A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 42. szám - Jogi tanulmányok néhány külföldi egyetemen [1. r.] - A bányajogosultsággal terhelt ingatlanok árverése kérdéséhez

294 A JOG a L a u r e n t-é 297 m ; a C a r p e n t i e r et Frérejouan du S.ain t: Répertoire du droit frangais (olyan lexikon-féle) eddigi 10 kötete 250 m., a Pandectes frang. (ugyanilyen) 7 kötete ITT) m. Ví. Olaszországban 2 jogi lexikon van megjelenőben egy évtized óta. Az egyikből (II digesto italiano) körülbelül 200 füzet jelent meg, füzetje 2 lira. ez azonban a munkának alig fele ; ugyanilyen a Milanóban megjelenő «Enciclopedia giuridica; italiana.w Ismétlem : kizárólag olyan munkák vannak itt felsorolva, amilyenekhez hasonló magyar nyelvüeket idézett a tisztelt cikkiró ur. Én, aki e sorokat irom, ismerem e müvek legnagyobb részét és mondhatom, ho^y nyomdai kiállítás dolgában is kiállják velük a versenyt hazai kiadmányaink, melyek, terjedelmüket tekintve is, feltétlenül olcsóbbak a külföldieknél. Ami pedig a monographiák stb árát illeti: ezeket 5 —10 szeresébe kerülnek a magyar könyv árának. Bizonyitékot erre találni ezrével akármilyen katalógusban. S a külföldi példák felsorolása után nem kell az egyes idézett magyar müvek árának igazolásával külön foglalkoznom. Mikor egy sürün nyomtatott iv ára 10—-15 kr. közt mozog, akkor nem kell bizonyítani, hogy ez páratlanul olcsó. De azért meg vagyok győződve arról, hogy minden magyar kiadó szívesen szállítja le ez árakat a felükre is, ha megfelelő példányszám eladása biztosíttatik neki. Röviden csak ennyi szolgáljon válaszul a tisztelt panaszló urnák. Nem vagyok kiadó, sőt Igazolhatom, hogy évenként többet költök könyvek vásárlására, mint a mennyit a cikkben előforduló főösszeg kitesz. De örömmel látom e hazai jogi irodalom föllendülését, melyet nagy részben olyan áldozatkész kiadóknak köszönhetünk, mint a milyen a Grill-cég, az Athenáum, a Franklin, a P alias, Singer és \V o 1 f n e r és a terjesztésben oly annyira kiváló G r i 1 1-cégnek és a R é v a i testvéreknek, kiknek példája folytán ma már a legdrágább könyvek megszerzése is annyira meg lett könnyítve. E föllendülésnek előföltétele a köi yvvásárlás és kár volna, helyrehozhatatlan kár, ha téves — bár jóhiszemű — nézetek nyilvánítása, annak útját állná. A bányajogosultsággal terhe t ingatlanok árverése kérdéséhez. Irta: Dr. STILLER MÓR bpesti ügyvéd. Az 188(i évi XXIX. t.-c. életbeléptéig tudvalevőleg a bíróságok a kőszénkutatási, kőszénbányanyitási és kőszénkiaknázási jogosultságnak, mint a szolgalmak közé nem tartozó jognak telekkönyvi bejegyzését megtagadták. Nem volt tehát addig biztos mód arra, hogy a földtulajdonostól megszerzett e nemű jogosultság a későbbi földtulajdonos ellen is teljes joghatályosan biztosittathassék. Ezen visszásságon, mely a köszénbányászat nagy gazdasági érdekeinek állandó veszélyeztetésével járt, a törvényhozás az által vélt segíteni, hogy a fent idézett törvény 76. §-ának 3. pontjában felhatalmazást adott az igazságügyministernek arra nézve, hogy az ország azon részében, a melyben az id. törvénykezési szabályoknak a bányaügyekre vonatkozó VII. része érvényben van, a kőszénkutatási, kőszénbányanyitási és köszénkiaknázási jogosultság a telekjegyzőkönyvek, illetőleg a telekkönyvi betétek B lapjaira bekebelezhető vagy előjegyezhető jogok közé soroztassék. Az igazságügyminister ezen felhatalmazás alapján kibocsátotta 1888. aug. hó 26-án kelt 2,819. sz. rendeletét, melyben többek közt a fentemiitett bánya! jogosultságok telekkönyvi biztosítása tekintetében, a törvényhozási meghatalmazás értelmében több rendbeli intézkedést tett, melyek által e téren a jogbiztonság immár erősebb alapokra van kétségkívül fektetve. Azonban van azon rendeletnek egy intézkedése, mely gyakorlati érvényesülésében valóságos közveszélyt rejt a hazai bányászatra nézve. Ertjük a rendelet 6. §-át. Ezen szakasz ugyanis arról intézkedik, hogy mi történjék akkor a bekeblezett vagy előjegyzett kőszénkutatási, kőszénbányanyitási és köszénkiaknázási jogosultsággal, a midőn azon ingatlan, melyre ezen jogosultság bekeblezve vagy előterjesztve lett, árverés alá kerül. A rendelet ezen kérdést olykép oldotta meg, hogy ez esetben, az árverésnek az érintett j o g os u 11 s á g f e n t a r t ásával vagy a n é 1 k ü 1 való elrendelésére és az utóbbi esetben a jogosultság egyenértékének a sorrendi tárgyaláson való felszámítására nézve, az 1881. LX. törvénycikk 163. és 191. §§-ainak a szolgalomra vonatkozó rendelkezéseit mondja a dolog természetének megfelelően alkalmazandóknak. Ebben fekszik azonban a nagy fenyegető veszély a bányászati érdekekre nézve. Mert vizsgáljuk csak különösen az 1881. LX. t.-c. 163. §-át, mely a bányajogosultsági bekeblezéssel terhelt ingatlan árverésénél első sorban és leggyakrabban lesz alkalmazandó. Ezen szakasz azt mondja, hogy ha elárverezendő ingatlanra szolgalmi jog van telekkönyvileg bejegyezve, az árverés azon feltétellel rendelendő el, hogy az árverés által a bejegyzett szolgalmi jog nem érintetik. Ha azonban a szolgalom TÁRCA. Jogi tanulmányok néhány külföldi egyetemen. Irta: PÁZMÁNY ZOLTÁN jogtanár Kecskeméten. A. «Jog» eredeti tárcája. I. Szem előtt tartva azon igazságot, hogy az egyes tudományszakok elkülönözött egészet nem képeznek, s alapos elsajátításuk, nemkülönben eredménydus müvelésök az egyes rokontudományok ismeretétől is függ, egyéb egyetemekkel megegyezőleg a 1 ipcsei egyetem jogi kara, bölcsészeti, történelmi — különösen római s német, szorosabb értelemben vett nemzeti történeti, orvosi s gazdászati tanulmányokra is utalja hallgatóit. A s z ász királyi vallás- és közoktatásügyi ministerium által is jóváhagyott tanterve szerint az akadémiai oktatás nem csupán rendszeres előadásokból, hanem gyakorlati részből: exegetikumból s praktikumból is áll. Utóbbiak részben az elméleti oktatás kieegészitését, részben a konkrét esetek megoldása által eszközlendő szemléltetést célozzák. Akadémiai tanulmányokkal legalább hét beszámítható, a2az katonai szolgálat által ki nem töltött, vagy másképpen meg nem rövidített félévet kell tölteni. Heti huszonnégy óránál több nem hallgatandó, s nem veendő kettőnél több praktikum az által, a ki még nagyobb rendszeres előadásokra van beirva. A történelmi fejlődés, s az általánosról a különösre való haladás tekintetéből a magánjognak a közjogot, az anyagi jognak az eljárást, a római s germán jognak a modern jogot^a birodalmi jognak az országos jogot kell megelőznie. Közkötelező erővel bir az&összes joghallgatókra a jogi tanulmányok kezdetén a római magánjogrendszerének, a római jogtörténetnek s a pandekták alaptanainak hallgatása, mely a modern polgári joghoz képez romanisztikus bevezetést s a római polgári eljárás. Kiegészítik e stúdiumokat a római jogi exegetikumok elemi s pandektai gyakorlatokkal. S csak ily előképzés után bocsájtatnak a hallgatók a német polgári jog tanulmányozására. A római magánjog rendszere és története heti nyolez, a pandekták alaptanai öt, a pandekták két órában adatnak elő. A római jogforrások exegesise a római magánjog ismétlésével s a német joggal összehasonlítva heti két órát, apandekta-exegetikum írásbeli dolgozatokkal szinte heti két órát, a pandekták olvasása egy órát, Justinianus Institutióinak olvasása pedig két órát vesz igénybe. A német törvénykönyvre való vonatkozással civilpraktikum írásbeli dolgozatokkal heti két órán, civiljogi praktikum a pandektajog alapján a német polgári törvénykönyv alkalmazásával szintén heti két órán, civileljárási praktikum Írásbeli dolgozatokkal heti két órán, civiljogi seminárium pedig heti négy órán keresztül tartatik. Különösen ajánltatik a hallgatóknak az egyes szakokban az önálló irodalmi munkálkodás, a nélkül azonban, hogy már akadémiai pályájuk alatt a többi tárgy rovására csupán egyben óhajtanák magukat kiképezni; felhivatik figyelmök az irodalom, a források s a könyvtárak tanulmányozására, használatára, de mindennél jobban a tudományos színvonalon álló tananyag ismétlésekben való részvételre. Másrészt kifejezetten intetik a hallgatóság, hogy a nálunk is sajnos eléggé elterjedt kérdések és feleletekszerü kis fércműveket s a tudományos képzettséget nélkülöző ismétlőket lelkiismeretesen kerülje, mint a melyek illetve kik alapos készültséget nem oltva a jelöltekbe, inkább kárukra, semmint hasznukra válnak. Az egyes előadások publice, privátim s privatissime tartatnak. Idegen hallgatók, tanulmányúton lévők különdíj mellett váltandó igazolvány mellett hallgathatják az egyes tanárokat; ezek ajánlása mellett a könyvtárakat is használhatják. A szász királyságban szokásos jogtudományi első államvizsgák minden félévben tartatnak. Az eredménynyel kiállott államvizsga alapján, ha a vizsgát megelőzőleg a jelölt ily értelemben nyilatkozik, az illető baccalaureatusnak is nyilvánítható. Az államvizsgára jelentkezőnek németnek kell lennie, bár e kellék alól a ministerium felmentést adhat s legalább is hat félévet kell kimutatnia, mikbe a katonai szolgálat be nem számitható. Be kell igazolnia továbbá, hogy legalább három félévet Németország valamely egyetemén végezett, s a jogtugományi karon az előirt előadásokat hallgatta. Csatolandó a jelölt önéletrajza, melyben szülői neve, állása, honossága, a kérvényező'