A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 38. szám - Az esküdtbiróságok életbeléptetése

Tizenhetedik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 38. szám. Budapest, 1898. szeptember 18. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok viss/a nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézerulök A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) \p iz iCázsÁcOGT tmmü KÉPVISELETÉRE A MAGTÁR CGYTÉDI, BÍRÓI, Mm ÉS KÖZJEGYZŐI M KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiá^fcc/űX^ Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR /<b Cl üiry védek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER 5IÓR. Megjelen minden vasárnap. % itf Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre be*r» mentve küldve: Negyed évre ._ 1 frt 60 kr. Fél « _ 3 • — « Egész • _ 6 « — • Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. Erzsébet királyné (1837—1898). Sötét gyász borul minden igaz magyar szívre Az ország Nagyasszonya, őrző angyala, rajongón szeretelt királynője nincs többé. Egy elvetemültnek gyilkos tőre végei vetett ezen éleinek, mely mást nem ismert, mint nemest, mást nem cselekedett, mint jót. Az emberiség egy fenkölt eszményi női alakot, a felséges család odaadó nőt, szeretetteljes anyát, és hazánk jó nemlőjél yeszité benne. A nemzet milliói áldási rebegnek emlékére. TARTALOM: t Erzsébet királyné 11837 —1898.) — Az esküdtbiróságok életbeléptetése. Irta: Dr. Stil 1 er Mór ügyvéd, Bpest. — A közjegyzői végrendeletek szerkesztése. Irta: Szilágyi Gyula, kir. közjegyző. Hmvásarhely. — Lajstromrendszer. I. Irta: Dr. Marschalko Jáncs. II. Irta : Dómján L. kir. aljbiró, SajóSzt. Péter. — Belföld. A kúria és a bpesti ügyvédi kamara részvétele az országos gyászban. — A bpesti ügyvédi kamara részvéte. — A pécsi kir. közjegyzői kamara közgyűlése. — Az esküdtbirósáságok életi tlépíctc'se iránti ministeri rendeletek.) — Ausztria és külföld. (A zürichi kanton uj ügyvédi törvénye. Közli: Pá zmándy Zoltán, Kecskemét. — Külföldi judicatura. Közli: Dr. Oláh Dezső ügyvéd, Bpest.) - Nyilt kérdések és feleletek. (Házasságban született törvénytelen gyermek. Irta: A 1 i q u i s.) — Vegyesek — Curiai és táblai értesitések. - Hirdetések. MELLÉKLET: — Togese'.ek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények _ Kivonat a ('Budapesti Közlöny»-ből (Csődök—Pályázatok). Az esküdtbiróságok életbeléptetése. Erdély vaskövetkezetességgel és lankadatlan erélylyel megvalósítás felé tereli azt a nagy reformmunkát, melyet az uj bűnvádi perrendtartás törvényhozási megalkotásával maga elé tűzött. Minden netáni halogatás ellen önmaga szabott magának határt, a midőn az 1897. évi XXXIV. t.-c. 1. §-ában törvényhozásiig megállapította, hogy a bűnvádi perrendtartás legkésőbb 1900. év január hó 1-én okvetlen életbeléptetendő. Nagy szolgálatot tett ezáltal az ország büntető igazságszolgáltatásának és nagy megnyugtatást nyújtott a reformmű barátjainak. Mert az által bizonyossá telte, hogy nemcsak az után Lapunk mai szám áhítozik, hogy az ő nevéhez legyen fúzve ama alkotás kiérdemelt dicsősége, hanem az után is, hogy élő működésben láthassa mielőbb alkotását, hogy ezen működést ellenőrizhesse, gondozhassa és irányozhassa, a hol szükséges. Az első nagy lépést arra nézve, hogy az igazságügyminiszter az 1897. évi XXXIV. t.-c. 1. §-ában az ország előtt átvállalt kötelességének eleget tegyen, tartalmazza azon nagyjelentőségű rendelet, melyet más helyen közlünk és melylyel az esküdtbíróság életbeléptetését 1899. évi január hó 1-ére állapította meg és melyben az ezen intézmény életbeléptetésére szükséges előkészületi munkálatokat hagyja meg és szabályozza. Valósággá l esz tehát végre az, a mi eszményképként lebegett oly sokáig mindazok a hazafiak előtt, kik a bűnvádi ítélkezés igazságosságát csak az esküdtbirák által való gyakorlásában látták biztosítva, és kik legjobb meggyőződésükkel és tudásukkal ezen intézménynek a közbüntettek Ítélkezésében való meghonosításáért évtizedeken át küzdöttek. Beteljesedni fognak-e a várakozások, melyek ezen intézmény működéséhez füzvék, csakugyan megbízhatóbb, igazságosabb lesz-e bűnvádi ítélkezésünk esküdtbiráink kezeiben, mint eddig volt, teljes öntudatában lesznek-e esküdteink azon nagy felelősségteljes feladatoknak, melyeket az uj törvény rájuk ró ? Ki tudná ezt most még megmondani. Mi tagadás benne, nagy még azok száma, kik csak remegve néznek legalább a legközelebbi jövő elé. De népünkbenr ejlő igazságszeretet, hosszú évi önfegyelmezés, népünk erkölcsi és értelmi művelődésének csalhatatlan fejlődése bizonyára meg fogják nálunk is gyökereztetni azon igazságszolgáltatási intézményt, mely másutt i 12 oldalra terjed.