A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 10. szám - A Német birodalmi polgári codex életbeléptetésének nehézségei

A JOG 83 A felfolyamodás 1898. évi március 16-án 113,477. sz. a. lett benyújtva. Első sorban kiemeltetett benne, hogy a r.-szombali jbiróság végzése, irrelylyel a szakértői dijak megállapittattak, felp. képviselővel mindeddig nem közöltetett s igy ő ez ellen egyenes felfolyamodással nem élhet, felfolyamodása tehát csakis a pe°r bíróságának végzése ellen irányulhat, mert a szakértők dijának megállapítását minden megjegyzés nélkül tudomásul veszi, sőt azok behajtásáról is intézkedik. A mennyiben tehát a r.-szombati jbság végzése is felfolyamodás tárgyát képezheti, a felfolyamodás ezen látatlan és ismeretlen végzés ellen is irányul. Ugyanezen felfolyamodás keretében felp. képviselő sérelmesnek találja magára nézve azt, hogy saját személyében ezen dijak előlegezésére utasittatik. «Az 18Ö3: L1V. t.-c. 218. §-a világosan intézkedik, hogy szakértői dijakat a bizonyító fél tartozik előlegezni. A bizonyító féllel azonban képviselője nem azonosítható. Indokolva ezen intézkedés semmivel sincsen, a mint azt indokolni nem is lehet. Felperesi képviselő panasza nem első ez irányban és i d e j é n v o 1 n a, h o g y a k i r. it.-tábla teljes ülési határozattal végét vetné az ezirányba n ujabban felmerült jogbizonytalanságnak.* A budapesti kir. Ítélőtábla 1898. dec. 29-án 3,130/1898. p. sz. végzésével következőleg határozott: a felfolyamodást annyiban, a mennyiben ez a r.-szombati jbságnak a szakértői dijak megállapítására vonatkozó intézkedése ellen irányul, hivatalból visszautasítja. A bpesti kir. keresk. és vtó tszék 107,155 98. sz. végzésének felfolyamodással megtámadott részét helybenhagyja. Indokok: A felfolyamodást annyiban, a mennyiben az a jelen perben eljáró bpesti kir. keresk. és vtó tszék megkeresése folytán a szakértők meghallgatását foganatosító r.-szombati jbiróságnak a szakértői dijak megállapítására vonatkozó intézkedése ellen irányul, hivatalból azért kellett visszautasítani, mert ezen intézkedésekbeni jogorvoslás nem a bpesti kir. keresk. és váltótörvényszéknél, hanem a r.-szombati jbságnál volt beadandó. A bpesti kir. keresk. és váltótszék 107,155/98. sz. végzésének felfolyamodással megtámadott része pedig azért hagyatott helyben: «mert a törvényszék, mint a per bírósága az általa megkeresett rima-szombati kir. járásbíróság által az 1868. évi LIV. t.-c. 218. §-a értelmében megállapított szakértői dij behajtása iránt intézkedni köteles volt s mert a megállapított szakértői dijat felperes mint kérvényező fél az 1868. évi LIV. t.-c. 218. §-a értelmében előlegezni tartozik. Az előlegezésre azonban a rendes eljárásnál kötelező ügyvédi képviseletből kifolyólag (evvel szemben álljonitta győri kir. Ítélőtábla teljes ülési hatázozatának indoka: •nem következik az ügyvédnek ez a kötelezettsége sem a meghatalmazási viszonyt szabályozó magánjogi szabályokból, sem abból, hogy a rendes eljáráskor a fél magát ügyvéd által köteles képviseltetni*'i; és tekintettel arra is, hogy a perbe közvetlenül befolyó ügyvéd az 1874. évi XXXIV. t.-c. 58. §-a értelmében a reá bízott ügyben teendő készpénzbeli kiadásainak megfelelő előleg általi fedezését az általa képviselt féltő! követelheti, első sorban az ügyvéd kötelezendő Két felsőbíróságnak ily homlokegyenest ellenkező határorozata a jogegység szempontjából is mielőbbi korrekturát kiván a legilletékesebb fórum: a kir. Curia részéről. Evvel a kérdéssel tehát tovább nem foglalkozunk, csak azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy ezen jogbizonytalanságnak mielőbb vége vettessék. De érdekes a budapesti kir. tábla fenti végzése más szempontból, is Míg egyfelől felperesi képviselő felfolyamodását hivatalból visszautasítja, addig azt másfelől elfogadja és érdemlegesen, habár elutasitólag el is intézi. Ez nézetünk szerint jogi lehetetlenség. Felperesi képviselő nem élhet oly végzés ellen jogorvoslattal, melyet nem is ismer és mely neki nem lön kézbesítve, a budapesti kir. tábla végzése szerint pedig éppenséggel két felfolyamodással kellett volna élnie egy és ugyanazon végzés alapján, és pedig a r.-szombati jbiróságnál és a bpesti keresk. és váltótörvényszéknél. Ez merő lehetetlenség. Szóljanak különben hozzá a szakférfiak. Nemo. Irodalom Curiai határozatok kereskedelmi, váltó- és csődügyekben. 1896., 1897. és 1898. években; összeállította Grecsák Károly, a m. kir. Curia keresk. váltó- és csődtanácsának tagja. Kiadja Athenaeu m 1899. Cl. 41 in agy 8°. ^ra 3 frt. A jogélet, különösen a kereskedelmi, váltó- és csődügyekben, az utóbbi években a jogviszonylatoknak oly számos és különböző alakulatait mutatta fel, hogy ugy a jogászvilág, mint a közvetlenül érdekelt kereskedelmi körök is nagy érdeklődéssel kisérik a jogélet ezen terén kifejlődött bírói gyakorlat alakulását. Örömmel üdvözölhetjük azért legmagasabb birói forumunk, a m. kir. Curia kebelében a külföld példájára meghonosodni akaró azt a törekvést, hogy ezen magas birói testület szaktanácsainak egyes tagjai, kik leginkább hivatvák a judicaturát s annak intentióit ismerni, közreadják az illető szaktanácsok elvi jelentőségű határozatait. Ennek jelenségét látjuk Grecsák Károly, a m. kir. Curia kereskedelmi, váltó- és csődtanácsa tagjának, a m. kir. Curia illető szaktanácsának kereskedelmi, váltó-, csődügyekben az 1896., 1897. és 1898. években hozott elvi jelentőségű curiai határozatokról gondosan összeállított gyűjteményében, mely valóságos kincses tárházát foglalja magában azon határozatoknak, a melyek hivatvák joggyakorlatunknak ezen a téren irányt adni. Ha kiemeljük, hogy a szerző ebben az összeállításban, eltérve eddigi gyűjteményeinknek irányától, csupán az eldöntött elvi kérdést közli, mindenki által megérthető formában, s kerüli a sokszor alkalmatlan hosszadalmas, a dologra nem tartozó tényállás és kérdések összehalmozását, elmondtunk mindent, hogy ezen hasznos munkát mindenki részére melegen ajánlhassuk. Gazdasági és ipari szövetkezetekre vonatkozó törvények rendszeres egybeállítása és magyarázata. Irta: Dr. Fráter Béla, bpesti gyakorló ügyvéd. Budapest, Politzer Zsigmond kiadása. 1899. Szerző — mint mondja — azt tűzte ki célul, hogy nem annyira saját egyéni nézeteit felüntető esetleg uj dolgokat, hanem egy olyan megbízható kommentárt akar kézre adni, mely főként az összes hiteles források feldolgozásával készült. A könyv ára 4 korona. Közigazgatási könyvtár. Szerkeszti és kiadja dr. Kampis' János belügymin. s. titkár. I. kötet, Állami boritaladó és husfogyasztási adó. Irta M o c s á r y Béla m. kir. pénzügymin. osztálytanácsos. Ezen könyvtár célja havonként megjelenő füzetekben az administratio egy fontosabb ágának anyagát különálló munkákban ismertetni a legkiválóbb szakemberek által. 12 füzet ára 6 frt. Igen életrevaló vállalat, melynek sikert kívánunk. Előfizetések a kiadóhivatalhoz (Országos közp. községi nyomda részv. társ.) Budapest, Lipót-körut 22. Zeitschrift für ung. öffentliches und Privatrecht. Szerkeszti dr. Sgalitzer Gyula bpesti ügyvéd (nov.—dec.) XI—XII. füzet. Folytatja német fordításban a polg. tvk. tárgyal, jegyzői-önyveit stb. Vegyesek. Az aradi ügyvédi kamara tisztújító közgyűlése a kamarai tagok rendkívüli érdeklődése mellett nyert lefolyást. H á s z Sándor a kamara 20 éven át volt elnöke előhaladott korára s már 50 éves ügyvédségére való tekintettel viszavonult. A közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott működéséért és arcképét a közgyűlési teremben elhelyezés végett lefesteti. Ujjonnan megválasztott elnök lett Szalay Károly, kinek tiszteletére az ügyvéI dek és birák együttesen fényes bankettet rendeztek. Alelnök I lett Péterffy Antal, titkár: V i z e r Péter, pénztárnok: M a a d 1 Vilmos, ügyész: Páris Lajos. Választmányi rendes tagok: A v a r f y Ferenc, Keresztes Gyula, M i t t 1 e r Izidor, M ü 11 e r Károly, Nemes Zsigmond, Popu C. István, Priegel István és P r u t i a Péter. Póttagok : K e 1 1 Lipót, Rozenberg Miksa, S u c i u János és T o 1 n a y János. ' ~A kamara felterjesztésében sürgette az uj ügyvédi rendtartást, a telekkönyvi ügyekben a zugirkászkodás megakadályozását, és hogy csak oly beadványok fogadtassanak el, melyek ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzéssel vannak ellátva. A sommás ügyekben, hogy a felülvizsgálat csakis 100 frt. értékig terjedő ügyek. ben korlátoltassék. A hivatalból kinevezett ügygondnokság államilag dijaztassék. A birák és ügyvédek tárgyalásokon egyenlő jelvénnyel jelenjenek meg. A. F. A zalaegerszegi ügyvédi kamara. A zalaegerszegi ügyvédi kamara folyó hó ll-én tartotta évi rendes közgyűlését Zalaegerszegen a városház nagytermében Hertelendy Béla (N-Kanizsa) elnöklete alatt, a ki mint elnök helyettes, S zi g e t h y Antal kamarai eln'ók elhunyta óta az összes elnöki teendőket közmegelégedésre viszi. A gyűlésre a kamarai tagok főleg Egerszeg, Kanizsa, Kaposvár törvényszéki és Tapolca járásbirósági székhelyekről oly nagy számmal jelentek meg, mint még az alakuló gyűlésen sem. A kanizsai és a kaposvári ügyvédek mozgalmat indítottak meg, hogy a kamara székhelye N.-Kanizsára helyeztessék át, de ez a kérdés az indítvány elkésett benyújtása miatt tárgyalható nem volt. Nagy, majd három óráig tartó vita fejlődött ki a költségvetés általános tárgyalásakor, a miben a választmány javaslata mellett résztvettek : dr. C z i n d e r, H a j i k István, dr. O b e rs o h n, dr. Ke le, dr. Grünvald. (Zalaegerszeg) ellene pedig felszólaltak: Szalay Károly (Kaposvár) dr. Rotschild I, Varga Lajos (N.-Kanizsa) és dr. M á n y o k y Gyula (Tapolca >. Az eredmény az lett, hogy az összes dologi és segédszemélyzetben kiadási tételeket megszavazták, ellenben a titkár fizetése 500 frt. helyett 200 frtban állapíttatott meg, az ügyészi és a pénztárosi fizetések pedig törültettek. A zalaegerszegi kamara többsége tehát, a budapesti kamara radikális pártjának programmját, — a kamarai tisztségek ingyenessége tekintetében — magáévá tette és saját körében megvalósította. A költségvetéssel kapcsolatban az évi tagsági dij szavazattöbbséggel az előirányozott 16 frt. helyett 8 frtban állapíttatott meg, a tisztújítás azonban megejthető nem volt, mert az ellenzék a meg nem jelentek részéről vele hozott szavazó lapokat — taktikából-e, vagy az idő előre haladottsága miatt — nem adta be s igy a szükséges számú szavazat hiányzott. Igazságügyi kitüntetések. 0 Felsége személye körüli magyar ministere előterjesztése folytán Tóth Bódog osztálytanácsosi címmel felruházott curiai elnöki titkárnak, az igazságügyi igazgatás terén szerzett érdemei elismeréséül, harmad-osztályú vaskorona-rendet, K 1 é g e r József szolnoki törvényszéki bírónak, a birói pályán szerzett érdtmei elismeréséül, Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta.