A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1898 / 35. szám - Elévült követelések telekkönyvi kitörlése
140 A JOG vádlott ezen tényállás valóságát beismeri, tekintve, hogy vádlott beismerését a végrehajtási iratok, továbbá a csődbejelentés is megerősíti és tekintve, hogy a 2561 írt 85 krban leltározott tömeg értékesítéséből csak 649 frt 37 kr. folyt be, melyet 59 írt 32 kr. kivételével a csődeljárás költségei emésztettek tel, ugy hogy a csődhitelezők bejelentett követeléseiknek minden forintjára még csak 2 kr. sem jutott, bizonyítottnak volt veendő, hogy vádlott fizetésképtelenségét tudva, uj adósságot csinált és a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára több hitelező zálogjogot nyerjen; minthogy vádlott ezen cselekménye a btkv. 416. §. 4. pontjában meghatározott vétkes bukás vétségét képezi, ebben volt bűnösnek kimondandó és tekintettel beismerésére, valamint büntetlen előéletére, mint enyhítő körülményekre, az Ítélet szerinti büntetésre ítélendő. A temesvári kir. ítélőtábla : A kir. tszék Ítélete indokaiból helybenhagyatik. A m. kir. Curia: Mindkét alsófoku bíróság ítéletének megváltoztatásával, T. S. vádlott az ellene emelt vád alól felmentetik. Indokok: Minthogy a csődiratok közt fekvő csődleltár szerint a tömeghez leltározott ingók beszerzési értéke 2570 frt 89 krt, a kinlevő követelések pedig 185 frt 70 krt és igy a cső'dvagyon egész értéke 2,756 frt 59 krt tett, a melylyel szemben a vádlott által felfedezett, de tényleg csak 990 frt erejéig bejelentett tartozások 2,740 frt 90 krra rúgnak; minthogy a tömeg értékesítésének kedvezőtlen eredménye a cselekvő és szenvedő vagyon megállapítása szempontjából figyelembe nem jöhet: ilyen körülmények közt tekintettel arra, hogy a cselekvő vagyon a szenvedőt felülhaladta, büntető uton megtorlandó vagyonbukás esete fenn nem forog, ennélfogva mindkét alsófoku bíróság ítéletének megváltoztatásával, vádlottat az ellene emelt vád alól fel kellett menteni (1898. június 28. 1,986/98. B.) A btk. 233. §-ában meghatározott szemérem elleni erőszak büntette csak erőszakkal vagy fenyegetéssel vagy öntudatlan vagy akarata nyilvánítására vagy védelmére tehetetlen állapotban levő nöszemélyen követhető el. A kalocsai kir. törvényszék (1897. april 6. 1,873 sz. a.) K. T. István vádlottat a btk 233. §-ába ütköző szemérem elleni erőszak büntette helyett a btk 92. §-ának alkalmazásával annak 20 §-ához képest minősülő szemérem elleni vétségben a btk.238. §-ára tekintettel bűnösnek kimondja és ezért 6 heti fogházra itéli stb. Indokolás. Vádlott ellen tagadásával szemben B. Sándorné szül. H. Terézia tanuként is kihallgatott sértett határozottan terhelő előadásából, továbbá K. Gábor. B. János H. Sándor és ezek mellett B. Sándor tanuk vallomásából bizonyítottnak tekinthető, hogy 1896. évi május 10-én esti 10 óra tájt, a mi alatt D. Sándor hazulról távol volt, bement ennek lakására, ott B. Sándorné sz. H. Teréziát fekhelyén felkereste, alvása közben melléje feküdt, takarója alá nyúlt s nemi részét megfogdosta, mignem B. Sándorné, álmából felébredve, az előbb férjének hitt, utóbb azonban gyanúba fogott férfit, gyufát gyújtva, felismerte s a házból kipirongatta. Vádlott cselekményében a btk 233. §-ába ütköző szemérem elleni erőszak bűntettének ismérvei nyilvánulnak ugyan, mivel azonban vádlott előzőleg még büntetve nem volt s mivel a kérdéses időben a kevéssel előbb lefolyt mulatozás közben elfogyasztott szeszes italoktól eredt nagyobb fokú izgatottság hatása alatt állott és ehhez képest a hivatkozott törvényszakaszban meghatározott büntetés legkisebb tartama is túlsúlyosnak mutatkozik: vádlott irányában a btk 92 §-át alkalmazni, őt a szemérem elleni bűntett helyett a btk. 20 §-hoz képest minősülő szemérem elleni vétségben bűnösnek kimondani s az Ítélet rendelkezése értelmében megbüntetni kellett stb. A budapesti kir. itélő tábla (1897. ápril 11. 4,808. sz. a.) a kir. törvényszék Ítéletét indokaiból helybenhagyja. A m. kir. Curia (1898. június 16. 333. sz. a.) minthogy a btk. 233. §-ában meghatározott szemérem elleni erőszak büntette csak erőszakkal vagy fenyegetéssel, vagy öntudatlan vagy akarata nyilvánítására vagy védelmére tehetetlen állapotban levő nöszemélyen követhető el; fenforgó esetben azonban vádlott erőszakot vagy fenyegetést nem használt, sem pedig B. Sándorné nem volt a törvény szerint körülirt állapotban, mert a kir. ügyésznél 1896. évi május 16-án jegyzőkönyvbe vett panasza szerint, alig hogy lefeküdt és szundikálni kezdatt, tapasztalta a panasz tárgyává tett cselekedeteket; minthogy tehát nem az alsóbirósági ítéletekben megállapított delictum, hanem a btk. 261. §-ában meghatározott vétség forog fenn, mert a sértett nöszemélyen meggyalázó cselekmény követtetett el: ezeknél fogva s a fönebbiekben nem érintett elsőbirósági indokok elfogadásával mindkét alsóbiróság ítélete részben megváltoztatik akképen, hogy K. T. István az ellene vádba tett cselekményért a btk 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében mondatik bűnösnek és ezért az 1892. évi 27. t. cikkben megállapított célra 15 nap alatt végrehajtás terhével fizetendő, behajthatlanság esetén 10 napi fogházra helyettesit -ndő száz forint pénzbüntetésre ítéltetik, stb A m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának elvi jelentőségű határozatai. A községi illetőség elismerése tekintetében a községnek ezen elismerése a mérvadó s nem az, hogy a község azt miként indokolta; az egyszer elismert illetőséget tehát tagadásba venni nem lehet. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1898. évi 204. K. sz. határozata.) Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a kör-kozgyámi és a községi birói állások egy személyben egyesülhetnek-e vagy sem ? a közigazgatási biróság hatáskörébe nem tartozik. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1898. évi 252. K. sz. határozata.) Az alispán határkőre a községi vadászterület bérbeadásánál nem csupáji az eljárás alakszerűségének, hanem annak vizsgálatára is kiterjed, vájjon a bérszerződés a községre nézve előnyös-e r (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1898. évi 180. K. sz. határozata.) A m. kir. államvasutak alkalmazottai sem köztisztviselőknek, sem állami tisztviselőknek, altiszteknek vagy szolgáknak nem lévén tekinhetök: az 1893: IV. t.-c. 15. §-ában biztosított adómentesség reájuk nem vonatkozik. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1898. évi 120. K. sz. határozata.) Hatóságilag engedélyezett vizgyögyintézet 20 évi ideiglenes házadómentessége a tulajdonos rendelő orvos által lakott szobákra is kiterjed. (1897. évi 9,789. sz. a.) Ha az árvaszékhez áttett haláleset-felvétel másodpéldányához, az ebben kiskorúnak jelzett örökös születési anyakönyvi kivonata csatolva nincs: az árvaszéknek nyomban intézkednie kell a kivonat pótlólagos megküldetésc iránt. (A belügyminiszter 51,909/98. sz. rendelete.) Az időleges állami házadó-mentcssegben részesülő háztulajdonos e cimen nem igényelhet egyébb oly köz- vagy községi terhektől való mentességet, melyeket a háztulajdonos épülete után törvény szerint viselni tartozik. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1898. évi 296. K. sz. határozata.) Községi állatorvos és ellenőr a községi képviselőtestületi közgyűlésen szavazati joggal nem birnak. (A m. kir. közig, bíróságnak 1898. évi 667. K. sz. határozata.) Kőszéntelepek kiaknázási jogának bérfizetés mellett történt átruházása haszonbérleti ügyletet képez. (1897. évi 16,660. sz. a.) A kézi zálogkölcsönök bélyegilletékének átalányozása tárgyában határozni: a közigazgatási biróság nem illetékes. (1897. évi 11,971. sz. a.) a) Az illeték telekkönyvi bekebelezése azon fél személyes fizetési kötelezettségének az elévülését, a ki a bekebelezés idejében már nem volt telekkönyvi tulajdonos, nem szakítja meg. b) Vagyonbukott fél illetéktartozásának elévülése a csőd tartama alatt akkor is szünetel, ha az illetékkövetelés a csődbe nem jelentetett be. (1897. évi 16,598 sz. a.) Telekkönyvi peren kivüli ügyekben hozott birój határozatok illetékmentesek. (1897. évi 17,441. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Zsivkovics Sebő e. Ruma, Mitrovicai tszék, bej. aug. 81, félsz, szept. 12, csb. Milics András, tmgg. dr. Popovics A. Mihály. — Krafft und Comp e. Segesvár. Erzsébetvárosi tszék. bej. szept. 30, íelsz. okt. 17, csb. Koszta Gábor, tmgg. Waedt Rezső. — Bogdány József és tsa e. Budapest, budapesti kir. kereskedelmi és és váltó tszék, bej. szept. 20, félsz. okt. 10, csb. Stayer Gyula, tmgg. dr. Steiner Béla. — Eerger Lipót e. Arad. Aradi tszék, bej. okt. 18, félsz. nov. 8, csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Vince Miklós. — Kozsey Hugó e. Eszék, eszéki tszék. bej. aug. 31, félsz, szept. 9, csb. Jordanics Miklós, tmgg. Muácsevics János. — Fisch Zsigmond e. NagyKároly. sz.-németi tszék, bej. szept 20, félsz, okt: 18, csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. Borody György. Pályázatok : Az ar.-maróthi tszéknél aljegyzői áll. szept. 9. — A nagy-kanizsai tszéknél birói áll. szept. 10. — A zombori jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 10. — A titeli kir. jbiróságnál al' j e g y z ó i áll. szept. 10. PA L LA S RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN