A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 39. szám - Az orosz ügyvédség - A btkv. 408. §-ához

156 A JOG a következő utalványokra feladott összegeket sikkasztotta el: (felsoroltatik a 47—48. sz. eset). A posta- és távirdaszámvevőség által megejtett vizsgálat során még a következő' hiányok fedeztettek fel: a D. Gábor füleki lakos által 1807. évi ápr. 9-én A. Dávid és fiai cég 1,007. sz. cheque számlájára lefizetett 83 frt 27 kr: a Z. Lipót füleki lakos által 1897. évi május 18-án H. MíksTa és fiai részére feladott 341. sorszámú 110 frt 15 krról szóló postautalvány és a Fülöp szász coburg-gothai hercegi uradalom számtartósága által H. és S. budapesti kereskedők 185. sz. cheque-számlájára 1895. évi június 5-én lefizetett 25 frt 38 kr., valamint a 31. n. sz. a. hiánylati kimutatás szerint a postakarékpénztár január havi számadásában 2 frt hiány, végül a B. László füleki lakos által 1897. évi május hó 3-án az Adriai biztositó-társulat 036,459. sz. chequeszámlájára befizetett 11 írt 83 kr., mely összeget azonban vádlott atyja id. M. László július 22-én a bevételezési lajstromba bevételezett és azt a feltalált befizetési lapon rendeltetési helyére elküldötte. Vádlott ugyan a D.Gábor által A. Dávid és fiai cég chequeszámlájára befizetett 83 frt 27 krnyi összegnek, továbbá a Fülöp szász coburg-gothai hercegi uradalom számtartósága által H. és S. részére befizetett 25 frt 38 kr. összegnek valamint a Z. Lipót által H. Miksa és fiai cimére feladott 110 frt 15 krnyi összegnek elsikkasztására nem emlékszik határozottan, minthogy azonban a végtárgyalás során beismerte azt, hogy a chequeket ő maga irta alá, azokat a naplóba be nem vezette s ennek alapján lehetségesnek tartja, hogy ezen összegek is általa sikkasztattak el s minthogy ezen körülmény kétségtelenül bizonyítva van vádlottnak azon beismerésével, mely szerint a fentebb 48 tételben összefoglalt összegeket, valamint a B. László által feladott 11 frt 83 krt is elsikkasztotta, s a D. Gábor által, továbbá a hercegi uradalom számtartósága és a Z. Lipót által feladott összegek hiánya szintén a vádlott által elkövetett rendszeres sikkasztás ezen idejébe esik: ennélfogva a kir. törvényszék ezen fent emiitett összegek elsikkasztását is vádlott terhére rótta fel, annál is inkább, mert vádlott maga is elismerte, hogy a sikkasztások ily halmazata között minden egyes esetre nem emlékezhetik. Tekintve azonban, hogy vádlott a postatakarékpénztárnak január havi számadásában kitüntetett 2 frtnyi hiány okára nemcsak hogy nem emlékszik, de ennek elsikkasztását tagadja s ezen tagadásával szembea a bizonyítási eljárás positiv bizonyítékot nem szolgáltat : ennélfogva ezen összeg elsikkasztására nézve vádlott tettessége bebizonyitottnak tekinthető nem volt s azt a kir. törvényszék vádlott terhére nem is rótta fel. Minthogy ezek szerint kétségtelenül bebizonyíttatott, hogy vádlott a fentebb elősorolt utalványokra és chequekre feladott összegeket átvette és jogtalan eltulajdonitási szándékkal a maga céljaira fordította; minthogy továbbá vádlott ezen sikkasztások véghezvitele céljából ezen 47 drb utalványt, mely közokiratnak tekintendő, valamint a közokiratot képező s június havi utalványbevételezési napló 285. naplószámát meghamisította s ezen hamisitást jogtalan vagyonhaszonszerzés végett követte el: ennélfogva figyelemmel arra, hogy az utalványokra feladott összegeket a posta nevében ugyan, de a posta- és távirdaigazgatóság beleegyezése ellenére vette fel, tehát közhivatalnoknak nem tekinthető, valamint figyelemmel a szándék egységére és arra, hogy a bűncselekményt ugyanazon személy kárára, rövid időközben, ugyanazon cél által vezéreltetve követte el, vádlottat egy akaratelhatározáson alapuló, folytatólagosan elkövetett, a btk. 355. §-ába ütköző s a 356. §. szerint minősülő egy rendbeli sikkasztás bűntettében s a btk. 391. §-ába ütköző a btk. 392. §. szerint büntetendő egy rendbeli folytatólagosan elkövetett közokirathamisitás bűntettében bűnösnek kimondani kellett stb. A kártérítési összeg, tekintettel a vádlott atyja, id. M. László áital fedezett 645 frtra, valamint a levonásba kerülő s a postatakarékpénztári kimutatásban feltüntetett 2 frtra, — 1,573 frt 82 krban volt megállapítandó. A budapesti kir. Ítélőtábla (1898. április 27. 3,221. sz. a.) az első bíróság ítéletét indokai alapján s a felebbezésben felhozottakra vonatkozóan azért hagyja helyben, mert a felek a kir. postahivatalban az ott talált, — bár az illetékes felsőbb hatóság tudta és engedélye nélkül, hivatalos alkalmazottként működő személy által kiadott, a rendes postai kezelési formák betartásával kiállított, a hivatal pecsétjével ellátott feladási vevény mellett feladott és vádlott által elsikkasztott pénzeikre nézve az esetben, ha az utalványozott összegek a rendeltetés helyén, címzett postahivatal által ki nem fizettettek volna, első sorban a kir. postakincstár ellen volnának jogosítva kártérítési igényeiket érvényesíteni; ebből folyóan kétséget nem szenvedhet, hogy jelen esetben sértettként nem a vádlott atyja, hanem a postakincstár tekintendő és hogy a btk. 355. §. alapján vádlott terhére megállapított sikkasztás a kir. kincstár kárára elkövetett, hivatalból üldözendő bűncselekményt képezvén, az eljárás megindításához a vádlott atyjának magáninditványa nem volt szükséges stb. A m. kir. Curia (1898. aug. 19. 7,405. sz. a.) mindkét alsóbiróság Ítéletének részben megváltoztatásával, vádlott az elsőbíróság ítéletében felsorolt esetekre nézve ugyanannyi (ekként 53 féle) a btk. 391. §-ába ütköző és 392. §-a szerint minősülő közokirathamisitás bűntettében mondatik ki bűnösnek és a reá kimért 3 évig és 6 hónapig tartó fegyházbüntetés a btk. 392., 96. és 99. §§-ra alapittatik; egyebekre nézve azonban a kir. ítélőtábla Ítélete helybenhagyatik. Indokolás: Annak meghatározásánál, hogy valamely ingó dolog eltulajdonítása sikkasztást és ha igen, ugy milyen sikkasztást képez, az a kérdés, vájjon miként jutott vádlott annak birtokába vagy kezeléséhez. Azokra az esetekre nézve, n elyekben a kir. ügyész közokirathamisitás miatt emelt vádat s a melyeket az alsóbiróságok egy folytatólagos közokirathamisitásban egyesitettek, közömbös a kérdés, vájjon az eltulajdonítások sikkasztást képeznek vagy sem, mert a postautalványok alapján befizetett értékek eltulajdonitá: ai a postautalványok hamisításával, mint cél az eszközzel viszonyult, ekként a súlyosabb minőségű hamisításokba olvadt cselekményeket képeznek. Ellenben nagy horderejű ez a kérdés azokban az esetekben, melyekben a kir. ügyész csak magánsikkasztás miatt emelt vádat és melyeket az alsóbiróságok is annak minősítettek vagyis a chequeértékek eltulajdonításával; mert: Vádlottat az atyja felettes hatóságának engedélye nélkül saját felelősségére és veszélyére mint családtagot alkalmazta a kezelése alatt állott postahivatalban kisegitőül. Ekként vádlott mint a postamester által felfogadott posta-kezelő nem volt közhivatalnok s igy az általa eltulajdonított értékek nem hivatalnál fogva bízattak az ő kezelésére. Ha tehát vádlott azok birtokában volt, ugy ahhoz csak atyjának, a postamesternek megbizása folytán juthatott s igy, ha az eltulajdonítások magánsikkasztásokat képeznének: ugy a birtoklás és kezelésre nézve megbízó postamester által magánvád emelve nem lévén a btk.. 358, 342., 343. és 110. §. értelmében a bűnvádi eljárás kizártnak volna veendő s ily módon megeshetnék, hogy a postamesterek által hasonlóan alkalmazottak a kezeikhez befizetett értékeket büntetlenül eltulajdoníthatnák. Tekintve azonban, hogy nem jogosult megbízás folytán, hanem oly módon jutott vádlott az általa eltulajdonított értékekhez, hogy a befizetett felek előtt magát arra jogosított postakezelőnek adta ki, ekként csak ugy juthatott az eltulajdonított értékekhez, hogy közhivatalnoki jelleget színlelt: e vádlott terhére eső eltulajdonítások még az esetben is, haközokirathamisitásokkal kapcsolatban nem volnának, nem sikkasztást, hanem a btk. 381. §. 1. pontja alapján minősült s hivatalból üldözendő csalás bűntettét képeznék. De mert a postakincstár ellen a kártérités kötelezettsége csak a befizetett vagy feladott értékekről a kezelési szabályoknak megfelelően kiállított vevényekre vagy elismervényekre, mint közokiratokra alapitható; tekintve, hogy ily közokiratoknak magánfelek által való kiállítása, ha ebből a postakincstárra kár háramolhatik, már magában közokirathamisitás; magánsikkasztásnak a postakincstár kárára ily módon való elkövetése tehát fogalmilag ki van zárva; tekintve, hogy vádlott azáltal, hogy magát a befizetésre jelentkező felek előtt arra jogosult köztisztviselőnek adva ki, ekként az értékek felvételére hatósági megbízást színlelve a vevényeket és cheque-elismervényeket, azokra közhivatali aláirásokat és jelzéseket koholva kiadta, az ily módon kezeihez jutott értékeket pedig eltulajdonította, mindmegannyi jogviszonyt létesített, a melyekből a postakincstárra jogsérelem háramolhatott, ekként vádlott külön-külön más és más jogviszonyra vonatkozólag, tehát egymással anyagi halmazatban állólag mindmegannyi közokirathamisitást követett el; tekintve, hogy a minősítés meghatározásában a bíróságot a kir. ügyész indítványa nem korlátolja: vádlott a fent kijelentett módon volt bűnösnek nyilvánítandó; minthogy azonban a kir. ügyész a másodbiróság Ítéletében megnyugodott és igy az a büntetés kérdésében nem súlyosbítható: a másodbiróság ítélete az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott s a fenn előadottak által nem érintett indokoknál fogva helybenhagyatott Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : «Vörösmarth)) nyomdai és kiadói részvénytársaság, e. Bpest, ker. és váltó-tszék, bej. okt. 22, félsz. nov. 22, csb. Szontágh Árpád, tmgg. Weinek József. — Sachs Ed. M. e. Zágráb, u. o. tszék, bej. szept. 30, félsz. okt. 11, csb. Ferrics Károly, tmgg. dr. Herczog Sándor. — Gyurko János e. Nagy-Szombat, pozsonyi tszék, bej. nov. 3, félsz. nov. 28, csb. Würtzler Ödön, tmgg. Marcis Ferenc. — Braun Jakab és fia e. Vukovár, u. o. kir. járásbíróság, bej. szept. 25, félsz, okt. 10. csb. Polcz Imre, tmgg. dr. Polecsek Iván. — Fuchs Hermán e. Vágujhely, nyitrai tszék, bej. nov. 12, félsz. dec. 6, csb. Névery Ignác, tmgg. dr. Sonnenfeld Bernát. — Fischbein József e, Nagy-Károly, sz.-németn tszék, bej. okt. 26, félsz. nov. 25, csb. Würtzler Ödön tmgg' Marcis Ferenc. — Büchler Róza e. Pécs u, o. tszék bej. okt l' félsz okt. 15, csb. dr. Porges Miksa, tmgg. dr. Szekrényessy Ferenc. — Deckner Dávid e. Érsekújvár, nyitrai tszék, bej. nov. U félsz dec 14 csb. Névery Ignác. tmgg. dr. Weisz Bernát. — Mang István'e Ó-Moravica szabadkai tszék, bej. okt. 11, félsz. okt. 17, csb. Oláh Ferencz tmag' dr. Farnek Dezső. ' °& Pályázatok: A dévai tszéknél aljegyzői áll okt 5 A kir. helmeczi jbiróságnál jbirói áll. okt. 5. — A rimaszombati tszéknél aljegyzői áll. okt. 5. - A hidalmási jbiróságnál aljegyzői ^lu° t7i~ A ,d61S1 kir- Jbiróságnál aljegyzői áll. okt 7. A bpesh btto tszéknél aljegyzői áll. okt. 7. - A sz.-somlyói jbirósagnal aljegyzői áll. okt. 7. A topolyai jbiróságnál a Ibi ró PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN