A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 50. szám - Bolgár igazságügy [5. r.]

200 A JOG mitott) 62 frt. 59 kr. értékét, az egyik váltót 88 írt, a másikat 91 frt 41 kr. erejéig beperesitette a panaszos ellen. Eszerint a vádlott az adott 100 frt helyett körülbelül 5 hónap múlva 242 frtot vett a panaszoson, tehát a tőzsdei üzérkedéstől távol álló egyszerű falusi földmivesnek pénzbeli szorultságát a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembetűnő aránytalanságot feltüntető módon és emellett szinlelt börzei differentiális üzlet s egyszersmind váltó alakjába is burkoltan használta fel. E cselekmény az uzsora törvény 1. 2. §§. alá eső vétség jelenségeit foglalja magában, mihez képest K. Fülöp vád alá volt helyezendő, ellenben a többi panaszlottakra nézve az, hogy ők a panaszos szorultságának kizsákmányolására K. Fülöp vádlottal tudatosan összejátszottak, a vizsgálat által nyújtott adatok alapján bebizonyithatónak nem mutatkozván, velők szemben a kir. Ítélőtáblának az eljárást megszüntető végzését helyben kellett hagyni, stb. Sértett fél és a vádlott közti jogügylet nem a sértett fél által vitatott kölcsön, hanem a vádlott szerinti adásvételi jogügylet volt s miután a jogügyletnek keletkezése idején a vádlott nem tudhatta, hogy a buza ára a szállításra meghatározott időben emelkedni fog, uzsora vádlott ellen meg nem állapitható, különösen, mert a sértett fél marhakereskedéssel és búzavásárlással foglalkozik, szorultságról vagy anyagi romlás okozásról tehát nem is panaszkodik. (M kir. Curia 93. szept. (i. 3,292/98. B.j A lopott dolog zalogbavétele is a ((megszerzés) fogalma alá esik. (A m. kir. Curia 1898. okt 13. 9,(528/í)8. Bj A sértett fél a végtárgyalás folyamán a vádlott megbüntetését, valamint a panaszolt bűncselekményből kifolyóan kárkövetelésének megtérítését kifejezetten kérte s ekkép a kir ügyész vád elejtésével szemben a végtárgyaláson utóbb tett ama nyilatkozata, hogy vádlottnak megbüntetését a bíróságra bízza, a magánvád visszavonásának nem tekinthető, mert a kárkövetelés megítélése a bünössség kérdésétől külön nem választható, minek folytán önként értendő, hogy a sértett kártérítési igényének fentartásával a büntető eljárás folytatását is kívánta. (M, kir. Curia 1898. szept. 23. 10,897/97. B | A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A községbe mcnekidt őznek élve elfogása vadászati kihágást nem képez, s az a miatt tett feljelentés elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1898. évi szept. 14-én hozott határozata.) JMagjar állampolgár a községből (városból csupán azért, mert ott lakhatási engedély nélkül tartózkodik s települési engedélye nincsen, ki nem tiltható. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 83,383. sz. határozata.) Szövetség gyilkosságra, midőn vádlottak ölésre alkalmas eszközzel lesbe állottak. — Lőfegyvernek engedély nélküli tartása által elkövetett kihágás elévülése a tartás megszűnése napján kezdődik. — Btk. 107., 288. §§. (M. kir. Curia 1898. június 23. 4,846. sz. a.) Vádlott mint felfogadott, de fel nem esketett segéderdöör az erdőgondnokságnál irodai és irodaszolgai teendők ellátására volt alkalmazva, mint olyan a Btk. 461. §-a értelmében közhivatalnoknak tekintendő. (M kir. Curia 1898. szeptember 21. 9.037. sz a,j Ügyvédi rendtartási ügyekben. Perben álló felek részére a fennálló gyakorlat szerint közigazgatási utón semmiféle dijak nem állapithatók meg. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 11,602. sz. hat.) A kir. ügyésznek, mint a mezőrendöri kihágást ügyekben Ítélkező közigazgatási bizottság tagjának, ezen ügyekben felebbezési joga nincs. (A m. kir. földmiv. minister 1897. évi (56,025. sz. határozata.) Elévülés a vagyonjogi felelősség kötelezettségét meg nem szünteti. (A m. kir. földmivelésügyi min. 1897. évi 53,923, sz. határozata.) A legeltetési tilalomnak dobszó utján való kihirdetése az 1894. évi XII. t-c. 98 §-ában emiitett határozott figyelmeztetésnek nem tekinthető. (A m. kir. földmivelésügyi min. 1897. évi 56,947. sz. határozata.) Kihágási ügyek helyszíni tárgyalása folytán a főszolgabíró által igényelt eljárási költségek azon esetben, ha a kiszállás nem volt okvetlen szükséges, nem állapítandó meg. (A m. kir. belügym. 1898. évi 123. sz. hat.) Házalási kihágás tényalladékának megállapítására nincs befolyással azon körülmény, hogy a házáló áruit nem készpénzért, hanem csere gyanánt más tárgyak elfogadásáért árusítja. (A m. kir. belügym. 1898. évi 2.273. sz. határozata.) Ugyanazon félnek mint panaszos és panaszlottnak képviselése ügyvéd által. A székesfehérvái ügyvédi kamara mint fegyelmi bíróság (1898 június 23-án 59'98. sz. a.) M. Gyula sárbogárdi lakos ügyvéd elleni fegyelmi ügyben következőleg itélt. A fegyelmi bíróság M. Gyula ügyvédet az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: A kamara ügyésze a székesfehérvári kir. törvényszéktől 5,051/97. sz. a. áttett iratok alapján azért emelt vádat M. Gyula sárbogárdi lakos ügyvéd ellen, mivel a sárbogárdi kir. járásbíróság előtt ifj. M. Sándorné képviseletében B. Mária ellen és ez utóbbi képviseletében M. Ferenc ellen bűnügyi feljelentést tett, tehát B. Mária ellen is és mellette is képviseletet vállalt, mely által az 1874•: XXXIV. t.-c. 47. §-át megsértette. Tekintve azonban, hogy bár a két becsületsértési ügy egymással összefüggőben van, ez egymással szemben álló felek a két ügyben nem azonosak: panaszlott ügyvéd az által, hogy M. Sándornét a B. Mária elleni ügyben, B. Máriát pedig M. Ferenc elleni ügyben képviselte, fegyelmi vétséget nem követett el, ellenében az ügyvédi prts. 47. §-ába ütköző fegyelmi vétség meg nem állapitható, miért is a vád és következményeinek terhe alól felmentendő volt stb. A m. kir. Curia: (1898. évi november hó 12-én 463,93. sz. a.) következő Ítéletet hozott: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete megváltoztattatik, vádlott ügyvéd az 1874. évi XXXIV. t.-c. 47. §-ának rendelkezésébe ütköző és a 68. §. a) pontja szerint minősülő fegyelmi vétségben vétkesnek mondatik ki és ennek folytán az 1874:XXXIV. t.-c 70. §-ának 1. pontja alapján Írásbeli feddéssel büntettetik. Indokok: Az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállásbó kitűnő adatokból kétségtelen, hogy panaszlott ügyvéd az által, miként M. Sándornét B. Mária ellen becsületsértési ügyben, utóbbit pedig az azon ügygyei összefüggésben lévő M. Ferencz elleni becsületsértési ügyben egyidejűleg képviselte, az 1874. évi XXXIV. t.-c. 47. §-ának tilalmába ütköző és a 68. §. a) A ki egy nyul fiat elfog, az az 1883. évi XX. t.-c. 50, j §-ába ütköző kihágást követ el. . A ki a vadászati kihágás elkövetésénél szolgáját segé\ dül felhasználja, a szolgára kiszabott büntetésért felelős. (A m. kir. belügym. 1898. évi 2,198. sz. határozata.) Elhunyt vártnegyei tisztviselő özvegyének a halotti negyed kifizetése iránt benyújtott kérelme felett elsőfokban a törvényhatósági bizottság közgyűlése illetékes határozni. (A m. kir. belügymin. 1898. évi 47,646. sz. határozata.) Halászati idő megszegésének ténye csakis ugy állapítható meg, ha a vizsgálat az elfogott halak minőségére is kiterjesztetik. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 56,004. számú határozata.) pontja szerint minősülő fegyelmi vétséget követett el, minthogy j Tutz Mátyás. tmgg: Lenner Kálmán Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Beck Gyula e. Feketehegy, szabadkai tvszék. bej dec. 25. félsz. jan. 17. csb. Oláh Ferenc, tmgg. Somogyi János — Weisz Ignác e. Losonc, b. gyarmati tszék, bej. dec. 31 félsz. jan. 24. csb. Köjör. László tmgg. Farkas Ferenc. — Donner Mátyás e. Sopron u. o. tvszék. bej. jan. 14. félsz. febr.-6. csb, Brusch L. tmgg.Dr. Garai Gyula — Schaffer Sándoi. Szeghegy. szabadkai tvszék, bej. dec. Hl. félsz. jan. 31. csb. Olah Ferenc, tmgg. Dr. Mannheim Ármin. — Kainit er hmáe e, Enying, veszprémi tvszék, bej. febr. 6 tmgg. marc. 1. csb Dr Nvékhegyi Lothár, tmgg. Rác Gyula. - Moldován László e. Szatmárit sz. ^ •me,tl"^-,t^ék' beí jan- 7- felsz- Jan- 23' csb- Dr- Dezsö Kálmán, tmgg. Torok Miklós. - Schlesinger Dávid. e. Jípest. bpesti tvszék. bej. febr. 2b telsz. marc. 27. csb. Laufer Gyula, tmgg. Dr. Nyiri István. - Dietnch Gyula es tsa. e. Kolozsvár u. o tvszék. bej. febr. 4. felsz. febr. 1G. csb. Becsek Gyula. tmgg. Dr. Morarin István - Haszlauer Ferenc, c. Pozsony, u o. tvszék. bej. jan. 10 febr. jan. 23. csb. Würtch Ödön, tmgg. f ! f VnSrÓu ~,Schuster Sá"dor e. Déva. u. o. tvszék. bej. jan. 16. felsz felsz febr. lo csb. dr. B,ró Kármán, tmgg. dr. Réthy Gynla. Lu™tzer Karoly _e. Késmárk, lőcsei tszék. bej. jan. 18. febr. 14 csb a két becsületsértési ügy közt — azok keletkezését tekintve — lényeges összefüggés áll fenn stb. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NVOMDÁJ Pályázatok : A borosjenői jbiróságnál aljegyzői áll. dec. ILfiZ ,fTdlK tVSZékní jegyzői áll. dec 19. — A pancsovai tovenyszéknel biroi áll. dec. 20. - A tiszalőki jbiróságnál nir olyZ01A dT 2L - A Pancsovai ügyészségnél ü g y é s z i áll. dec. 22. - A rózsahegyi tőrvényszéknél biróí áll. dec. 22.' BUDAPESTEN