A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 35. szám - Elévült követelések telekkönyvi kitörlése

242 A JOG év óta tényleg működő oly egyesület, a melynek alapszabályait a kormány még nem hagyta jóvá ? Általában a vagyonjogokat tárgyazó magánjogi visszony k szabályozása a törvényhozásnak lévén fentartva, az egyesületnek is jogi személyiségét, vagyoni jogképességét megadó félté- í teleknek meghatározása a kormány-rendelkezések körébe nem tartozik. A nyilvános egyesületeknek kormányhatósági megerősítése s az ekörüli ministeri intézkedések a közrendészet, állami ellenőrzés tekintetéből -szükségesek és igazoltak s csak az érintett szempontból határozzák meg, hogy ily egyesületek végleg megalakultaknak és a működésre nyilvánossági viszonylatukban jogosítottaknak belügyministeri jóváhagyás nélkül nem tekinthetők, nem érintethetvén ezzel - - a megerősítést megelőzőleg sem — a magánjogi viszonylatok s azok tekintetében a jogképesség megítélése, amely vonatkozásban irányadók egyedül az általános magánjogi törvények és jogelvek lehetnek. Nem ismerünk pedig törvényt, a mely oly jogszabályt tartalmaz, hogy egyesületek vagyoni jogképességei addig nem bírnak, a míg nem engedélyeztettek, vagyis alapszabályaik kormányilag nem láttamoztattak. Magyar magánjogunkban egyesületekre vonatkozó törvény nincs. Az erdélyi részekben hatályban lévő osztrák általános polgári törvénykönyv 26. §-a is csak a «tilos» társaságokat jelöli meg, melyek «mint ilyenek» nem képesek jogok szerzésére. Ilyenek gyanánt tekintendők pedig azok a társaságok: «melyek a közrendtartási törvények által különösen tiltatnak vagy a biztonsággal, közrenddel és a jó erkölcsökkel nyilván ellenkeznek.* A temetőkert szabályozását és szépítését célul tűző egyesület közrendészeti szempontból is inkább támogatandó, semhogy meg nem engedett törekvésű társulat lévén, annak ily működésével kapcsolatos szerződésekkel a jogok szerzése és érvényesithetése iránti képességének elismerése a bíróság előtt akadályokba nem ütközhetik s mindez a magánjog terén kormányi jóváhagyástól helyesen nem tehető függővé. Az alapszabály bemutatási kötelezettség elmulasztásához a vonatkozó ministeri rendelet sem fűzi e magánjogi jogképesség hiányát, hanem a kérdést csak — amiként említtetett a magánjog terén kívül eső felügyeleti jog tekintetéből szabályozza. De minő eredmények állanának elő, ha jog és perelési képesség megvonásával sújtatnak a különben üdvös célú egyesületek kormányi jóváhagyás hiánya miatt, a midőn ez a rendszerint meg nem vonható jóváhagyási tény is oly időben szokott megtörténi amely idő előtt már a megalakulás nyomában jogviszonyok és jogi helyzetek állhattak elő, amelyekben vagy az egyesület, vagy érdekelt harmadik jóhiszemű személyek jogos érdeke sürgős és halaszthatatlan birói segélyt igényel ? Ily esetre vonatkozik a cikkben tárgyalt per is, ahol 10 év óta tényleg működő s szabályszerű képviselettel bíró egyesület felépített temetői háza birtokába való visszabocsátást szorgalmazza alperessel szemben, aki azt a használati időtartam kimutatott lejárta után jogellenesen tartván birtokában, köteles visszabocsátani felperes egyesületnek, amelytől a lakás használatához alperes csak visszavonásig jutott. Ez a kérdés a használati időtartam lejártán kívül különben feleknek a szerződési jogosultságát nem is érintheti. Felperesi egyesületnek csupán mint a lakás átengedőjének a visszabocsátásra alperessel szemben kétségtelen kereshetőségi joga lévén, a szőnyegen levő kereset felett ily értelemben az elsőbiróság ítélt helyesen, mig a felebbezési bíróságnak az egyesületi alapszabályok meg nem erősítése czimén az egyesületet perelhetési jog hiányából elutasító ítélete nézetem szerint a törvényre nem alapitható. Ha ugyanis megállana az utóbbi felfogás, akkor egyúttal az egyesület 10 évi fenállásával felmerülhetett összes magán jogi ügyletei, vagyorij jogai is semmisek, a biró előtt érvényesithetlenek, ez pedig jogtalanság volna még abban az esetben is, ha a kormány okot találna az alapszabályok jóváhagyásának megvonására és az egyesület feloszlatására, mert a tényleg 10 éves működés alatt a közhatóság részéről legalább is megtűrt, nyilvánosan és megengedett célra, tehát jóhiszemüleg fentartott jótékony egyesület vagyoni szerzett jogaitól a múltra nézve egyszerűen el nem üthető. Viszont a jogérzetet sértő és viszszás az az állapot, hogy az egyesület ideiglen felfogadott alkalmazottja szerződés ellenes és kihívóan jogsértő ténykedésében most már jogerős birói ítélettel is védve a lakház használatát tovább bitorolhassa ! E ránézve igen kedvezően alakult helyzetben voltakép elbátoritás rejlik, hogy még számosabb jogsértő cselekményt kövessen el az egyesület rovására, melytől a jogsegélyt a felebbezési bíróság a kormány jóváhagyásának megnyeréséig amint látszik — jövőre is meg fogja tagadni. Elévült követelések telekkönyvi kitörlése. Irta: Dr. FRANKFURTER SÁNDOR, miskolczi ügyvéd. Néhány év óta mind gy.ikoriabbak az esetek, hogy elévült követelések kitörlése peres uton szorgalmaztatik. Az 50-es évek végén, vagy a 00-as évek elején átkeblezett, vagy bekeblezett követelések elévülése beállott, s a jelzálogos hitelezők legtöbbnyire vagy ismeretlenek, illetve ismeretlen tartózkodásuak, vagy elhaltak. Az elévülés azonban a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló iratokból rendszerint megállapítható, mert vagy az adóslevél lejárta óta, vagy a követelés behajtása végett tett utolsó lépés óta eltelt a 32 év. Ha már most a terhelt ingatlan tulajdonosa a követelést töröltetni kívánja, nem marad részére más ut nyitva, mint a kitörlési per. Csakis betétszerkesztések esetén, vagy ha a tényleges birtoklás alapján egész községekre kihatólag engedélyeztetik az átalakítás, van mód arra, hogy az ilyen követelés peres eljárás nélkül töröltessék. Ezek azonban csak kivételek lévén, rendszerint a kitörlési pert kell folyamatba tenni, mely aránytalan költségekkel jár. Felperesnek be kell szereznie a hatóság bizonyítványát arról, hogy a jelzálogos hitelező ismeretlen tartózkodásu, vagy a halotti anyakönyvi kivonatot és hatósági bizonyítványt arról, hogy kik az ismert örökösök, esetleg, hogy az örökösök ismeretlenek. Azután keresetet indít, a bíróság ügygondnokot rendel az ismeretlen tartózkodásu alperes, vagy a netaláni ismeretlen örökösök képviseletére, az idézés a hivatalos lapban közzététetik, a hirdetési költségek s ügygondnoki díjon felül megnőnek a költségek a sommás, vagy rendes eljárás lefolytatásával, ítéleti bélyeg felhasználásával. És ha a szerencsétlen felperes mindezeken már átesett, akkor sincs meg a kitörlés, hanem csak Ítéletet kap, melynek alapján vagy telekkönyvi uton, vagy végrehajtási kérvénynyel, de mindenesetre ujabb költségáldozattal szorgalmazhatja a kitörlést. Már most azt szeretném tudni, ven-e szükség az ilyen complikált eljárásra, és nem lehetne-e azt egyszerüsittetni ép ugy, mint a zálogvisszaváltási, elővásárlási, özvegyi haszonélvezeti jogok, kikötmények. életjáradékok kitörlési eljárását egyszerűsítette a 44,987/1892 I. M. számú rendelet. Hiszen igen szép az a processuális theoria, hogy a jogaiban érintett félnek, vagy bíróilag kirendelt ügygondnokának módot kell nyújtani, hogy jogait megvédhesse, és hogy ez csak per utján történhetik, melyet ítélet dönt el. De legyünk őszinték, ugyan mikép védi meg az ügygondnok a képviseltjét, hiszen módjában sincs védekezni, s az emiitett esetekben ő is csak arról fog meggyőződni, hogy az elévülés tényleg beállott. Bizony ezt megtehetné a biró maga is. és nincs szüksége olyan pictus masculusra, ki legfelebb néhány forint ügygondnoki dij felszámítására van hivatva. De a bíróságnak sem kellene épen perbíróságnak lenni, a telekkönyvi előadó nagyon szépen elvégezhetné a dolgot, ha mindjárt a sokak által nélkülözhetlennek tartott ügygondnok közbenjöttével is. Igen egyszerűen lehetne az eljárást szabályozni. A telekkönyvi tulajdonos adjon be kérvényt, egyszerű zálogtörlési kérvényt a telekkönyvi hatósághoz, és utaljon arra, hogy az elévülés a bejegyzés alapjául szolgáló iratokból megállapítható. A biró idézze meg a jelzálogos hitelezőt, s ha a kézbesítői jelentésből kitűnik, hogy ismeretlen, vagy hogy elhalt, rendeljen részére ügygondnokot, azután, ha a követelés fenállása nem igazoltatik, végzéssel rendelje el és foganatosíttassa a kitörlést. Ajánlom javaslatomat a szakkörök figyelmébe. Belföld. Egri érseki joglyceum. Az egri érseki joglyceum 1897—98. iskolai évről kiadott évkönyv szerint a jog- és államtudományi kar testülete dr.Kozma Károly igazgatón kivül 11 tagból állott, ezek: dr. Csutorás László, dr. Fal esik Dezső, dr. Glósz Kálmán, dr. Hubert János, dr. Kerekes Arvéd, dr. Kiss István, dr. Macki Valér, dr. Martin ovich József, dr. Mihalek Manó, dr. Rátvay Géza, és dr. Udvardy László. — A hallgatók száma az első félév végén összesen 80 volt, ezek közül I. éves 29., II. éves 25., III. éves 13., IV. éves 13. A II. félévi hallgatóság megoszlása pedig a következő: I. éves 33. II. éves 28, III. éves 13, IV. éves 5. Vendéghallgató 1, összesen 80. — fi \\ í';'.f j <"-"i 1 ihczett