A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 42. szám - A magyar jogi könyvek drágasága. (Levél a szerkesztőséghez)

Tizenhetedik évfolyam. Szerkesztőség: \'.. Rudolf-rakpart 3. sz. 42. szám. Budapest, 1898 október 16. A JOG Előfizetési árak: Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Kudolf-rakpart. 3. sz. BET,UP kl ,GAZSlCÜGY tmm KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGY7ÉDÍ, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI ÍAR ÍÖZLÖNTE. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. 7* Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 50 kr Fél « _ S « — « Egész « 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A magyar jogi könyvek drágasága Irta : O b s e r v a t o r — A bányajogosultsággal terhelt ingatlanok árverése kérdéséhez. Irta : Dr. S t i 11 e r Mór, bpesti ügyvéd. - Egy érdekes házasságjogi eset. Irta: Dr. R a ff a y Ferenc, győri kir. tszéki albiró. — Ajánlható-e a deportátio mint büntetési nem és a feltételes megkegyelmezés az elitélt kivándorlása esetire? Irta: Dr. Back Frigyes bpesti ügyvéd. — Belfold. (A magyar általános polgári törvénykönyv.) — Ausztria és külföld. (Az osztrák uj perrendtartás a gyakorlatban.) — Külföldi judicatura. Közli: Dr. O 1 á h Dezső, bpesti ügyvéd.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A hagyomány után követelhető-e kamat - Irta Egy kir. közjegyző.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA : Jogi tanulmányok néhány külföldi egyetemen. Irta : Pázmány Zoltán jogtanár, Kecskemét. MELLEKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a "Budapesti Közlönyből (Csődök. Pályázatok.) * A magyar jogi könyvek drágasága. (Levél a szerkesztőséghez). Irta: OBSERVATOR. Nagybecsű lapjuknak mult heti számában egy ügyvéd panaszolta el a magyar jogi könyvek drágaságát és bizonyára hitelre is talált panaszának nagyszámú olvasóinál. Mert nálunk még mindig azt hiszik, hogy a magyar irodalom termékei aránytalanul drágábbak a külföldieknél s rendszerint a Reclamféle Universal-Bibliothek és a német classikusoknak példátlan olcsóságát hozzák fel megdönthetetlen bizonyítékul. Pedig ha a panaszkodók és a könnyen hivők egyéb külföldi, főképpen jogi könyveket is vásárolnának vagy ezeknek árát összehasonlítanák a magyar jogi müvekével, akkor arra a tapasztalatra jönnének, hogy a magyar jogi könyvek a legolcsóbbak egész Európában és hogy az aránylag legdrágábbakis kiállják a versenyt a külföldiekkel. Ezen fölötte merésznek látszó állításomat rögtön bizonyítani fogom egy sebtiben összeállított árjegyzékkel, melynek forrása a Puttkamer és Mühlbrecht-féle jogi katalógus (a mely könyvjegyzék egymaga 30 márka — mit szólna az én panaszkodó collegárn. ha magyar kiadó kérne 18 frtot egy könyvjegyzékért, még ha 750 oldalra is terjedne, mint az idézett németj. A bizonyítást azonban néhány — a cikkre vonatkozó — megjegyzéssel akarom kisérni. Ha a magyar jogi könyvek a legdrágábbak volnának is : ezen sem volna szabad sem csodálkoznunk, sem megütköznünk. Mert a magyar kiadó egy aránylag igen csekély vevő közönségre számithat csak, míg a külföld kiadóinak piaca az egész világ. A magyar kiadónak az ár megállapításánál számításba kell vennie ezt a nagy fontosságú körülményt, mely nem kecsegteti a mü annyi uj kiadásával, hogy az uj kiadásokon tegyen szert megfelelő haszonra. Ö neki számba kell vennie az írói tiszteletdíjon, a nyomtatás, a kötés, a terjesztés költségein és a könyvkereskedői rabatton, valamint az óriási üzleti költségen felül azt a köztudomású tényt, hogy a könyvszámlák kifizetésével a vevők nem igen sietnek, hogy éveken át künn hever tőkéje kamat nélkül, hogy évenként ezreket veszt behajthatatlan követelések címén, a legnagyobb óvatosság dacára is. A tisztelt panaszkodó ur a francia regények árát hozza fel követendő példa gyanánt. Hiszen ezeket a regényeket néha 2— 300.000 példányban, átlag pedig 50,000 példányban acják el, vevő pedig akad a föld kerekségének legelhagyottabb pontján is, a hol még Magyarországnak sem hallották hirét, nem pedig magyar jogi könyvét! De minek kalandozzunk ily messze távolba, mikor megmaradhatunk a jogi könyvek vevő közönségénél. Kérem, hány német, osztrák vagy francia jogász vásárol (hiszen nem is vásárolhat) magyar jogi könyvet? S megfordítva van-e magyar Lapunk mai szám jogász, aki ne volna kényszerítve arra, hogy egy-egy külföldi jogi munkát ne vásároljon ? Ne a minőségről beszéljünk most (bár ez is sok magyar könyvnél kiállja a versenyt — de hát nemo propheta in patria sua). Csak arról van szó, hogy a vevőközönség oly szük körre szorítkozik, hogy a kiadó nem helyezkedhetik arra a mindkét félre nézve okos elvre « nagy forgalom, kis haszon», ő neki be kell érnie azzal, hogy akis forgalom, kis haszon.» Mert hogy semmi haszna ne legyen a könyvből, azt talán még sem kívánják tőle, hiszen a vevők sem működnek díjtalanul külömböző hatáskörükben és semmi ideális célért nem mondanak le a megélhetés, sőt ha tehetik, a jól élés követeléseiről. A kiadói üzlet kétségtelenül jövedelmező üzlet, ha fenforognak a következő előföltételek : Sok példányt adjon el a kiadó az illető műből, mert tudni való, hogy egy 5 frtos könyv puszta előállítási költsége csak akkor térül meg, ha legalább 1,000 példányt adtak el belőle; gyorsan adja el a kiadást, mert a folytonosan ujitó, módosító és hatályon kívül helyező jogforrások mellett, 2—3 év alatt elévül a munka és ingyen sem kell az uj vevőnek ; a vevők pontosan fizessenek; a kiadónak sok jó kiadmánya legyen, mert egy jó kiadmány jövedelme nem bír el három — nem rossz, de csak gyönge kiadmányt; az üzleti kiadások (kamat, boltbér, adó, személyzet és ügynökök fizetése stb.) alacsonyak legyenek. Csakhogy hány esetben forognak fenn ez összes előföltételek ? Hány műből kel el nálunk 1,500 2,000-nél több példány, és hány munkának van 2. vagy 3. kiadása ? De nézzük ezek után az igért összehasonlító árjegyzéket, megjegyezve, hogy kizárólag olyan jogi müveket sorol itt föl, a melyek hasonlók azokhoz, a milyeneket a tisztelt panaszkodó ur idézett. I. Németország: A lexikon (5 kötet) 86 márka katalógusa (2 kötet) 35 márka ; a W e i s k e-féle Rechtslexikon 160 m.; a Bind ing-féle System. Handbücher d. deutschen Rechtswissenschaft» c. gyűjtemény 1—1 kötetének ára 10—20 márka közt váltakozik a Fuchsberger féle, — a Márkusnak megfelelő — ismert döntvénygyüjtemény í 7 kötet és pótkötetek) 150 m. ; K a r 1 o w a : Röm. Rechtsgesch. 2 k. 39 m., B r i n z Pandektái 36, Dernburgé 30, Windscheidé 42 m, Sinteni s Civilrechtje 33 m, Rintelén Civilprozessje 30 m. Holtzen dorff Hdb. d. deutscher Strafrechtes 54 m. Mindezek a leghasználtabb és sok kiadásbanóriásilag elterjedt kézi könyvek, melyek, látnivaló, sokkal drágábbak a mieinknél és a mellett az ivszámot tekintve, sokkal kisebb terjedelműek. II. Ausztria: A Geller-féle gyűjtemény legújabb jegyzetes kiadása (ez felel meg a Dárdainak) körülbelül 90 frt; egy most megjelenő Osterr. Rechtslexikon (4 kötet) kb. 50 frt ; a Reichgesetzblatt 1849 —1898. évfolyamai (tisztán szöveg) 150 frt; a törvényeknek Manz-féle jegyzetes kiadása (sokkal kevesebb mint a Márkus-féle Corpus Juns) legalább is ugyanennyi, az Unger—Pfaff—Walter-féle esetgyüjteményből 30 kötet egyenként 4—7 frtjával. III. Amerikában: A Black-féle Dictionary of law (1 kötet) 40 márka, a Bouvler-féle lexikon (12 kötet) 15. kiadása 75 m. ; a Kent-féle: Commentaries on American law (ez is Dárdai) 4 kötete, 13. kiad., 100 m. IV. Angliában: A Stroudféle Judicial Dictionary (lexikon; 1 kötet) 36 m., aSweet-féle 48 m.: Blackstonenek világhírű müve (Comment. on the law of England). mely számtalan kiadást ért, 72 m., mig Stephennek ujabb, de hasonló müve (10. kiad. 4. kötet) 100 m. Az angol Corpus Juris: Statutes of England (1325 — 1068), 500 m. V. Franciaországban: A törvények hivat, gyűjteménye (Bulletin des Lois, 1789) 800 m.. ugyanez magán kiadásban (Duvergier) 500 m.; a Demolombe magánjoga 248 m., a Marcadé-é 117 m., az Aubry—R a u-é 72 m., Holtzendorff-féle Rechtsa Reichsgericht könyvtárának a 12 oldalra terjed.