A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 9. szám - A bányaművelési szabadság és a kőszén

7fi A JOG egészét havonkint egy teljes értekezleten meghallgassa. Ugyanígy az ügyvédjelöltek szamára is havonkint egy konferenciát kell berendezni. Továbbá a kamarában gazdasági reformokra s kivált az ügyvédrendtartás reformjára helyez súlyt. Dr. A d m e t o Géza kivált a kar ügyeinek klikszerü vezetését Ítéli el és híve a gyökeres reformnak. Dr. B a r a c s Marcell a reform szükségét fejtegeti s a személyi kandidációt ő is a mozgalom végére hagyná. A programm kidolgozására s azután kijelölésekre végrehajtó bizottság kiküldését indítványozza. — Dr. Rozgonyi Jakab az ügyvédek számának folytonos emelkedése ellen kér rendszabályt és ezt lényeges pontnak tartja. — Dr. Stern Samu az ügyvédi kar sérelmével foglalkozik és gyökeres reformokat és uj embereket követel. — Dr. V á z s o n y i Vilmos a választmányt teszi éles bírálat tárgyává s a kar tekintélyének elhanyagolásával vádolja.— Dr. Bl euer Samu a segélyalap eltékozlása ellen kel ki s egészben Ken edi indítványára vezeti vissza a tárgyalást, mire dr. R ácz Károly ismételve az anyagi szempontokat helyezte előtérbe. Az értekezlet ezután két bizottságot küldött ki. Az egyik programmot fog készíteni Kenedi javaslata alapján. Tagjai: Györffy Gyula (elnök), Kenedi Géza, Stern Samu, B a r a c s Marcell, V á z s o n y i Vilmos, B 1 e u e r Samu, K ö n i g Vilmos, C s e t é n y i Adolf, Rakovszky Géza, Huszár Kálmán és R á c z Károly. A másik a kijelölő bizottság. Elnök: Mezei Sándor, tagjai: Fried Vilmos, A r k a y Kálmán, A d m e t o Géza, H a j ó s Zsigmond, Sebestyén József, H e r z 1 Tivadar, M a t u s k a István, Dáni Vilmos, Reik Géza és Szigeti Sándor. Ausztria és külföld. Külföldi judikatura. segéd ha magát a szerződés felbontása esetére kötbér fizetésére kötelezte, akkor is tartozik a magaviseletével a főnököt kényszeritette i Bécsi legfőbb ítélőszék 1890,4,37 L. sz.) kötbért megfizetni, ha a szerződés felbontására. Ha egy jogügylet csak az egyik félre nézve képez is csak kereskedelmi ügyletet, a másik fél (a kire vonatkozólag nem forog fenn a kereskedelmi ügylet) még sem emelheti a laesio enormis kifogását és a kifogás ideje tekintetében is köti a keresk. törv. 247. §-a. (Bécsi legfőbb törvényszék 6,266/90 ) A véderő tagjainak váltóképtelensége nem terjed ki a szolgálaton kívüli viszonyban álló tisztekre. (Bécsi legf ítélőszék 8,104/901.) Oly megállapodás, melynek értelmében a meghatározott ár mellett átvett áru továbbeladásából származó egész haszon az . u átvevőjét illeti, még akkor sem minősíthető bizományi ügyletnek, ha el nem adás esetén az áru meghatározott idő alatt visszaveendő. (Bécsi legfőbb Ítélőszék 9.554/90.) A kibocsátó, ha maga óvatoltatta a váltót, nem követelheti az intézvényezettől az »/ <>/„ váltódijat.[(Bécsi legfőbb Ítélőszék 10,295/90.) A nagykorúsítás ténye nem változtatja meg a nagykorúság betöltése napjára (24 születésnap) esedékes követelés lejárati napját. (Bécsi legfőbb ítélőszék 8,745/90.) Közli: Dr. Oláh Dezső, bpesti ügyvéd. Nyílt kérdések és ideietek. A házassági jog köréből. Mózes vallású házasfelek között házasságbontó pert kell folyamatba tennem, a vagyoni kérdések felett felek között megállapodás jött létre, az asszony felperes azonban attól tart, hogy férje a per megindítása után ismeretlen helyre fog távozni és ha a polgári bíróság a válást ki is mondaná, a mi kétségtelen, a férj csupán bosszúból a váló levelet (get) nem adná ki ; már pedig ritus szempontjából erre nagy súlyt fektet, dacára annak, hogy a törvény szerint arra szükség nincs, mert hiszen a polgári bírósági bontó Ítélet azt feleslegessé teszi. Megkértem tehát a zsidó lelkészt, hogy a «get»levelet állítsa ki már n ost, mert szerény nézetem szerint a H. I. T. 123. §-a szerint a lelkész csak az összeadás esetén büntetendő, ha megelőzte a polgári actust. A lelkész e kérésem teljesítését megtagadta. Kinek van igaza? Aliquis. Irodalom. Magyar magánjcg. Szerkeszti: Dr. Fodor Ármin kir. tszki bjí/5. III. kötet. A kötelmi jog; írták dr. Katona Mór jogak. tanár, dr. Kis Mór egyet, tanár és dr. Reiner János egy. magán tanár. Budapest, Singéi" és Wolfner. Ara 8 frt. Egy nagyszabású műnek nem csupán a terjedelmét, de a tartalmat illetőleg is az első kötete fekszik előttünk. A magyar magánjog tudományos feldolgozása céloztatik ezen irodalmi vállalat megindítása által, mely ily alakban és terjedelemben jogi irodalmunkban még eddig ismeretlen volt. De nemcsak a tudomány kívánalmainak, hanem a gyakorlat igényeinek is kiván eleget tenni a legszélesebb alapokon. A munka főfeladata a hatályban lévő magyar magánjog összeállítása monográfiákban hazai kutforrások alapján. Tagadhatlan, hogy a magyar polgári törvénykönyv megalkotásának előestéjén kissé bátor vállalkozás most ily alapokon a magyar magánjogot ismertetni akarni, azonban a ki tudja, mennyi időt vesz igénybe egy polgári törvénykönyv végleges megalkotása, a törvényhozás által való elfogadása, életbeléptetése, az még mindig időszerűnek fogja tartani a munkát. Az egész munka 5 kötetből fog állani. I. Általános tanok és személyek. II. Dologjog. III. Kötelmi jog. IV. C s a 1 á dj o g. V. Örökösödési jog. Az előttünk fekvő III. kötet a kötelmi jogot ismerteti, a melyet azután gyors egymásutánban a többi követni fogja. Ezen III. kötet 896 oldalom három nagyértékü monográfiában adja elő a kötelmi jogot. Az egyikben az általános részt ismerteti dr. Katona Mór széles tudományos alapokon; a másodikban a j o güg y 1 e t ekbő 1 származó kötelmeket ismerteti dr. Kiss Mór, mely, rész a kötelmek egyes nemeit rendkívüli alapossággal tárgyalja. És végül a harmadikban dr.R e i n e r János a s ze rz ő d é s en k i v ü 1 i kártérítési kötelmekről értekezik a nála megszokott igaz elmélyedéssel az anyagba. Ezen becses monográfia különben külön kiadásban is jelent meg. Ezen kötet után Ítélve oly magas niveaun álló munkával van dolgunk, mely valóban megüti a legmagasabb várakozások mértékét is. Vegyesek. Uj egyetemi magántanár. Dr. Pap p József ügyvéd folyó hó 16-án tartottapróbaelőadását a budapesti 1. egyetemen a perrendtartásból, mely előadáson az egész tanári kar Dr. Nagy Ferenccel élén, továbbá igen tekintélyes hallgatóság volt jelen. Előadásának címe : A percaesura a jogtörténelem, az összehasonlítható jogtudomány és tételes jogtudomány szempontjából. Örvendünk kartársunk e kitüntetésének, az egyetem pedig kitűnő erőt szerez a fiatal tanárban. A m. kir. közigazgatási bíróság ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásai az 1898. évről. I. Községi ügyek: 1,166. Elintéztetett: 1,124. II. Törvényhatósági ügyek:398. Elintéztetett: 381. III. Közegészségi ügyek:63. Elintéztetett: 59. IV. Vallás- és közoktatási ügyek: 163. Elintéztetett: 153. V. Vízjogi ügyek: 127.Elintéztetett: 118. VI. Közúti és vám ügyek: 588. Elintéztetett: 564. VII. Vasúti ügyek: 14. Elintéztetett: 14. VIII. Mezőgazdasági és mező rend őrségi ügyek: 28 Elintéztetett: 28. IX. Á 1 1 a t e g é s z s ég i ügyek: 27. Elintéztetett: 22. X. Erdészeti ügyek: 38. Elintéztetett: 35. XI. Vad á s z a t i ügyek: 87. Elintéztetett: 82. XII. Halászati ügyek: 1. Elint.: 1. XIII. C seléd-, munkás-, és n a p s z á m o s-ügyek: 174. Elint.: 168. XIV. Házközö ss égi ügyek: 110. Elint.: 104. XV. Adóés i 11 e t é k-ügyek: 22,821. Elint.: 16,613. Ál 1 am alk al m azottak illetmény- és nyugdíj-ügyei: 99. Elint.: 91. Vegyesek: 63. Elint.: 58. Az ö s s z e s (1897. évből hátramaradt és az 1898ban beérkezett) ügyek száma: 25,966. Az összes elintézett ügyek száma: 19,615. Ügyvédi képviselet összesen 852 esetben volt, melyekből az adó: és illetékügyekre 724 esik. Ö s s z ehasonlitva az előző év ügyforgalmával, az adatok a következők: Beérkezett 1897-ben 25,322, 1898-ban 19,848, tehát 1898. évben 5,474 ügygyei kevesebb. Elintéztetett 1897. évben 19,204,1898ban 19,615, tehát 1898. évben 411 ügygyei több. Hátralék 1897. évben 6,118, 1898-ban 6,351. Tiszti ügyész magánfeleknek az árvaszék előtt való képviselésétől eltiltható. (A belügyministernek 86,727/98. sz. a. J. vármegye közigazgatási bizottságához intézett rendelete.) Mult évi június hó 8-án tartott ülésében 1,546. sz. a. hozott azon határozatát, mely szerint utasította M. város árvaszékét, hogy tiltsa el ügyészét attól, miként feleket aká.- ügyvédi meghatalmazás alapján, akár a nélkül az árvaszék előtt képviseljen, — dr. Sz. Sándor városi ügyész által közbetett fellebbezés folytán felülvizsgálván, azt helybenhagyom. M. város szervezési szabályrendeletének 47. §-a szerint ugyanis az ügyész magánügyködést csak annyiban folytathat, a mennyiben azt hivatalos kötelességeinek hátránya nélkül teheti. Minthogy pedig a t. ügyész az 1877 : XX. t.-c. 179. §-a szerint az árvaszéknek tagja és jogtanácsosa lévén, a magánfeleknek ügyvédi minőségben ugyanazon árvaszék előtt való képviselésével az idézett §-ban körülirt ügyészi hivatásával összeütközésbe jöhetne : a közigazgatási bizottság indokoltnak tekinthető. intézkedése Curia és táblai értesítések Kitűzve sincs még 54-3. f.-vizsg. ü. felo A kérd. ügy n. Krupiéra I. G Halmi N. J dr. L. F. Fabry bori trvszék ítélete — Szöcs M. érk. 6,887/99. - ifj. Lőwy 2,829/98. sz Krizso — Kiiment 5,394/98 Hódságh feloldatott a zomK.-Vásárhely dr. Sz. Gy. Makó D. - id. sz. a. n. e. eld. Béres. — K.-Félegyháza dr. Cur. 99. febr. 21. hh. Cur. febr. 16. hh. Cur. 99. febr. Canjevac T. B. L. Lőwy Losoncz F. J - Mohács N. L. Freund - Keglevics 5,088/98. s 2i hh. - Nagy-Becskerek dr. N. D. Canjevac Mária érk 6 523/98. sz a n. e. eld. Slephanidts. - Nagy-Szeben dr. V. N Dr. Vecerdea - Gise I. érk 608/99 sz. a. n. e. eld.Avarfi - Pozsony Sonron dr K 7 £ Sy t ?k- 609/9íK SZ' a n' e- eld- Vermes. Sopron dr. K. I. Binnger M. b. ü. érk. 6,316/98. sz. 98. szept. 28. rmsem. eld. Frenreisz PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPBSTEN Dr. RÉVAI LAJOS lakik^vTT^é^iöTuT^r Pj^TILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.