A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 44. szám - A hütlen elhagyás mint házasságbontó ok

A JOG 311 a szentelepek művelési jogát megvette és a jogosultságot bekebeleztette, azonban b á n y a j o g o s i t v á n y t még nem szerzett, a földbirtok pedig árverés alá kerül. Ezt a vállalkozó és a földbirtokos közötti szerződéses jogviszonyt a mm. rendelet nem is nevezi bányajogositványnak; a minthogy nem is az, csak feltétele a szénbányajogositvány megszerzésének a vállalkozó részéről, melyben a széntelep átengedését igazolja, tehát csak egy szerződés alapján szerzett magánjog és semmikép sem oly bányajogositvány. mely egy bányajogi fogalom. Ezért a miniszteri rendelet világosan kijelenti, hogy «ha az ingatlan, melyre a kőszén kutatási, bányanyitási és kiaknázási jogosultság bekebeleztetett, birói árverés alá kerül a SS 1. LX. t.-c. 163. és 191. §§-ainak a szolgalomra mutatkozó rendelkezései, a dolog természetének megfelelően, alkalmazandók.»*) Tehát a bányajogositványokkal és igy a bányatörvény alapján szerzett jogokkal nem támogatott magánjogi szerződés alapján bekebelezett s a bányajogositvanvok szerzésének alapjául - - vagy ha ugy tetszik - feltételéül szolgáló jogviszonyt érti; ezekre vonatkozik tehát azon intézkedése, hogy ha a legmagasabb igéiét összege nem fedezi a bekebelezett bányajogosultságot rangsorozatban megelőző jelzálogos követelések összegét, akkor az árverés hatálytalan, az ingatlan a bányajogosultság fenntartása nélkül elárvereltetik s a bányajogosultság töröltetik. Ez esetben persze bányajogositványok megsértéséről szó sem lehet, miután ilyenek nincsenek, csak azok megszerzésének feltételei léteznek; h i tehát elmondható is, hogy a | ministeri rendelet világosabb, részletesebb lehetne, az a szemre- I hányás nem érheti, hogy a fennálló jogrendszer egy másik ágával összeütközik. A kérdés tehát csak a célszerűségi és a j gazdassági érdekek szempontjából bírálható el, természetesen ' de lege ferenda Csak két megjegyzést. Először is dr. S t i 11 e r urnák azon feltevése, hogy a bányajogosultság bizonyos időre engedtetnék át és szereztetnék meg, olyan hiba a vállalkozó részéről, a minek a káros következményeitől a jog az illetőt nem védheti meg. A szénjáradék fokozása - tetszés szerint - a lejáratkor volna a bűnhődés könnyelműségéért, ha ugyan odáig jutna az ügy fejlődése ; de nem jut el még a kezdethez sem, mert a bányakapitányság az ily időhöz kötött átruházás esetén és annak alapján nem is ad bányajogositványt, nehogy megtörténjék vele az az eset, a mi már megtörtént, hogy megtagadja az adományozást ugyanazon szerződés alapján, melynek alapján a szabadkutatási engedélyt megadta.6) A széntelep záros határidőre kikötött átengedése haszonbérszerződés, a bányajogositvány tárgya és célja pedig bányatulajdon alapítása ; időhöz kötött, véges haszonvételi jogra pedig tulajdonjogot alapítani nem lehet. Ha régebben ily bérszerződések- alapján adott is bányajogositványt a bányakapitányság, a tapasztalt következmények meggyőzték arról, hogy a széntelepek átruházása tulajdonjog alapítása, szénbányamü szerzése céljából történvén, a széntelepek haszonbérbe adása esetén a bányajogositványt kiadni nem lehet. Bármennyire sajnálatos is a szegény vállalkozó helyzete ily esetben, azon a jog szerint segíteni nem lehet ; ha árverés alá kerül a birtok, és a vételár: az elsőséggel biró terhek kifizetésére elégtelen, a második árverésen a szénjogosultság fentartása nélkül fogják az ingatlant eladni s a bekebelezett jogosultság töröltetik. Közgazdassgi szempontból ezt még kárhoztatni sem lehet, mert hisz az ily időhöz kötött, haszonbérlethez hasonló jogosultság, melynek alapján bányajogositványt sem lehet szerezni, bányát sem^ lehet nyitni, sajátkép a széntelep meddő lekötöttségét jelenti a bérleti 30—40 évre; a törlés pedig annak felszabadításával egyértelmű. Máskép áll a dolog az oly jogosultságoknál, a hol a széntelep feletti rendelkezési jog időhöz és személyhez nem kötve, korlátlanul ruháztatik át. ha ezek - - mert szerzett bányajogositvány még nem támogatja — kerülnek törlés alá. Nem mint szolgalmi jogok, mert bocsánat — és ez a második megjegyzésem — a rendelet sem nevezi szolgalmi jogoknak, hanem csak azt mondja, hogy az 1881. LX. t. c. 163. és 191. §§-ainak a szolgalmakra vonatkozó rendelkezései a dolog természetének megfelelően alkalmazandók.7) Nem is [szolgalmak, mert eltekintve attól, hogy a B lapon telekkönyvezvék, a hová a célju kat képező bányatulajdon természeténél fogva tartoznak, hiányzik azoknál az affirmativ szolgalmi jogok közös ismérve, a •j BudTpestiVkap. 234/883 és 2,188/888. sz. a k. végzései. L. Sipos «A szénbányászat joga és a földbirtok)) 84. s kov 1. 1) lg. m. r. 6. §. használat vagy haszon étel. sőt még ennek lehetősége is mindaddig, a mig a bányahatóságtól bányajogositványt nem szereztetett, mert addig sem kutatni, sem bányát nyitni nem lehet, | ha pedig már bányajogositvány van, akkor az már reménybeli vagy valódi bányatulajdont jelent, mely nézetem szerint az árverés által nem sérthető. Az pedig rég volt. midőn a bányaművelési jogot a «servitus lapidis eximendi» kaptafájára húzták ; ma már divatját multa. E megjegyzés után visszatérek a végleg átengedett szénjogosultságok törlésének érdemleges méltatásához. Hogy ez a törlés fenyegető veszélye zsibbasztja a vállalkozási kedvet, közgazdaságilag káros és jogilag sérelmes, azt bővebben bizonyítani felesleges. Pedig könnyen lehetne rajta segíteni addig is, a mig — valamikor — az uj bányatörvény megszületik; ugyanúgy rendeleti uton, mint a hogy a jogosultság bekebelezése és törlése szabályoztatott, hisz a törvény, mely a ministeriumot e rendelet kibocsátására felhatalmazta, utasításában ennek útját nem vágja ; az csak azt mondja, hogy a bányatörvény alapján, továbbá, a hol még az úrbéri hatái rendezés végbe nem ment, ott a földesurak a község határában levő széntelepeket szerződésileg átruházták, az igy az 1871: 53. t.-c. alapján szerzett jogok sérelmével jogosultságok bekebelezése ne történjék. A felől bátran lehet a széntelepek átruházásának jogosultságát ugy tekinteni, mint végleges elkülönítést a felszíni ingatlantól, mely a földbirtok telekkönyvében, a B. lapon az elkülönítés jogtényének kitüntetésével csak azért kebeleztetik be, mert még nem bányamű, melyet a bányatelekkönyvbe lehetne bevezetni. Az elkülönítés tényét lehetne szabályozni a porosz partikuláris bányajog és a szász bánya novella módjára,8) az elkülönítés időhöz és személyhez nem kötve, bíróság előtt fölvett közokiratban történnék, de ez esetben azután föltétlen h a t á 1 y 1 y a 1. Ha ott elégségesnek mutatkozik ez az «in fraudem creditorem» veszélye ellen, ha az elkülönítés folytán a felszíni ingatlanokra szerzett jogok az elkülönített széntelepekre ki nem terjednek, jogilag ez nálunk is megtörténhetnék, közgazdasági szempontból pedig éppen előnyös volna. Ez volna a kérdés gyökeres megoldása. Ennek folytán nem fenyegetné az a kár és veszedelem a bányajogositványokkal kapcsolatos szénjogosultságokat sem. a mire fenntebb céloztam ; mert habár a szabad kutató részére fenntartó területet vagy az egy felkérésre adományozható 8 egyes bányatelket bányajogositványnyal biztosítom is a törlés veszélye ellen, de ez csak mintegy 100.0002 öl, vagyis valamivel több 62 holdnál, holott pl. én egy 600 holdnyi földbirtok alatt elvonuló szénmedencét váltottam magamhoz, melyből egyelőre csak i kettős telek adományozását kérem és nyerem meg, a többi rész adományozását fokonkint és időnkint kérném a bányavállalat fejlődéséhez képest. De azt nem nyerhetem meg, mert a bányajogositvány által biztosított részen felül igényelhető jogosultságot az árverés folytán törölték. Ez a jogsérelem is megoldást vagy megelőzést nyerne, a nélkül, hogy akár a földbirtokos untalan hangoztatott joga. akár a jelzálogos hitelezők érdeke (kik különben is a széntelep felfedezése és megváltása előtt, tehát tisztán a felszíni ingatlan becsértékére kölcsönöztek) számbavehető sérelmet szenvedne. Jogi szempontból lehetséges, közgazdasági szempontból pedig éppen kivánatos. A hűtlen elhagyás mint házasságbontó ok. Irta: dr. SCHICK FERENC SÁNDOR tszéki albiró Kalocsán. Elismerésre méltó munkát végzett dr. Raffay Ferenc győri kir. tszéki albiró. midőn az 1894: XXXI. t.-c. 77. §-át önálló tanulmány tárgyává tette. (A hűtlen elhagyás mint házasságbontó ok. Irta dr. Raffay Ferenc győri kir. tszéki albiró. Budapest 1 8 9 8.) Szerző dolgozatáért annál is inkább igényelhet elismerést, mert jogi irodalmunk gazdagnak éppen nem mondható, mely okból minden munkát kettős örömmel kell fogadnunk. Köszönetet érdemel dr. Raffay Ferenc mindazok részéről, kik akár mint birák, akár mint ügyvédek a házassági joggal hivatásból foglalkoznak, mert dicséretes szorgalommal, körültekintéssel és alapossággal mindazt összeszedte, a mi a «hütlen elhagyásnak)) keresztelt házassági bontó ok alaki és anyagi jogára s) Gesetz v. 22. Febr. 1869. 1., 2., 3., 5.. 9. §-ai, Gesetz v. 18Márz. 1887. Zur Ergánzung d. alig. Berggesetzes f. d. K. Sachsan. I. art. 48., 49. §-ai; Sipos, «A szénbányajog és a földbirtok)) 29. s köv. 1, 1*