A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 41. szám - A magyar jogi irodalmi termékek és ezek megszerezhetősége - A pénz s a dolgok értéke. Mutatvány a legközelebb megjelenendő Zlinszky-Reiner-féle Magyar magánjog VI. kiadásából

286 A JOG Az érték akként határoztatik meg, hogy egyik dolog a forgalomban létező másik dologgal összehasonlittatik, pl. egy óra értéke egy lóéval. Az ily érték-meghatározás azonban igen relatív, s a mai forgalom igényeinek többé meg nem felel; annál kevésbbé, mivel annak, a kinek bizonyos dologra szüksége van, nem áll mindig rendelkezésére azon másik dolog, a mit az ezen dolog felett rendelkező személy viszont mint reá nézve szükségest — cserébe elfogadna; másfelöl az esetleg találkozó cseretárgyak ritkán képesek egymást teljesen helyettesiteni; ezen kivül ezen dolgoknak más dolgokhoz való értékviszonya s abstract értéke is a leghatározatlanabb. Ezért szükséges minden fejlettebb forgalomnál és gazdasági életben is oly dolog, a mely alkalmas eszköz arra, hogy azzal minden dolognak értékét meg lehessen mérni és meg lehessen határozni; s a mely ezenkivül azon tulajdonsággal is bir, hegy bármely vagyonértéket helyettesiteni képes azon okból, mivel általában meglevő értékénél fogva azt bárki elfogadja, miután azzal a reá nézve szükséges dolgokat megszerezheti. Az ezen tulajdonságokkal és rendeltetéssel biró dolog a pénz,1) mely ezek szerint általános értékmérő és csereeszköz. Ezen két tulajdonság a pénzt arra is képesiti, hogy a legtöbb jogviszonyban az egyedül lehető helyettesitőjét — surrogatumát — képezze a köteles teljesítésnek, s e részben nemcsak dolgok, hanem más szolgáltatások, u. n. ideális érdekek surrogatumaként szerepelhet a pénz ;-) pld. a személyes szabadság megsértése esetén a sértett részére megállapított bírság esetében.3) A pénz értékmérői minősége feltétlen, absolut oly értelemben, hogy az minden dologgal szemben egytormán értékesíthető értékmérő, azonban az egyes dologhoz viszonyított gazdasági értékviszonya nem állandó s nem feltétlen. Hogy valamely dolog pénzként szerepelhessen, bizonyos tulajdonságokkal kell birnia, a melyek a gazdasági felfogás alapján képesitik a jelzett functiók teljesítésére ;4) a jogszabály — törvény, jogszokás — az ily dolgot a jog szempontjából ruházza fel a pénz minőségével.6) Ezen tulajdonságuk megállapítása a nemzetgazdaság körébe tartozik, miután valamely dolog első sorban a gazdasági forgalom felfogásától nyeri pénzminőségének elismerését ; azonban általános tény az, hogy a cultura bizonyos haladottabb fokán az érc, még pedig nemes érc van mindenütt a pénz functióival felruházva s pénznek elismerve.6) A jogszabály által pénznek elismert és elismert dolgok nem mind képeznek valósággal pénzt; hanem csak az, a mely valósággal bir az általa képviselt értékkel, tehát valóságos értékpénz;7) ellenben csak jelpénz az u. n. váltópénz és a papírpénz, mindkettő fizetési eszközül szolgál, azonban a míg a váltópénz bir ugyan bizonyos ércértékkel, a mely azonban nincs arányban az általa jelzett értékkel, addig a papírpénz egyáltalában nem bir semmi belső értékkel, hanem csak az általa kifejezett valóságos értékpénzre szóló utalványként jelentkezik.8) A valóságos, értékpénz anyagának belső értékénél fogva tétlenekre osztotta, s ezen utóbbiak körébe pld. az erkölcsöt, nemeslelküséget, szükséget hozza fel, azért teljesen téves, mivel ezek nem képeznek dolgokat, s egyáltalában a magánjogban a jogi értelemben vett dolognak szükségképi feltétele, hogy az értékkel birjon. !) L. Sav i.g]n y Obligationeurecht I. 40—48 §§. Windscheid i. m. II. 256. 1. G oldseh midt Handbu ch d. Handelsrechts II. 91 —109. §§. V i k t o r Hasenöhrl.Das oesterr. Obligationeurecht II. kiad. Wien 1892.1. k. 16. §. 6. 17. 18. §§. R e g e 1 s b e rg e r i. m. 396. s köv. 1. Kuhlenbeck i. m. 288. s köv. 1. Hazai irodalmunkban Katona. M ó r. A pénztartozásokról jogi és közgazdasági alapon. Bpest 1885. V. hozzá Biermann Mihály ismertetését Magyar Igazságügy 1885. évf. Sághy Gyula. A kötelmi jog általános elmélete i. m. 182—253. 1. s ott 184. 1. ff.) jegyz. I. az irodalmat. ; Nagyi. m. II. 154. s köv. 1. ; s Váltójog i. m. 135. s köv. 1. ; PI ó s z Sándor. A magyar váltójog kézikönyve II. kiad. 302 s köv. 1.; Z s ö g ö d Fejezetek i. m. 309 s küv. 1. — Nemzetgazdasági s.-.empontból 1. Földes i. m. 229—255. 1. -j L. pld. K u h 1 e nbecki.m. 290 1., a ki ezen 3 functió mellett emliti, hogy a pénz áruként is szerepelhet, a mi azonban — mint alább érintve lesz — nem tartozik a pénz functiójához. s) 1878:5. t.-c.l98. §. szerint a törvényellenesen letartóztatott részére, külön kár igazolása nélkül, a letartózta ás minden napjáért 5 frttól 10 frtig terjedhető kártalanítás állapítandó meg. 4) F ölde s i. m. 240. s köv. I. szerint e kellékek: az oszthatóság; forgalmi képesség ; könnyű felismerhetöség ; különlegesség és viszonylagos értékesség. f)Regelsberger i. m. 397. 1. 10Í. §. II. : Kuhlenbeck i. m. 290. 1. 6) Földes i. m. 241. s köv. 1. s fent idézett irodalom. 7) 1892:17. t.-c. 3. s 4. §§., melyekre utal Z s ö g ö d i. m. 309. 1. a) L. pld. Sághy i. m. 200. s köv. I A papírpénznek nevezhető azon forgalmi eszközöktől meg kell különböztetni azon értékpapírokat, mint forgalmi eszközöket — igy váltó, utalvány, check —. a melyekkel szoros értelemben nem eszközöltetik fizetés, hanem csak fizetés helyett adatnak" — datio in solutum — ;' 1, R e g e 1 s b er g e r i. m. 403. s köv. V; Nagy i. m. II. 83. 1. 10) jegyz. áruként is szerepelhet, ez azonban nem ta.tozik azon dolog specificus pénzbeli functioihoz.1) A pénznél meg lehet különböztetni az ere — Metallwerth; a név — Nominalwerth; árfolyam Courswerth és a számolási értéket — Rechnungswerth. Ércérték a pénznek valóságos belső ere-, pld. aranyertéke • névérték azon érték, melylyel a pénz kibocsátója az illető'darabot felruházza; árfolyam érték azon ertek, melyre a közvélemény az illető pénzdarabot becsüli;2) a számolási ertek pedig abban áll, hogy azon hatalom, a melytől valamely dolog pénzül —, s ezzel általános értékmérőül való elismerését veheti; pld. valamely törvényhozás megállapítja bizonyos meghatározott és egységként fölvett sulyu nemes ércnek az értékét, azonban nem veret ki ezen egységeknek megfelelő pénzdarabokat; azért a számolási élték alapját képező egység ugyan határozott értékmérő, de nem fizetési eszköz.3) 1) L. fent 121. 1, 2. jegyz. 2) Az árfolyamérték igen változó és ingadozó ; de az érc, es névérték is változhatik, a mi akkor történhetik pld., ha az államban változtatik az ércérték; mint ez az osztrák érték behozatala alkalmával, vagy ujabban az arany illetőleg koronaérték behozatalával történt. A valutára nézve 1. 1892 : 17-19. t.-c. s Nagy i. m. DL 154.1. 6) jegyz., s Z s ö g ö d i. h. . s) A számolási értékie tételes törvényeink is kiterjeszkednek; így 1875: 37. t.-c. 326. §.j 1876: 27. t.-c. 37. §. —, azonban ma ily számolási értékek nem léteznek ; ma mindenütt a megállapított és alapul vett súlynak megfelelő kivert pénzdarabok léteznek, holott a számolási értékeknél, az alapul vett súlynak megfelelő érték szintén meg van ugyan határozva, hanem annak megfi lelő kivert pénzdarab egyáltalában nem létezik. Ily számolási értéket képezett a középkori font, vagy livre. Az angol font sterling, a mely 181(5 jun. 22-íki érmetörvénynyel lett mint számolási érték megszüntetve, a midőn a sovereign lett a font sterlingnek kivert pénzdarabja; a hamburgi mark-bankó — 59V3 márka 1 font finom ezüstből — az 1870-es évi birodalmi márka-érték behozatala álta 1 lett félretéve. L. e részben : Az 1892 március havára összehívott valutaenquette irományai. Bpest 1891. A nevezetesebb külföldi államok valuta ügyének stb. leírása és azokra vonatkozó törvények I. s EL; 1. különben igy Nagy i. m. 155. 1. 10) jegyz. s Váltójog i. m. 136. 1. 2) jegyz. — Zsögöd i. m. 311. s köv. 1. szerint a számolási érték analytice bármely jószágfaj, a melynek egységeiben a szolgáltatandó generalissimum mennyiségét indirecte kitesszük. Aszaltszilva, záloglevél, szinérc stb. mind számolási érték quoad posse. Az azután pragmaticai (geneticai) interpretáció dolga, hogy a törvény bármely gördülékeny árfolyamú, vagy csak tényleg ily functióra bevett, vagy épen csak a néhai hamburgi markbankohóz hasonló legális positioval biró jószágegységre gondol ezen kategóriával, — Ezen alapon érvényesnek tekinti az olyan váltót, a mely akként szólna, hogy fizessen ön tiz mázsa aszaltszilvát, illetőleg — feltéve az aszaltszilvának a vert pénznemekéhez hasonló pontos árjegyzését — a bizonyos helyen és időben alakulandó értékviszony szerint megfelelő pénzösszegben róvja le azt; s ezen nézet mellett szólana a váltótörvény 1876 : 27. t.-c. 37. §-a is, a melyben a számolási érték a pénznemmel szembeállítva, tehát mint nem pénznem szerepel. Ezen nézettel szemben egész általánosságban arra kell gondolni, hogy a lehetőség tényleg nincs kizárva arra nézve, hogy bármely jószágfaj szolgáljon számolási értékül, azonban csak oly értelemben veendő ezen lehetőség, a mennyire egyáltalában lehetséges az, hogy az értékmegállapitás alapjául, általános értékmérőül bármely jószág szolgáljon. Ahol azonban ezen értékmérői functio a pénzre van ruházva, ott számolási értékül is csak pénznem szolgálhat, annál is inkább, mivel a számolási érték oly fix értéket képez, a mely még a kivert pénzdarabok esetleges rosszaságát is ellensúlyozza. Igaz, hogy ezen uton is csak indirecte lesz meghatározva az. hogy a megállapított érték alapján bizonyos időben és helyen való értékviszonyok szerint mily pénzösszeg lesz fizetendő, csakhogy itt magát az értékalapot oly dolog képezi, a melyet a gazdasági élet és felfogás — speciális tulajdonságainál fogva — ezen functióra egyenesen és kizárólag tart alkalmasnak és hivatottnak. Az aszaltszilva, vagy bármely más jószág — feltéve annak a vert pénzneméhez hosonló pontos árjegyzését — kétségen kivül alkalmas arra, hogy annak alapján bizonyos időben és helyen, az ezek árfolyamának megfelelő pénzösszeget meg lehessen állapítani, de az teljesen lehetetlen, hogy ezen alapon azon vagyoni erőt és értéket lehessen — egy árunak értékváltozásai alapján — megállapítani minden áruval szemben, a melynek lehetőségig megközelítő megmérésére van épen szükség a pénz általános értékmérői functiojára. A különbség practice abban áll, hogy pld. 1,000 font sterling kikötése alapján — még a sovereignek kiverése előtt — bármily pénznemben, pl. a guineában bizonyos idő múlva ugyanazon általános érték és vagyoni erő lett szolgáltatva, a mely érték a megállapítás alapján a járt és az alapul vett számolási értéknek megfelelt ; ellenben 10 mázsa aszaltszilvának alapulvétele után, bizonyos idő múlva esetleg a legaránytalanabb értékkülönbözet állhat be, miután egy áru értékviszonyai mindig a legbizonytalanabbak, s ezen uton a pénztartozások tere különbözeti ügyletek terévé lehetne ; s azért igaza van W i n d s c h e i dnak a mikor lehetetlennek mondja a pénztartozásra irányuló kötelem olyan meghatározását, hogy az adós bizonyos számú záloglevelet fizessen, mert ezek is a legbizonytalanabb árhullámzásoknak vannak kitéve E mellett kétségtelen, hogy a számolási értékek tényleg épen a fix értékviszony lehető biztos mega lapithatása céljaira szolgáltak s kizárólag pénznemet képeztek. Ezek alapján nem lehet kétség, hogy a mi váltótörvényünk 37. §-a - ugy a kereskedelmi törvény 326. §-a - számolási érték alatt pénznemet ért, habar a szövegezés hibás voltánál fogva ugy tűnik fel ITlLKT -\ SZ/m°láSÍ értfí a Pénz"emekkel szembeállítva más valami lenne, mint pénznem ; csakhogy a törvény 3. §. 2. pontja értelmeben a fizetendő pénzösszeget magát kell a váltóban kitenni - tehát a pénzösszegnek mint ilyennek szerepelnie kell a váltón; - hogy mily módon lesz az kifizetve ,1 letőleg leróva, arra nézve az id. 37 8. is épen egy irányadó szabályt képez; e mellett a számolási érték fogalma