A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 41. szám - A lajstromrendszer gyakorlati alkalmazása

A JOG 287 A pénz egyik fő functiója az eddigiek szerint az általános értékmérői minőségen fekszik ; valamely dolog értékének ezen alapon történő —, tehát pénzbeli értékének meghatározása becsünek neveztetik. A dolog értéke vagy közönséges, rendes piaci érték, a melylye! azon dolog egyenként és önmagában véve a rendes forgalomban bir : vagy különös, rendkivüli érték, a melylyel valamely dolog, az annak értékét fokozó bizonyos körülményekre és viszonyokra való tekintettel bir ; pld. valamely ló önmagában véve 200 frt értékű lehet, azonban mint egy négyes fogat része, kétszeres értékkel birhat. — Meg szokták még különböztetni az u. n. kéjbecsárt -- pretium aftéctionis-t mint olyan értéket, a melylyel valamely dolog valamely személyre nézve, annak személyes érzelmei, hajlamai s hasonló subjectiv érzületeire való tekintettel bir; itt azonban tulajdonképen nem tisztán a dolog értékéről van szó, hanem a dolog értékéhez hozzájárul még valamely személynek különös jogos érdeke — interessé — is, a melynek pénzben kifejezett becsüje, értéke beleolvad a dolognak rendes vagy rendkivüli, de mindenesetre gazdasági értékébe.1) A lajstromrendszer gyakorlati alkalmazása. Irta : DÓMJÁN L. kir. aljárásbiró Sajó-Szt. Péter. A lajstromrendszer ellen kezdett nagy tusát Porutiu járásbiró ur, a mint látszik, maga küzdi végig. így van az, midőn valaki áldatlan munkába kezd. Be kell látnia, hogy kezdeményezése a birói kar támogatására nem számithat. Ki is követné őt azon a téren, hol rombolni törekszik. Hiába való munkát teljesitett azon nehéz fáradsággal, melylyel az anyagot összeszedegette. Vélemény adására az 1891. évi XVI. t.-c. 9 §. alapján nem volt szükség, hiába való dolog erre fontoskodva hivatkozni. A közérdeket sem szolgálta kezdeményezésével, mert nem kutatólag gyűjtött, nem is gyakorlati tapasztalatok nyomán érvelt, hanem összehordott oly álokoskodásokat, melyekkel meggyőződést ébreszteni nem lehet, melyek azonban eléggé alkalmasak arra, hogy a gyengébbek tétovázó bizalmát még ingadozóbbakká tegyék. Értékökre kell tehát leszállítani cikkiró ur érveléseit, s igy megnyugtatni a még kétségeskedőket. Cikkiró ur Dettán járásbiró. az ottani kir. járásbíróság jóval kisebb, mint a sajó-szentpéteri, ide ugyanis a szentpéteri és ózdi szolgabírói járások tartoznak mintegy 45,000-nyi népességgel. Midőn tehát itt csupán két jegyzői iroda végzi az összes lajstromozási teendőket, ott sem volt szükséges harmadik jegyzői iroda. A cikkiró ur beszel az erők szétforgácsolásáról, lehet-e jobban szétforgácsolni az erőket, mint azt saját maga teszi? A. munkabeosztás helytelen kezelése természetesen nem marad káros következmények nélkül, ilyenekül jelentkeznek a kezelők kapkodása, zavart félelme és más egyéb. Azon jegyzékek, melyek jelentékeny számára cikkiró ur első közleményében reá utal, többnyire meg voltak már a lajstromzás előtt, csakhogy más alakban így nevezetesen az uj sommás ügyviteli szabályok 19., 63., 65.. 58.. 59., 72., 75.§§-aiban felsorolt jegyzékeket azelőtt is az Írnokok vezették. A 76. és 91. §-okban megjelölt jegyzékeket külön minta szerint vezette a bíró. A 76 §. rendelkezésének megfelelő XXXII mintájú jegyzékét a sürgetési napló pótolta. Felebbviteli ügyekről a biró maga vezetett jegyzéket, ő vezette a XXXI. mintának megfelelő jegyzéket is, továbbá az örökösödési naplót, melynek helyét most az O. lajstrom pótolja. A*biró vezette a sommás perek jegyzékét, melyből a Sp. lajstrom alakult. A régi B. és C. alatti naplókat, ezekhez a régi V. minta tekintetében nem volt kétség a törvény alkotásakor, hogy ez alatt kizárólag csak pénznemet lehet érteni s a disjunctiv szövegezés csak a kivert pénzdarabot akarta szembeállítani az oly értékalappal, a melynek nincsenek megfelelő kivert darabjai. *) Régibb törvényeink a becsünek három nemét ismerik : a)_ az igaz becsüt — aestimatio condigna, — mely összeesik a mostani piaci árral s értékkel - Hk. I. 134. c. 5. §.; b) a közbecsüt: - aest. communis, - a melyben bizonyos dolgoknak értéke állandó becsárban van megállapítva. Ezek W e r b ő c z y Hk. I. 133., 134. címében vannak felsorolva, pld. egy népes jobbágytelek egy ezüst gira. c) Az örökbecsű - aest. perennalis, - melynek csak fekvő jószágokban van helye és csak akkor, ha ezt világos törvény rendeli, vagy ez szerződésileg köttetett ki. Ez tízszer annyit tesz, mint a közönséges becsű : 1. bővebben Fra n k x m. 210. s köv. L Wen zel i. m. 304. s köv. 1.. Hercegh i. m. 227. s köv. I. Ezen kéc utóbbi becsű ma már elavult. Nemzetgazdasági szempontból 1. az ár különböző nemeire nézve Földes i, m. 2ob s köv, I. szerinti jegyzéket, névmutatókat, ő készítette a régi II. minta szerinti borítékokat. O vezette a régi Aj naplót, az ide tartozó ügyek határnapjairól szóló jegyzéket. Ezeken kivül adatgyűjtésre vezetett külön jegyzékeket. Vezetett előadói könyvet, kiadási jegyzéket stb. elannyira, hogy a biró idejének jelentékeny részét ezen kezelési teendő vette igénybe. Az uj ügyviteli szabályzat átutalta a biró kezelési teendőit az írnokok munkakörébe, egyébként sokat apasztott is, mert a régi jegyzékek némely része használatból kivétetett. Ezen újítások keltették fel a járásbiró urnák mivel sem indokolható neheztelését. A lajstromrendszer a maga egészében egy könnyen áttekinthető ügykezelési módszer. Nehéz tanulmányt ad annak, ki a részek szerkezetével bajlódik. A bírónak a rendszer egészével van dolga. O rendez, igazgat, csoportosítja a teendőket, helyes beosztással sikert érhet el. Megkérem a jbiró urat, szíveskedjék figyelmével hozzánk átíáradni, bevezetem a mi szerény jegyzői irodánkba. Reggeli 8 óra. A kezelő derült arccal fogad, mivel hogy nem tarthat attól, hogy nincs rendben a szénája. Most szokott napi teendőmhöz látok. Az asztalon feküsznek az Sp. V. Ö. Pv. és M. lajstromok. A kezelő a mutatók lapjait üti fel, s meggyőződöm, hogy ott be vannak jegyezve a legutolsó lajstromszámok. A kezelő kinyitja az iratszekrényt. íme tessék meggyőződni, hogy a darabok, vétivek mind rendbe^ beosztva vannak. Áttekintem a nyilvántartási jegyzéket, a kezelő már rendben átadja a nyilvántartott darabokat. Azután a gyüjtőszekrényből este kiszedett darabokat tekintem át. íme 9 beadvány érkezett, s azok közt csupán egy a sürgős, a biztosítás iránti kérvény, mely 5 perc alatt lajstromszámot kap. En ezzel az irodában a délelőtti teendőket bevégeztem. A kezelő most kiadmányoz, ezt hetenként kétszer teszi, kivételnek csak egyes sürgősebb esetekben van helye. Némely tárgyalási napokon a kezelőt jegyzőkönyv vezetésre is felhasználom. Délelőtti 10 óra. Ilyenkor áll nyitva a jegyzői iroda a felek részére. Felek és megbízottaik felvilágosításokat kérnek, ügycsomókat kérnek elő. A kezelő szabatos pontossággal fáradság nélkül végzi a kiszolgálatot, s még ideje marad arra is, hogy a postán érkezett darabokra az érkezés idejét reá vezesse, azokat felülbélyegezze, a nyilvántartási jegyzéket kitöltse s végez más apróbb teendőket. Féltizenkettőkor a gyüjtőszekrényt kinyitja, a darabokra feljegyzi az érkezést ée teljesiti a felülbélyegzést. Délután 2 órakor átveszem az este és délelőtt érkezett összes darabokat, kiadom a délelőtti tárgyalási darabokat is. Összes bejövetel 40 dbra tehető. Alig vesz 10 percet igénybe a darabok áttekintése és csoportokba osztása. Most a csoportokban alólra helyezem az uj darabokat, felülre jönnek a régi darabok. A régi daraboknál, melyek többnyire községtől, végrehajtótól érkezett jelentések, más hatóság átiratai, stb. többnyire jelezve van a vonatkozási szám, ezt a darabokon szines irónnal megjelölöm. Mondjuk, hogy 10 drbnak nincs vonatkozási száma. Ott a névmutató, melyet a kezelő nyomban áttekint, én a darabra a lajstromszámot szines irónnal reájegyzem. Alig vesz ez néhány percnél több időt igénybe. A 10 drb lajstromozása fél óra alatt teljesíttetik. Ennél rövidebb idő kell a többi darabok felszerelésére iratboritékon jelzése és alszámmal való megjelölésére. Ötnegyed óra alatt a napi lajstromozás és alszámozás teendőivel készek vagyunk. Egyébként a lajstromozást már a kezelő maga teljesiti. A délutáni órákból a vétivek átvizsgálása, rendezése, beosztása, a kiszedett darabok visszahelyezésére, nyilvántartott darabok előkeresésére és fél ötkor a gyüjtőszekrény kinyitására, egyéb teendőkre marad elég idő. Én szinte ezen időben adom át rövid uton jegyzék nélkül a darabokat, melyekből egy sem hiányozhatik, mert egyetlen darabnak sem szabad künmaradnia. A másik jegyzői iroda kevesebb dolgot végez, mindenki tudhatja, hogy a Sp. Ö. V. lajstromba tartozó ügyek adnak legtöbb alszámot. Ime, vázoltam egy kezelő lényegesebb munkáit, azt említem m ég, hogy a jegyzőkönyv vezetésre is alkalmazott egyetlen díjnok a kezelőnek nem segíthet, s arra szükség sincs. Egyébként leírási hátralékról sem lehet itt szó.