg kerületekben Parsenkirchen vagy Reichenhall; Bamberg. Erlangen járásokban Erlangen; Zweibrücken kerületben Neustadt; Stuttgart kerületben Freudenstadt; Kolmar,—Karlsruheiban Freiburg; s a Darmstadtiban Niederwald. Szellőztetik azt a kérdést is, mi fog történni a codex stúdiumára nézve a bíróságok körében; mit fognak a kormányok tenni annak előmozdítására? Azt irják, hogy a társas bíróságoknál arra elégséges alkalom nyilik; de nem ugy az egyes bíróságoknál, melyek ugy elhalmozvák az ügyekkel, munkával, hogy nem igen marad idejük az uj codex rejtélyeinek tanulmányozására, megoldására. Ezen csak ugy sgithetni — mondják — ha segédbirák küldetnének a járásokba, a mi könnyen eszközölhető az assessorok bőséges nagy száma mellett. És ennek már meg is érkezett az ideje a közvélemény szerint. Emlitve volt az imént, hogy a Német birodalmi nagyhírű 5 fontosságú Polgári törvénykönyv életbeléptetése, a mi 1900 év január 1-én fog megtörténni, különféle mozzanatokat idéz elő a német jogéletben s igazságügyi körökben, nevezetesen a szakelőkészitésekre és szervezkedésre vonatkozólag. — Ez történik magánál a birodalmi — legfelsőbb — törvényszéknél is, a mely tudvalevőleg Lipcsében székel. Ennek eddig 6 polgári tanácsa volt s most egy hetedik is fog felállíttatni, a mely 1899 ápr. 1-én fogja megkezdeni mííködését. Ezen ujitást nemcsak az idézi elő, hogy az általános szakvéleményezés szerint a codex életbelépése nagy befolyással leend a jogviták s peres ügyek szaporodására, hanem élőidézendik az azzal kapcsolatos szervezési reformok is. így nevezetesen az, hogy azontúl Szász- és Bajorországból a polgári felülvizsgálati ügyek a birodalmi legfelsőbb törvényszék hatáskörébe fognak tartozni; -mig azok mostanáig Szászországban a dresdai feltörvénysék, s Bajorországban szintén saját felebbviteli törvényszékük által intéztetnek el. Würtembergben is szükségessé vált ily szervezési reform a revisio bírósági hatóságára nézve. A birodalmi törvényszék hetedik tanácsa egy elnökből és hét tanácsosból fog állani, a mely szervezési tervezet e napokban a Bundesrath és azután a birodalmi parlament elébe fog terjesztetni. Azt, hogy ezen uj tanács a codex életbelépése előtt már 1899-ben kezdi meg működését, az okozza, miszerint a birodalmi legfelsőbb törvényszéknél folyton szaporodik az évi ügyb»-jövetel oly arányban, hogy annak a jelen bírói szám mellett nem képes kellően megfelelni, a mi különben jóformán általános tapasztalat,Németországban mint más államokban is. Dr. Szokolay István, bpesti ügyvéd. nincs felbontva a házasság, jóllehet a bontást a biróság ki is mondotta, igaz ugyan, hogy a válólevé! átadására, illetve átvételére kényszer nincsen, de az a szankciója mégis megvan, hogy e nélkül egy rabbinak sem szabad a feleket más házasságra lépni engedni. Az 1863. évi udvari cancelláriai rendelet, a melyet joggyakorlatunk kötelező szabályzatnak elfogadott, ezt szintén elöirta, s mig a polgári házasság nem volt nálunk életbeléptetve, a válólevél átadása, illetve átvétele nélkül elválasztott izraelita fél csak akkor köthetett uj házasságot, ha a keresztyén hitre tért át. A bírói gyakorlat csupán azt a tágítást tette ezen a szabályon, hogy a getnek a meghatározott időben ki nem adása, illetve elfogadásának megtagadása esetére a birói ítélet szolgált a házassági kötelék végfelbontásának igazolásául. Ma a getnek a polgári jog szempontjából semmi jelentősége nincs. Nélküle a házasság jogérvényesen felbontható s az uj házasság megkötésénél annak felmutatása az anyakönyvvezető előtt szükségtelen. Legfeljebb megteheti valamelyik rabbi, hogy a házasságra nem adja rá az egyházi áldást, ha az előbbi frigynek birói felbontása után a get átadása, illetve átvétele szabályszerűen meg nem történt. Ehhez a rabbinak joga van, mert egyházi törvényeit megtartani köteles, de ettől bizonyára mindig eltekintenek. Kétségtelen azonban, hogy a férj a bontóper befejezése előtt a válólevelet kiadni nem köteles, valamint nem tartozik közreműködni a get átadásánál a rabbi sem, mielőtt a házasság fel nem bontatott. Ezt az egyházi törvények tiltják, amelyek szerint bizonyos meghatározott eljárásnak kell ezt az ünnepélyes actust megelőznie. Hogy ez az eljárás jelenleg a kir. bíróságok előtt lefolyt bontó per, az teljesen közömbös. Az téves állitás ugyan, hogy ugyanezt tiltaná a rabbinak az 1894: XXXI. t.-c. 123. §-a is, mivel ebből, még analógia utján sem lehet ilyesmit következtetni. Ha tehát nagy súlyt helyez is a válni akaró nő ritus szempontjából arra, hogy a válólevelet előlegesen megkapja ; a férj és a rabbi nem kötelezhető, még az izraelita egyházjog szerint sem arra, hogy a nő kívánságát teljesítse; mert a get kiadását a nő a bontó per befejezése előtt nem követelheti. Ha pedig a férj ennek dacára a válólevelet a bontó per megkezdése vagy befejezése előtt ki is adja nejének s ha a rabbi ennél a szertartásnál közre is működik: egyik sem kövei el tiltott cselekményt és pedig azon oknál fogva nem, mivel a get az érvényben levő magyar házassági jog szerint semmiféle vonatkozásában jogkövetkezményekkel nem jár és polgári jogi hatálylyal nem bir. Ez a mai jog álláspontja a get kiadását és elfogadását, valamint az erre vonatkozó szertartást illetőleg. Azt hiszem, ez a magyarázat ugy a házastársak, mint a rabbi helyzetét és követendő magatartását, valamint a válólevél mai jelentőségét tisztázza és kellőképen megfejti. Dr. Raffay Ferenc, győri kir. tszéki albiró. Nyilt kérdések és teleletek. Mikor követelhető a válólevél kiadása ? Az 1894. évi XXXI. t.-c. az összes felekezeti házassági jogok hatályát megszüntette. Ezek többé nem kötelezők s magánjogi vonatkozásaik nincsenek. Minden olyan vallási szertartási forma tehát, amely ez előtt a házasság megkötéséhez vagy annak felbontásához szükséges volt, erejét vesztette. Ha akarnak élni velük a felek, élhetnek ; de erre nem kényszeríthetők. És ha nem kötik magukat vallásuk törvényeihez, a polgári jog szempontjából ez teljesen irreleváns. A polgári kötés hozza létre a házasságot és a kir. bíróságok Ítélete bontja fel vagy mondja ki érvénytelennek. Az egyház közreműködése nem érvényességi kellék többé. Ennélfogva csak kuriózum kedvéért érdemes foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek most az átmeneti időszakban, még néha-néha előfordulnak az egyházi házassági jogok köréből. Ilyen az a kérdés is, amelyet a «Jjog=>-nak f. évi9. száma közölt. E szerint izraelita felek közt bontó per indul a nő felperessége alatt, de még a per befejezése előtt kéri a nő a get kiadását férjétől s ennek átadása, illetve átvétele körül, amely egyházi szertartás szerint megy végbe, hivta fel a nő a rabbit közreműködésre. Ez azonban ezt megtagadta, azzal az indokolással, hogy a get csak a házasság birói felbontása után adható át. Kérdés most már, helyes-e a rabbi magatartása és kinek van igaza ? Hogy erre a kérdésre helyesen megfelelhessünk, pár szóval ki kell fejtenünk a zsidó házassági jognak ide vágó tantétek it. Ezek szerint tény hogy a házasság kibontásánál legfc ntosabb :. válólevél átadása és átvétele. A Mózes-talmudi jog e nélkül Sérelem. A szakértői dijak megállapítása az ügyvéd ellen. A Jog Jogesetek tárának f. é. 7-ik számában közöltetett a győri kir. Ítélőtáblának 24. sz. polgári határozata, mely szerint: «a szakértők és tanuk járandóságának előlegezésére nem a bizonyító fél ügyvédje, hanem a bizonyító fél maga kötelezendő*. Szükségtelennek tartjuk ezen, az ügyvédi karra nézve annyira fontos teljes ülési határozat indokolását újból egész terjedelmében ide igtatni; tehát csupán annak kiemelésére szorítkozunk, hogy ezen hatóság is az 1868. LIV. t.-c. 208. és 218. §-ának álláspontjából és szószerinti szövegéből kiindulva, az ügyv. prts. 54. §-ának ama rendelkezéséből, hogy az ügyvéd felétől a készkiadásokra is követelhet előleget, azt a következtetést levonni nem engedi, «hogy az ügyvéd fele érdekében a tanuk és szakértők dijait kifizetni, illetve előlegezni tartozik.* Egészen más állásponton áll a b u d a p e s t i kir. ítélőtábla A felhozottak után egyfelől szükségesnek tartjuk ezen tábla hason ügyben hozott ujabb határozatát egész terjedelmében közölni, másfelől most már természetszerű kötelességének tartjuk ugy a budapesti kir.itélőtáblának, mint magának a Curiának is ezen döntést mielőbb teljes ülési határozat illetve döntvény tárgyává tenn . Az eset a következő: • . , ,A b^Pesti kir- keresk- és váltótörvényszék mint a per bírósaga 1898. november 7-én kelt 107,155/1898. sz. végzésével arról értesíti felperesi ügyvédet, hogy a «r.-szombati kir. járásbíróság a szakértői szemle tárgyában felvett jkvet megküldvén, a kir tszék egyúttal felhívja felperesi ügyvédet, hogy a r.-szombati kir jbiroság által a szakértők részére megállapított dijat NAPM! vegre,haJtas ^rhe mellett előlegképen fizesse meg.. S7n^K — u yU" "jegyeztetik, hogy felp. képviselő a rimazombal. járásbíróságtól a szakértők dijainak megállapítására vonatkozó végzést soha nem nyert és erről egyedül és kizárólag a per bírósagának fenti végzése alapján értesült, zés Hlpn termesze|esebb, mint hogy felperesi képviselő ezen végmdvtffl" Perorvoslattal élt, és azt azon bírósághoz benyújtotta, melytol az értesítést vette.