A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 9. szám - Elmélkedések az igazságügyi költségvetés előtt. 4. [r.]

Tizennyolcadik évfolyam. Szerkesztőség: 9. szám. Budapest, 1899. február 26. V., Rudolf-rakpart 3. ez. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (•zelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEMINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYYÍDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI fe ÍÖZJFCYZÓIIAR KÖZLÖNTB. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOH ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér* mentve küldve : Negyed évre _ 1 írt 50 kr Fél • _ • « — • Egész « 6 « — • Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Elmélkedések az igazságügyi költségvetés előtt. (A bűnvádi eljárás életbeléptetése.) Irta : Severus. — Visszavonható-e a kir. ügyésznek adott felhatalmazás ? Irta : Dr. Bencsik János, kir. alügyész, Nyitrán. — A bányaművelési szabadság és a kőszén. Irta : Wahltier Aladár, m. királyi- bányakapitány. Bpest. — Belföld : (Magyar ált. polgári törvénykönyv I., II. - A magyar jogászegylet. — Ügyvédi mozgalom.) — (Austria és külföld. (Külföldi judicatura : Közli Dr. Oláh Dezső, bpesti ügyvéd.) — Nyilt kérdések és feleletek : (A házassági jog köréből. Irta : A 1 i q u i s.) — Irodalom : Magyar magánjog Szerk: Dr. Fodor Ármin, tszéki biró.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. -- Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbiiósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ('Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok. Elmélkedések az igazságügyi költségvetés előtt. ! ív. A bűnvádi eljárás életbeléptetése. Irta : SEVERUS. A kir. ítélőtábláknál tartandó főtárgyai ás o k is tetemes kiadással fognak járni. A bprts XX-ik fejezete kiszélesbitette a főügyészségek hatáskörét. A 409., 412. §§. rendelkezése értelmében a kir. főügyész vagy helyettesének jelen kell lenni a főtárgyaláson. A törvénynek eme rendelkezéséből, mtlylyel a főügyészségeknek eddig, mintegy csak administrativ természetű tevékenységét szorosabb értelemben vett igazságszolgáltatási teendőkkei kibővítette — önkényt következik, hógy valamennyi kir. tábla székhelyén főügyészséget is kell szervezni. Hat főügyészség szervezése, személyi és dologi kiadásokkal együtt s lehető mérsékelten számítva, egyenkint 15.000 forint, összesen : 90,000 forint, Abból a szerfölött való takarékoskodásból, melyet a 4 utóbbi év óta az igazságügyi tárca költségvetése körül tapasztalunk, még arra is kel! gondolnunk, hogy elmarad jobb időkre a hat főügyészség szervezése és kiküldetés utján lesz képviselve a főügyészség a kir. táblákon tartandó főtárgyalásokon ; vagy. talán még olcsóbbnak fogják találni, ha a főügyész, esetről-esetre megbízza az illető kir. tábla székhelyén a kir. ügyészt, vagy annak a helyettesét, hogy képviselje a vádat. Az utóbbi intézkedés ellen állást kellene toglalniok magoknak a kir. tábláknak is. igen könnyen érthető okokból. A kiküldetés pedig, ha valamivel olcsóbba is fog kerülni, mint egy uj főügyészség szervezése : többféle hátrányok mellett lassítani fogja az ügymenetet. És ha mégis ezt az olcsóbb megoldási módot választaná a minister. akkor a decentralisatió elvével jönne legszembeszökőbb összeütközésbe. Hiszen a kir. táblák decentralizálásának legfőbb indító oka a felebbviteli tárgyalások közvetlensége volt s ha most, a gyakorlatban reájövünk, hogy olyan csekély a fölebbviteli tárgyalások száma, hogy nem érdemes minden kir. tábla mellé még főügyészséget is szervezni, az nyilván azt demonstrálja, hogy hát felesleges volt 11 tábla felállításával annyira szétforgácsolni az erőket; mert ha épen annyira kevés a főtárgyaiások száma, nem áll arányban az a roppant nagy kiadás, a mibe egy kir. tábla fenntartása kerül azokkal az előnyökkel, a miket a jogkereső polgároknak nyújt. De még kevésbbé áll arányban azzal az áldozattal, mely a jogegységre nehezedik. Jelentékeny költségbe fog kerülni a kir. tábla mint fölebbviteli bíróságnál a közvédői intézmény. A bprts 414. §-a értelmében a közvédő megfelelő díjazásban részesül. Feltéve, hogy a kir. táblákon évenkint átlag csak 200 ügyben kell fizetni közvédőt és minden közvédői közbenjövetel csak 5 forintjával honoráltatik: ezen a cimen 11.000 forint kiadást lehet előirányozni. A bprts 415. §. értelmében a kir. táblai főtárgyalásokra megidézendők a tanuk is. Önkényt következik ebből, hogy a törvénynek a rendszerből kifolyó eme intézkedése lényegesen drágítani fogja a kir. táblai főtárgyalásokat s ha tekintetbe vesszük még a nagyobb távolságokat, melyek a tanuk utazási költségeit tetemesen emelik: tanudij címen, a kiadási előirányzat minimumát tehetjük 5<>,000 forintra. Ha felszámítjuk még a bprts 410. §-a értelmében kirendelendő védők diját, melyet a bprts 127. §. értelmében az államkincstár fizet s végül, ha fölszámítjuk még a kir. táblák székhelyén kivül tartandó főtárgyaiások költségeit (bprts 416. §.) a kir. táblák fölebbviteli tárgyalásai költségeire még fölvehetünk 40.000 forintot. Nem lehet figyelmen kivül hagyni a járásbirósági ügyészi megbízottak költségét sem. A bprts 522. §. értelmében a kir. járásbíróságok előtt tárgyalt (a törvényszék székhelyén kivül) büntető ügyekben, a közvádat a kir. ügyészi megbízott képviseli, a kinek a tárgyalás egész folyamán jelen kell lenni. Az ügyészi megbízottak az 1897. évi XXXfV. t-c. 1 1. §-a értelmében megfelelő diiazásban részesitendők. Ez az idegen plánta nálunk nehezen fog acclimatizálódni. Mert a mi beválik Németországban, Belgiumban stb. a kulturális viszonyok nyújtotta előnyök mellett: nem megy épp oly könnyen minálunk, a hol némely járásbíróság székhelyén nincs arravaló írástudó, kire az ügyészi megbízással járó fontos kötelességek teljesítését reá lehetne bizni. Némely járásbíróság székhelyén még ügyvéd sincs s a hol van egy, esetleg kettő : nagyon nehéz lesz az ügyvéd, vagy ügyvédek és az ügyészi megbízott érdekei összeegyeztetése. A bírósági hivatalnok okvetlenül kizárandó eme functió teljesítésétől, hacsak nincs abban a minőségben kinevezve és kizárólag avval a teendővel megbízva. Mindenesetre perfect munkaerőt igényel, Az ügyészi megbízott hetenkint 4-5 napon, legalább a délelőtti órákban a hivatalhoz lesz kötve és minden más teendőtől elvonva, hacsak szegénységi cimen nem akarjuk parodizálni ezt az intézményt is. Háromszáztizenöt járásbíróságnál kell gondoskodni ügyészi megbízottról. Ezek vagy napidíjban fognak lészesülni, vagy pedig átalányt kapnak, tiszteletdíj cimen. Az utóbbi bizonyára előnyö^ebb lesz, mert csak 2 frt napidijat számítva, a kiadás meghaladná a 120,000 frtot. Ha az évi tiszteletdíj 300 frtban állapittatik meg (ennyire fölmegy egy béresbiró illetménye is) 94,500 frt. kiadás fogja terhelni az államkincstárt ezen a cimen. 'Feltéve, hogy még 300 frtnál is alább szállítanák az ügyészi megbízottak tiszteletdiját, akkor nem sok köszönet volna az ügyészi megbízottak működésében. Módosítani kell a törvényszéki fogházak jelenlegi szervezetén is. Nem sokkal különbek az állapotok ebben a tekintetben ma, mint a milyen volt a régi. vármegyei hajdú rendszer alatt. Papiroson se jó, a gyakorlatban pedig valóban szánalomraméltó. Erre vonatkozó véleményünket később tüzetesebben ki fogjuk fejteni; most csak a szükséges refoim költségeivel foglalkozunk, mely jelen tárgyunk keretébe illeszthető, minthogy szoros kapcsolatban áll a bűnvádi eljárással: mert megfelelően szervezett fogházak nélkül képzelni sem lehet jó bűnügyi törvénykezést. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.