A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 45. szám - Adatok a szövetkezetek életéből

180 A JOG nek 12. évét már túlhaladta, de a 16 évet még be nem töltötte és az orvosszakértői vélemény tanúsága szerint vádlott a tett elkövetésekor épelméjű volt, minthogy a kir. törvényszéki orvos véleménye, valamint a kir. törvényszéknek közvetlen tapasztalatból, a vádlott határozott, világos előadásából merített meggyőződés szerint vádlott cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással bir és cselekménye büntetőjogi beszámítás alá vonható; mindezeknél fogva stb. A kassai kir. Ítélőtábla (1898. május 31. 2,527. sz. a.) Habár vádlott ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás folyamán beismerte, hogy 1898. évi február 7-én a délelőtti órákban elhatározta, hogy szüleinek mostoha anyagi helyzetén segítendő, hazulról eltávozik, a már korábban vadászati szenvedélyének kielégítése végett lopás utján megszerzett és rejtve tartott lőfegyver felhasználásával egy oly ember életét oltja ki, a ki lóval és szekérrel bir, azokat a dolgokat ekként megszerzi, pénzkeresés végett Erdélybe távozik és a ló és szekér megszerzésére kitervelt ezt a szándékát d. u. 1 és 4 óra között tényleg meg is valósította akként, hogy a beregszász-dédai útvonalon a L. József lovaival egy szánon trágyát fuvarozó B. Károlyt az előre megtöltött lőfegyverrel a szánon orvul agyonlőtte, azután a lovakat és szánt birtokába vette; tekintve mindazonáltal, hogy G. József vádlottnak az emberi élet kioltására irányuló szándékának a keletkezése s annak végrehajtása között rövid időköz telt el és ebben az időközben a nevezett vádlott a szüleinek hátrahagyott leveléből is kitetszően lelkének teljes nyugodtságával nem rendelkezett, mert szüleinek nyomasztó anyagi helyzete aggodalommal töltötte el és ez az aggódás kedélyének nyugodtságát nyilván kizárja, magának a cselekménynek az elkövetésénél állhatatos kitartást nem tanúsított, mert nincs megcáfolva az az előadása, hogy a B. Károlylyal való találkozás után tervének a kivitelétől elállott, tőle már távozóban volt, a szánkára csak az ő felhívása után ült fel; a szánra való felülés után is figyelmét kizáróan nem tervének a kivitelére irányította, hanem még akkor is egy sas lelövését tervelte, magának a cselekvénynek az elkövetése után higgadtságot és tervszerűséget nem tanúsított, cselekménye eredményétől megborzadt, a B. Károly hulláját elrejteni nem törekedett, hanem azt az uton hagyta, holott tudnia kellett, hogy az arra sürün közlekedő egyének a hullát nyomban megtalálják, az Erdélybe való utazását nem valósította meg, hanem a megszerzett lovakkal és szánnal a következő napon a szomszéd községekben cél nélkül csavargott, február 8-án este pedig a lovakkal és szánnal Beregszászra visszatért, azokat ott önként elhagyta s különben is vádlott a cselekmény elkövetésekor életének 15 évét még nem töltötte be és ez az éretlen gyermekkora most kiemelt mozzanatok figyelembe vételével kizárja azt, hogy nála az előre megfontolt szándék az ész uralmának kifejtésében kellő nyugalom és higgadt számítással érvényesült volna s ily körülmények között jogos megnyugvással nem állapitható meg, hogy vádlott B. Károlyt életétől a btk. 278. §-ában megkivánt előre megfontolt szándékkal fosztotta volna meg; tekintve, hogy a B. Károly szándékos megölése ebben az esetben a lovak és szán jogtalan elvételének az eszköze volt: a kir. ítélőtábla vádlottat a B. Károly személye ellen és a L. József kárára elkövetett cselekményeiért a btk. 349. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott szándékos emberöléssel kapcsolatos rablás bűntettében mondja ki bűnösnek és ezért és a terhére megállapított, a btk. 334. §-ába ütköző, a btk. 334. §. szerint minősülő lopás vétségeért: a btk. 85. §. 1. pontjának, valamint a btk. 96. és 98. §§-ainak az alkalmazásával, a btk. 349. §. utolsó bekezdése és a btk. 339. §. alapján összbüntetésként 4 évi börtönre itéli stb. A m. kir. Curia (1898 aug. 11. 7,032. sz. a.) Minthogy kétségtelenül rablás volt a célja vádlottnak, midőn B. Károlyt megölte; beismeréséből láthatóan pedig a B. Károlyon véghezvitt cselekmények annak a szándéknak feleltek meg, a melynek végrehajtása céljából a rejtve tartott fegyvert elővette, megtöltötte s megölendő oly embert keresni, a kitől lovakat és kocsit vagy szánt elvehet, magával vitte; minthogy a rablás céljából keletkező ölési szándék előre megfontoltnak tekintendő, ha nem a célba vett rablás színhelyén keletkezett, mert magától értetik, hogy ha a rablásra induló tettes rablási szándékát előre megfontoltnak kell venni, akkor az ugyanama rablás céljából keletkezett ölési szándéka nem vehető előre megfontolás nélkülinek. minthogy a kir. Ítélőtáblán rövidnek talált időköz egyáltalában nem vehető annak, mert órák teltek el a szándék keletkezése után, az ugyanannak véghezvitelére tett előkészületekben és az ugyanannak megfelelően oly helyre utazásban, a hol kevesen járnak; minthogy a levelezőlapot vádlott délelőtt irta és az iratban is megfontoltság nyilvánul; minthogy a vádlott a megrablás céljából megölendőnek kiszemelt emberhez csatlakozott, saját előadásából láthatóan azonban azon az emberen akkor azért nem tartotta a cselekményeket elkövethetőknek, mert közelükben egy ökrös szánon két ember haladt, — <a miért tovább akartam menni, hogy ezt az embert már nem bántom*, mondja a vádlott, minek folytán az elállásból alkotott jogi nézet nem fogadható el, mert nem a terv kivitelétől való elállás az, hogy egy időben bizonyos ok miatt «ezt az embert> célszerűnek látta nem bántani, hasonló tekintet alá esik a sas lelövésének tervezésére alapított érvelés, kivált ha figyelembe vétetik, hogy vádlott saját előadásából láthatóan mily körültekintéssel határozta el magát arra, hogy nem keres más embert, hanem «ezt az embert> lövi le; szintén hasonló tekintet alá esik a többi jogi érvelés, mert eléggé világos, hogy a hazulról elindulás után már előzően keletkezett szándékának megfelelően vádlott a kellő előkészületek megtevésével egy oly embert keresett, a kit megöl, hogy megrabolhasson, nem a szülőinek nyomasztó helyzetén való aggodalmak, hanem különösen a B. Károlyhoz csatlakozástól fogva a tervezett cselekmények sikerülésére irányzott gondolatok foglalták tehát el a valóban 14 éves 11 hónapos vádlottat, a ki azonban ugy a szakértők véleménye szerint, valamint az eljárás többi adatai szerint kifogástalan elmetehetségű lévén és cselekménye bűnösségének belátására a kir. ítélőtábla megállapítása szerint is képességgel birván, a dolog természetéből folyóan bírt azzal a képességgel is, hogy ölési szándékát előre megfontolta. Minthogy a cselekmények elkövetése után tanúsított eljárásból se lehet az ölési szándék megfontolt volta ellen alapos indokot felhozni: Ezeknélfogva a kir. törvényszék Ítéletében felhozott vonatkozó indokok elfogadásával a gyilkosság büntt ttének és a vádlott büntetésének megállapítására nézve a kir. törvényszék ítélete, egyebekre nézve azután a vonatkozó indokoknál fogva a kir. ítélőtábla ítélete hagyatik helyben, stb. Vádlottak azon cselekménye- hogy az izgatásért elitélt s fogházbüntetése kiállása után hazatérő lelkészt kitüntetőleg fogadták, neki koszorút nyújtottak át s a kirendelt zenészekkel román indulót húzattak, a btkv. I74. §-ban irt s a szerint minősülő izgatás vétségét képezi. (M. kir. Curia 1898. szept. 6. 7,568.) Vádlottnak csak egy gondatlansága idézvén elő a bár két személy halálát és három személy súlyos testi sértését eredményezett többszörös jogsértést s igy ugyanazon egy gondatlanság alapján vádlott ellen nem az anyagi bűnhalmazat, hanem a legsúlyosabb eredményhez képest csak egy vétség állapitható meg, a többi jogsértő cselekmények pedig csak mint súlyosítók vehetők számba. (A m. kir. Curia 1898. szept. 9. 2,251.; Vádlottnak azon cselekménye, mely szerint a szállási épület tetejéből 6 ölnyi hosszú részt lebontott és elvitte, holott ezt az ingatlant tartozékaival együtt, a jelzálogos hitelező kérelmére elrendelt árverésen sértett fél vette meg s igy ezen időben a rendelkezési jog kizárólag őt illette meg, minthogy eme tényével a tetőzet anyagát ingóvá tette, a btkv. 333. §-ába ütköző lopás tényálladékát állapítja meg. (M. kir. Curia 98. okt. 5. 5.519/97. B.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A közút rézsűjének sikja és a szántóföldek metszési vonalán levő fák tulajdonjoga kétes, illetve azok nem tekinthetők feltétlenül a közúthoz tartozóknak. Az ily ügyekből kifolyó vitás kérdésekben, a mennyiben azok a rendes birói útra nem tartoznak, az 1890. évi I. t.-cikk 63. §-a alapján elsöfokban az alispán^ másodfokban pedig a közig, bizottság határoz. (A m. kir. keresk. min. 1898. évi 4,422 sz. határozata.) A védtöltés padkája a védfóltéssel egy testet képez. A védfóltés padkáján való lovaglás kihágást képez. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1898. évi 14,090. számú határozata.) bej Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Mayer Ignác e. Szt. Gotthárd, szombathelyi trvszék, dec. 2.. felsz.jan.il., csb. Dr. Prugberger Vince, tmgg. Dr. Stirling Ede. — Mátisz Endre e. Nagy-Enyed, gyulafehérvári trvszék bej dec 20., félsz. jan. 17., csb. Dr. Szőcs Akos, tmgg. Müller Mihály. — Schwalb Salamon e. Nagy-Várad, n. v. tvszék, bej. dec. 2., félsz, dec *0 csb Geleh Géza, tmgg. dr. Weisszberger Lipót. — Berbenczei Alajos e S. Szt. György, kézdi-vásárhelyi tvszék, bej. dec. 29., félsz. jan. 25 csb. Vájna Gaspar, tmgg. dr. Szász Izsák. — Kóth Márkus e Győr u o tvszék, bej. nov 30, fejsz. dec. 12., csb. Sipos László, tmgg.' Szőts u Pa?" ~oJ jGZSef G- Sepsi Szt--György, kézdivásárhelyi tvszék, bej. dec. 20 félsz jan. 17., csb. Vájna Gáspár, tmgg. dr. Szász Izsák. - Csimsak Karoly e. Kunhegyes, szolnoki tvszék. bej. dec. 10 félsz jan. 10., csb. Palka Kálmán, tmgg. dr. Végh Sándor. - Lefkovits Bernát e. S.-A.-UJhely u o. tvszék, bej. dec. 31., félsz. jan. 15 , csb. Bereznay János, tmgg dr Reichard Salamon. - Freund Hermán e. Pakracz pozsega! tvszék bej okt. 30., félsz. nov. 15., csb. Dr. Balogh László, tmgg dr. Matijevics Vince. - Sichert Ede í N.-Várad, u. o. tvszék, bej^ dec. 2., félsz, dec 20., csb. Geleta Géza. tmgg. Dr. Ritook Géza - Deutsch Ignác e Belovár u. o. tvszék. bej^nov. 1 félsz, nov. 1/, csb dr. Valénko Vlodojc, tmgg. Dr. Sztrizsics Frigyes Mautner Gyula e Arad, u. o. trvszék, bej. dec. 5„ félsz dec 29 csb dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Volff Mihály. ' Pályázatok : A/ ungvári jbiróságnál a 1 b i r ó i áll nov 13. - A beregszászi trvszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll nov 13. - A margma, jbnóságnál aljegyzői áll. nov 16. - Debrecenben koz, egyzo, all. nov._25__D^k^^ jegyzői ^ nov 25 PALLAS FKSZVÉNYTÁRSASAG NYOMDÁJA BUDAPESTEN