A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 51. szám - Igazolási eljárás a járásbiróságok itéletei elleni felülvizsgálati eljárásban

A JOG ben vétkesnek mondatik ki és ezért az 1S7Í : XXXIY. t.-c. 70. S-nak 1. pontja alapján Írásbeli feddésre Ítéltetik. Indokok: Az 1887: XX VIII. t.-c. 3. §-a szerint azon ügy véd, a ki meghatalmazotti minőségben a bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket hasznái, vagy abban a birói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti, a mennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik, fegyelmi vétséget követ el. Ezt a vétséget követte el vádlott ügyvéd is, amidőn az esztergomi kir. járásbíróságnak mint telekkönvvi hatóságnak 12,401/96. sz. alatt kelt végzése ellen H. Adolf párkányi lakos képviseletében 1,596/97. sz. alatt beadott felfolyamodásában használt ama kifejezéssel: mely szerint az a jbiróság 12,406/96. sz. alatt kelt elusasitó végzése, a törvény egyenes figyelmen kívül hagyásával, csak a felek boszantása, költekeztetése és az ügymenet hátráltatása céljából hozottnak állíttatik, az eljáró bírót azzal gyanúsítja, hogy a sérelmes végzés hozatalánál nem törvény intézkedése, hanem saját ellenséges érzülete által vezettetett, a mely gyanúsítás az illető bíróra nézve kétségen kivül sértőnek tekintendő. Miért is az elsőfokú fegyelmi bíróság ítéletének megválto?tatásával. vádlott ügyvéd a fent idézett törvényszakasz szerint minősülő fegyelmi vétségben vétkesnek volt kimondandó. S minthogy vádlott ügyvéd eddig fegyelmileg büntetve nem volt, ezért lett az 1874 : XXXIV. t.-c. 70. §-a alapján a fegyelmi büntetés első fokával, az írásbeli feddéssel megbüntetve stb. Vádlott ügyvéd azzal a cselekményével, hogy őt jogosan nem illető összeget hajtott be ügyfelein, ügyvédi hivatásszerű kötelességet szegvén meg az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget követett el. A balassagyarmati ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1898 június 10-én 114/98. sz. a.) Cs. Károly ügyvéd elleni fegy. következő ítéletet hozott: Vádlott Cs. Károly sziráki lakos ügyvéd az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. a) és b) pontjába ütköző fegy. vétség vádja és következményei alól felmentetik. Indokok: N. János és N. István tápiósülyi lakósok a kamara fegy. bíróságához mult 1897. évi július 10-én 110 fegy. sz. a. beadott feljelentésükben azzal terhelik Cs. Károly ügyvédet, hogy az ellenük 79 frt 50 kr. erejéig pert indított. Ok a perfelvételt megelőzőleg 15 nappal felperesnek az egész kereseti összeget 79 frt 50 krban pósta utján megküldötték s arra kérték, hogy ezzel magát követelésére nézve felmerült költségeivel egyetemben kielégítettnek ismerje el. Cs. ügyvéd azonban anélkül, hogy őket értesítette volna, ügyét ítélet alá terjesztette s a törvényszék által hozott ítéletben ügyvédi díjkövetelése 57 frt 49 krban, perköltsége pedig 1H frt 10 krban ítéltetett meg; noha pedig e szerint panaszlók Cs. ügyvédnek 3 frt 91 kr. többet fizettek, mint mennyi részére meg volt Ítélve, ő a 18 frtlOkrral megítélt perköltség erejéig ellenük végrehajtást kért, minek folytán palotási ingatlanaikra 1897. év augusztus 31-ére már végrehajtási árverés is kitüzetett. A megtartott végtárgyalás során vádlott ügyvéd előadásából, s különösen a balassagyarmati kir. törvényszéktől átkért és f. évi 107. fegy. sz. a. beérkezett periratokból kétségtelenül megállapittatott,hogy vádlott ügyvédnek N.Károly és társai ellen ugyanott 79 frt 49 kr. ügyvédi dij és kiadás iránt támasztott rendes perében a perfelvétel alkalmával felperes megjelent, a 79 frt 49 kr. tőke iránti kereseti követelését beszüntette s követelését csak az ujabban felmerült perköltségekre nézve tartotta fenn; mindennek dacára a törvényszék elnézésből az egész kereseti követelés elbírálásába bocsátkozott s felperes követelését 1897 január 20-án 42. sz. ítéletével 57 frt 49 kr. tőkében, ennek 188(5 nov. 14-től mint a kereset beadása napjától számi.ott 5% kamataiban és 18 frt 10 kr. perbeli költségben ítélte meg, mely ítélet azon okból, mert az ellen alperesek nem felebbeztek, vádlott pedig mint felperes az általa beterjesztett felebbezést utóbb visszavonta, mindkét félre nézve jogerőre emelkedett, továbbá megállapittatott az is, hogy vádlott az általa beperesitett követelésre magánpanaszlóktól, m;nt akkori alperesektől még 1896 december hó elején 79 frt 50 ki t, vagyis 3 frt 91 krral többet kapott, mint mennyi részére utóbb a hivatkozott törvényszéki 42/97.sz. ítélettel meg lett állapítva, mindennek dacára ezen Ítélettel megállapított 18 frt 10 kr. perköltséget és járulékait nemcsak végrehajtásilag szorgalmazta, de utóbb közvetlenül 3z árverés előtt magánpanaszlóktól be is hajtotta; mindamellett vádlott ellen ezen cselekedete miatt a vétkesség megállapítható nem volt, nem pedig azért, mert fegy. és bűnügyeknél a polgári bíróságok által elkövetett lényeges formahibák s azokon alapuló helytelen határozatok, még ha azok jogorvoslattal meg sem támadtattak, a valódi követelés kiszámításánál és a vétkesség megállapításánál kiinduló pontul nem — s csakis magának a panaszlottnak ténykedései — szolgálhatnak. Már pedig helytelen és önmagában semmis az oly törvényszéki Ítélet, melyben a bíróság oly követelés tárgyában hoz érdemi határozatot, mely még az ügynek ítélet alá terjesztése előtt kifizettetvén, arra vonatkozólag felperes keresetét már a perfelvételi jzőkönyvben beszüntette s követelését csupán a perrel ujabban fölmerült költségekre tartotta fenn. Vádlott pedig mint akkori felperes nem követett el fegy. vétséget akkor, midőn a 42/97. sz. törvényszéki ítéletnek csupán a fentartott perköltségekre vagyis 18 frt 10 krra vonatkozó részét tekintette önmagára s akkori ellenfeleire nézve szabályozónak és kihatónak s az Ítéletnek eme részét magánpanaszlók. mint akkori alperesek ellenében érvényesítette. Kérdést képezcsupán, nem-e követett el vádlott magánpanaszosok ellenében némi mulasztást akkor, midőn a 79 frt 50 kr. átvétele után utóbbiakkat levélben nem figyelmeztette a teljesített fizetés elégtelen voltára és a még hátralékos perköltség mennyiségére? Miután azonban a keresetlevélben a 79 frt 49 kron felül a perrel fölmerült költségek is követeltettek, s ezek mennyiségéről magánpanaszlók mint akkori alperesek tartoztak tudakozódni akkor, midőn perrel megtámadva lettek;miután továbbá magánpanaszlók azon előadása, hogy ők a 79 frt 50 krnak mint kereseti tőkének beküldése alkalmával kérték volna magukat a felmerült perköltség fizetése alól fölmentetni: a tárgyaláskor bemellékelt póstaszelvénynyel megcáfoltatott s magánpanaszlók a fegy. végtárgyalásnál sem ;g végrehajt N. Jánosnak iratait azzal adta vissza, hogy a 18 frt 10 kr. perköltség követeléséhez továbbra is ragaszkodik, cáfolatot nem nyert, vádlott jelzett cselekedeteiben és viselkedésében fegy. vétséget a kamara fegy. bírósága nem észlelt, s így őt a jelzett vétség vádja és következményei alól felmentendőnek találta stb. A m. kir. Curia kisebb fegy.Imi tanácsa (1898. évi november 12-én 376/98 sz. a.) következő Ítéletet hozott: Az elsőfokú fegyelmi bíróság ítélete megváltoztattatik, Cs. Károly vádlott az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek mondatik ki, s ezért az 1874. évi XXXIV. t.-c. 70. §-a 2. pontja alapján (50) ötven forint pénzbirságra Ítéltetik. Indokok: A vonatkozó polgári perben 42/97. sz. a. hozott ítélettel alperesek s illetve a panaszosok 57 frt 49 kr. tőke s annak a kereset indításától járó néhány havi kamatai és 18 frt 10 kr. perköltség, összesen tehát 57 frt 49 kr. megfizetéséhen marasztaltatván a vádlott, mint felperes javára, minthogy ezt az ítéletet sem a panaszosok mint alperesek, sem a vádlott mint felperes nem felebbezték s igy az jogerőre emelkedett ; minthogy továbbá jóval a perfelvétel napja előtt a panaszosok a 79 frt 49 kr. kereseti tőke követelést a vádlottnak már kifizették s igy 3 frt 90 krral többet, mint a miben marasztaltattak: vádlott nem lehetett kétségben arra nézve, hogy a panaszosoktól neki immár semmisem jár. Ennek dacára vádlott a panaszosok ellen a megítélt 18 frt 10 kr. perköltség miatt végrehajtást vezetett s azzal még akkor sem hagyott fel, a mikor panaszosok a 18 frt 10 kr. s az ujabb költségeket letéteményezték, sőt felhasználva azt a körülményt, hogy a panaszosok egy alaki hiba miatt végrehajtás korlátozása iránti keresetükkel elutasittattak, a végrehajtási eljárást az árverésnek a panaszosok ingatlanaira való kitűzésével mindaddig folytatta, mignem a végrehajtási összeg panaszosok részéről magánúton ki nem egyenlittetett. Vádlott tehát azzal a cselekményével, hogy őt jogosan nem illető összeget hajtott be ügyfelein, ügyvédi hivatásszerű kötelességet szegvén meg, az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget elkövette s ezért az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával, tekintettel büntetlen előéletére s a kötelességszegés súlyosabb voltára, az ürts. 70. §-a 2. pontja alapján pénzbirsággal volt megbüntetendő, stb A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Fogyasztási adóbérlö nem követeikéit'. Jiogv a magánfogyasztó boros hordói hitelesítve legyenek. (A m. kir. pénzügyministernek 1897. évi 71.111. sz'. a. kelt határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Vogel Adolf e. Pozsonv. u. o. tszék, bej. jan. 28, félsz. febr. 14, csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Weideniioffer Károly. — Fábry Károly e. Nyíregyháza, u. o. tszék, bej. márc. 10, félsz. márc. 27, csb. dr. Kállay Miklós, tmgg. Kálnav László. — Büchler Ferencz e. Fülek, b.-gyarmati tszék. bej. jan. 10, félsz. jan. 27. csb. Köröm László tmgg. Kovács bajos. — Neufeld Jakab e. Rózsahegy, u. o. tszék, bej! jan. 81, félsz. tebr. 8, csb. Vilcsek Alfonz, tmgg. dr. Kartal Izidor. — Géber Katalin e. Bpest, bpesti tszék, bej. febr. 28, félsz márc 27 csb Lauffei Gyula, tmgg. dr. Mészáros Andor. - Freud Mórné e Bpest, ker. és vált. tszék, bej. jan. 10, félsz. febr. 9, csb. Szüts István tmga dr Spett Vincze. - Thury László e. Arad, u. o. tszék, bei. jan 16. felsz^ febr. 88, csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. Fischer Miklós. Fuchs József e. Tasnád. zilahi tszék. bej. febr. 4, félsz. márc. 3, csb. Knoll Bela. tmgg Sántha Dezső. - Gerber Izidoré. Csurgó. Kaposvári tszék bej. jan. 12, félsz. febr. 7, csb. Babosha Jenő, tmgg. Jünker Gusztáv. - Gyorgyeyics Vladinszlai e. Lid mitrovicai tszék, btj. dec. 12, félsz. dec. 27, csb Mihcs András, tmgg. Kerczelics Ferenc - Theiss Frigyes e. Mitrovicai tszék, bej dec. 20. félsz. jan. 3, csb. dr. Klemenerics Ignacz. tmgg. dr Csobamcs Vladimir. - Müller A. e. Lipik, poisega: tszek, bej..dec 1. félsz dec. 28, csb. Tobojevics Péter, tmgg. dr1 he? dTV1cf Shaly, K fu^1'^ e- feketehegy, szabadkaftszék" bej. dec i ), lelsz. deb. 29, csb. Oláh Ferencz, tmgg8 Vincze Lamber< raiyazatOK : A korponai jbságnál a l b i r ó i áll dec 29 ^SSa^f^P%^ á" ^ 30. — A székelyudvarhélyi .LAS FÍSZVÉNYTARSASAG A nagykárolyi jbságnál a 1 b i r ó i áll dec 81 - A kikindai tszéknél aljegyzői áll. jan. • L. nagyÍOXDAJ* BUDAPESTEN