A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 41. szám - Igazságügyi állapotok Bajorországban

A JOG 291 sikerrel perelhet-e a kifizetett vételárért, a tartás, esetleg csak a gondviselés, orvoslással felmerült kiadásaiért > Megjegyzem, hogy a vett jószágok közül 24 óra alatt már betegedett meg egy pár, 8 nap alatt már elhullott egy darab s U ^p alatt márv3 darab hullot el és a hatósági okosok minden elhullott sertest felboncoltak. A birói szemle ír. kérvény a 25-ik napon lett beadva s a szemle szinten 4—5 nappal ezt követőleg foganatosíttatott. ' ' Egy ügyvéd. Irodalom. Magyar Magánjog, szerkeszti: dr. Fodor Ármin kir törvényszéki bíró. írják:dr. Bozóky Alajos, jogakadémiai igazgatódr. Fodor Ármin, kir. törvényszéki biró; dr. G a á r Viimos' igazságügymmisteri segédtitkár; dr. Imling Konrád, Ítélőtáblai tanácselnök; dr. Jancsó György, egyetemi ny. r. tanár; dr. Katona Mór, jogakadémiai tanár; dr. Kiss Mór, egyetem'i ny. r. tanár; dr. Kolosváry Sándor egyetemi ny. r. tanár; Lányi Bertalan, igazságügyministeri tanácsos;dr. Rei nerJános| egyetemi m. tanár; dr. S i p ö c z László, fővárosi árvaszéki elnök és más szakférfiak. Ezen nagyérdekü műre hirdet előfizetési felhívást Dr. Fodor Ármin tszéki biró. A munka főfeladata a hatályban levő magyar magánjog összeállítása hazai kutforrások alapján. Az összes törvényekkői minden magánjogi anyagot ki kell szedni, a birói határozatokból pedig a jogelvek et le kell vonni. Az összes jogforrásokból az anyagot a lehető legnagyobb teljességgel össze kell gyűjteni. A munka öt kötetben fog megjelenni, u. m.i 1. Általános tanok és személyjog; 2. Dologjog; 3. Kötelmi jog; 4. Családjog és végül 5. Örökösödési jog. Mindegyik rész több szerző munkája. Minden egyes egy szerző által kidolgozott rész önálló egész, szerzőjének önálló egyéni munkája, amelyért szerzője felelős. A szerkesztés feladata a teljesség és az egyöntetűség létrehozása az egyes részek között. A munka harmadik kötete: Kötelmi Jog f. é. november elején fog megjelenni, a további kötetek eleve meg nem állapitható sorrendben, de gyors egymásutánban fognak következni. A teljes mü ára íüzve 32 50 frt, kötve 38 írt A munka megrendelhető: Singer és Wolfner könyvkiadóhivatalánál. Jogi könyvtár indult meg a bpesti jónevü Grill-féle kiadó cég kiadásában, dr. Márkus Dezső tszéki biró szerkesztése mellett, melynek célja mintegy népszerűsítése a jogi ismereteknek. A vállalat füzetekben jelenik meg és minden füzet valamely jogi intézményt ismertet. Eddig öt füzet jelent meg Y a r g h a Ferenc, Gaár Yilmos dr, Márkus Dezső dr, Marschalkó János dr, és Kolozsváry Bálint dr.-tól. Az egyes füzetek ára 20 és 40 krajcár közt váltakozik. Vegyesek. Dr. Robitsek József halála alkalmából özvegyéhez a budapesti ügyvédi kamara választmánya meleg hangú részvétiratot intézett. A magyar jogászegylet! előadások ez évi cyclusát október hó közepén Lányi Bertalan miniszteri tanácsos, a törvényelőkészítő osztály vezetője fogja megnyitni a magánjogi kodifikáció köréből vett kérdés előadásával. Utána Imling Konrád kir. táblai tanácselnök olvas szintén magánjogi kérdésről. Uj telekkönyvi bíróságok. A következő 11 járásbíróságnak telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel leendő felruházása iránt vannak tárgyalások folyamatban, u. m. az antalfalvi, bácsalmási, buziási, igali, marosillyei, mezőkászonyi, nagykaposi, tárkányi' szvidniki, szelistyei és ujegyházi járásbíróságok. A folyó évben eddig felruháztatott telekkönyvi birói hatáskörrel a csaczai, marosvári és kécskesi járásbíróság. A szerencsétlen lajstromrendszer. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: A kir. törvényszék az elsőbiróság végzését feloldja és az elsőbiróságot utasítja, hogy az igazolás kérdésében a bizonyítás elrendelése és megtartása után ujabban határozzon. Mert: Ha az alperes tanúival igazolja, hogy a bíróságnak az a helyisége, a hová idézése szólt, annyira tul volt zsúfolva, hogy a felek egy része be se fért és többeknek künt a folyosón kellett állani és ha igaz az, hogy az alperes már a felhívás előtt a tárgyaló szoba ajtaja előtt várakozott, akkor csak a jelentkezésnél elkövetett mulasztását vétkesnek tekinteni nem lehet. Az esőbiróság végzését tehát fel kellett oldani, mert az igazolás kérdésének helyes eldöntéséhez az alperes által ajánlott bizonyítás megtartása szükséges. (1898. évi szept. hó 19-én 240.) Egy rendkivüli érdekes bűnügyben döntött a napokban a m kir Curia. A tényállás a következő: H. Mihály Dutnok község első birájának hulláját 1879. évi augusztus 31-én virradóra a községháza közelében találták meg. A gyanú P. György ellen irányult, ki 1879. szept. 2-án vizsgálati fogságba is helyeztetett. — Az 1880. március 19-én megtartott végtárgyaláson vádlott a vad terhe alól felmentetett és ezt az Ítéletet a budapesti kir ítélőtábla és a m. kir. Curia is 1891. február 4-én helybenhagyta. 1898. január 19-in jelentkezett P. Gy. a bíróságnál és ott töredelmesen beismerte, hogy öreg, törődött ember leven nem remei, hogy még sokáig éljen, ilyen nagy bűnt nem akar a lelken elvinni, annyival kevésbbé, mert 3 év előtt nazarénussá lett, ezen felekezet hitelvei szerint pedig csak az lehet nazarénussá, a ki minden bűnét beismeri, azt jóváteszi, vagy büntetését elszenvedi. 18 éven felüli lelkiismereti furdalása és mardosásától szabadulni óhajtván, ez okból jelentkezett önként és ismerte be töredelmesen tettét. El is mondta hegyéről tövére miként ölte meg annak idején H. Mihályt. A kalocsai kir. tvszék az ujabban megtartott végtárgyaláson P. Györgyöt gyilkosság büntette miatt 15 évi börtönre ítélte; a budapesti kir. Ítélőtábla a vádbeli cselekményt szándékos emberölés bűntettének minősítette, és vádlott ellen e 1 é v ü 1 é s okából a további eljárást beszüntette, — de egyúttal, mintáz a Gárdos ügyben történt, miután a bűnügy hivatalból lévén felülvizsgálandó, vádlottat továbbra is vizsgálati fogságban tartani rendelte. — A m. kir. Curia a napokban indokainál fogva helybenhagyta a kir. tábla Ítéletét. Megbírságolt igazgatósági tagok. A bpesti kir. keresk. és váltótvszék a «Méh első budapesti takarékelőlegező és beszerzési szövetkezet* 2 igazgatósági tagját 10 — 10 frt pénzbirságban marasztalta el azért a mulasztásért, hogy az 1894—1895 —1896. és 1897. évi rendes közgyűlések jegyzőkönyveit nem a kereskedelmi törvény 180. §. rendelkezéséhez képest haladéktalanul, hanem csak évek múlva mutatta be. A keresk. és váltótvszék határozatában kiemeli, hogy a folyamodó szövetkezet igazgatóságának azt a bejelentését, hogy a fentebb emiitett közgyűlések jegyzőkönyvei késedelmes bejelentésének oka szorult anyagi helyzete volt, a kir. tvszék tekintettel arra, hogy a részvénytársaság ügyeinek vezetéséért minden egyes igazgatósági tag személyenkint felelős, alapos mentségül nem fogadta el. — A budapesti kir. ítélőtábla helybenhagyta a keresk. és váltótvszék határozatát. A közoktatási miniszter 1,000—1,000 frt ösztöndijat utalványozott dr. Messer Arthurnak és dr. Almási Antalnak, hogy egy-egy semestert a berlini és párisi egyetemen tölthessenek. A budapesti központi fogháznál alkalmazott fogházfelügyelő fogházgondnokká fog az 1899-iki költségvetés előirányzata szerint előlépni. E tételt a költségvetés következőképen indokolja: Megszüntetni kívánom e fogháznál a fogházfelügyelői állást és helyette magasabb javadalmazással ellátott gondnoki állást szándékozom rendszeresíteni, mert a bpesti törvényszéki központi fogháznál — hol csaknem kizárólag vizsgálati foglyok-képezik a letartóztatottak létszámát, s ahol ezek személyének folytonos változása és hullámzásánál fogva aránytalanul nagyobb a fogház vezetőjének munkaköre és felelőssége, mint más fogházaknál, — indokolt, hogy a fogház vezetője működése terhének és fontos ságának megfelelőbb fizetési osztályba és javadalmazásba léphessen, ami annál méltányosabb, mert a mig más fogházak legnagyobb részénél az iparüzleti jövedelem bizonyos százalékában részesül a fogházfelügyelő, ezen fogháznál a vizsgálati foglyok ipari munkára kényszerithetők nem lévén, a fogházfelügyelő munkajövedelmi jutalékhoz sem juthat. Pályázat. A Glosius Sámuel és Dániel-féle alapítványt kezelő bizottság ezennel közhírré teszi, hogy a fennirt alapítványból ügyvédjelöltek számára 84, azaz nyolcvannégy o. é. forintból álló egy ösztöndíj fog kiosztatni. Ezen ösztöndíj az 1898/99. évre adatván meg, azon esetben ha az ösztöndíjas az ügyvédi oklevelet elnyeri, az ösztöndijat 84 frttal még egy évig leend jogosítva élvezni. Az elnyerhetés feltételei: 1.) hogy a folyamodó magyarországi születésű és az alapitónak végrendeletileg határozottan kifejezett akarata szerint ágostai hitvallású evangélikus legyen; 2) a magyar nyelvet tökéletesen ismerje, helyesen irja és beszélje, mely körülmény külön hiteles bizonyitványnyal igazolandó; 3) legyen feddhetetlen erkölcsi jellemű és jeles szorgalmú; 4) jogi tanulmányait elvégezte és az ügyvédi pályára készülve, mint bejegyzett ügyvédjelölt legalább másfél év óta joggyakorlaton lett légyen, a mi hiteles bizonyitványnyal igazolandó. Ennélfogva felhivatnak mindazok, a kik a fentebb részletezett minőségi feltételeknek megbírván felelni, ezen ösztöndijat az 1898/99. évben élvezni óhajtják, hogy a fennirt kellékeknek kétségtelen beigazolására akár eredetiben, akár hitelesített másolásban melléklendő egyetemi és egyéb bizonyítványokkal ellátott sajátkezüleg irt és aláirt kérvényeiket, lakásuk megjelölése mellett f. évi december hó 31-ig (mely határidőnél később beérkező folyamodványok figyelembe nem vétetnek) bérmentve és lepecsételve alólirt jegyzőhöz Budapest, V. Bálvány-utca 8. szám alá küldjék be. Budapesten, 1898. szeptember 20-án a Glosius Sámuel és Dániel-féle alapítványt kezelő bizottság: Králik Lajos, biz. elnök s. k. Dr. Zsigmondy Jenő s. k. biz. jegyző. A hangos szóváltás és kézfelemelés mint elbocsátási ok. A budapesti kir. keresk. és váltótszék felebbezési tanácsa: Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy az elsőbiróság anyagi jogszabályt sértett, midőn felperest az 1884. évi 17. t.-c. 94. §-ának b) pontja alapján utasította el keresetével. Ez a támadás alapos. Mert az idézett törvényhely ide tartozó rendelkezése szerint a segédet akkor lehet felmondás nélkül elbocsátani, ha az iparos vagy ennek helyettessé ellen tettleges bántalmazást vagy súlyos becsületsértést követ el. Az elsőbiróság pedig tényül megállapította, hogy felperes az alperes titkárával G o 1 d m a n n Józseftel hangosan feleselt és midőn utóbbi reá kezet emelt, maga is kezét felemelte. Ezek a tények nem vonhatják maguk után a 94. §. b)