A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 35. szám - A községi közlekedési utak, utcák tulajdonjoga s a megszünt utak, utcák területének telekkönyvezése - Épület visszabocsátása

Tizenhetedik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 85. szám. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) > HETILAP AZ IGAZSiftÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE 1 MAGYAR Ö8Y7ÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják *«Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Budap e st, 1898 augusztus 28. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ._ 1 frt SÖ kr. Fél « _ 8 « — < Egész « _ 6 « —• « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A községi közlekedési utak, utcák tulajdonjoga s a megszűnt utak. utcák területének tdekkönyvezése. Irta: Osv át hímre pestvidéki trvszéki biró. Bpest. — Épület visszabocsátása. Irta • G ö 1 d n e r Károly, tvszéki biró, Brassó. — Elévült követelések telek könyvi kitörlése. Irta : Frankfurter Sándor, ügyvéd, Miskolcz Belföld (Az egri érseki jogliceum.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: — Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntve nyek. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok.) A községi közlekedési utak, utcák tulajdonjoga s a megszűnt utak, utcák területének telekköny vezése * Irta: OSVÁTH IMRE. pestvidéki tvszéki biró Budapest. A kérdezett ügyben a törvényhatóság követett el tévedést, mert a község képviselőtestületének a nem telekkönyvezett oly területekre is kiterjed a rendelkezési joga. melyek utat, utcát vagy közteret képeznek ; azon okból tehát, hogy a kérdéses régebben utcát képezett terület telekkönyvezve nincs — a törvényhatósági közgyűlés a jóváhagyást okszerűen meg nem tagadhatja, ha pedig megtagad:a, felebbezés intézendő a törv. alapot nélkülöző e tárgyú határozat ellen a felsőbb közigazgatási hatósághoz. (Belügyminister.) A község területén levő közlekedési utakat, utcákat és magán tulajdont nem képező tereket az 18/1. évi 53. t.-c. 41. községi vagyonnak nyilvánítja, minélfogva az ily területek iránt felsőbb jóváhagyástól feltételezetten a község kép viselőtestületének rendelkezni igen is jogában áll. A dolog természetéből következik, hogy a törvényhatósági közgyűlés ily területekre nézve a községi képviselőtestület határozatát csakis az uthatóság véleménye alapján hagyhatja helyben, mert az utak. utcák, terek bár jogilag a községet illetik, a használat tekintetében mirdaddig közvagyont,nyilvános vagyont képeznek, mig a közhasználat fennáll. A községet tehát e közhasználat sérelme nélkül illeti a tulajdonjog, mi azt is jelenti, hogy itt osztott tulajdonról van szó, minélfogva a község mint erkölcsi testület korlátlanabb rendelkezési joga csakis akkor lép érvénybe, a midőn az ut. utca, stb. minőség valamely okból megszűnt (péld. községrendezés, utca-rendezés, utcák áthelyezése stb. által). A fentebb kifejtettekből látható, hogy a községi vagyon kifejezés az utak. utcák és közterekre alkalmazva a főtulajdont fejezi ki. mert a község mint erkölcsi testület tulajdoni joga előbb nem érvényesülhet, mig a közhasználat fennáll, a mint azonban a közlekedési ut, az utca vagy köztérnek rendeltetése, illetőleg közhasználata hatósági intézkedés folytán megszűnik azonnal teljessé válik a község, mint erkölcsi testület tulajdonjoga. Minthogy pedig az osztr. polg. törv. könyvnek az id. törv. szabályok által érvényben hagyott szabályai szerint ingatlanra vonatkozólag a tulajdoni jog csakis a telekkönyvbe tör* E cikkben felelet foglaltatik az alábbi nyilt kérdésre: Községünkben van egy. ezelőtt közlekedési útnak használt kisebb terület, mely a kat. térképen ki van tüntetve s igy helyrajzi számmal is el van látva, de telekkönyvezve nincsen. Ezt a rövid utdarabot, miután közlekedési útnak nem alkalmas, a község eladta. A törvényhatóság a bemutatott adásvevési szerződéstől a jóváhagyást megtagadta azért, mert az eladott utdarab telekkönyvezve nincs. Erre a község kérvényt adott be a telekkönyvi hatósághoz az ingatlan telekkönyvezése iránt. A telekkönyvi hatóság, hivatkozva az I. M. 1892. évi október hó 27-én 33,933. sz a. kelt rendelete 7. §-ára. a kérvényt elutasította, mert a kérvényhez olyan szabályszerű okirat, melynek alapján az ingatlannak kérvényező tulajdonául való bejegyzése elrendelhető lenne, csatolva nem lett. Miután az 1871. évi 53. t.-c. 41. §-a értelmében a község belterületén levő közterek, utak, utcák a község tulajdonát képezik, az a kérdés merül fel, hogy minő okmányt csatoljunk most már kérvényünkhöz, hogy a telekkönyvi hatóság az ingatlan telelckönyvezését elrendelje? Lapunk mai száma ténő bejegyzéssel nyerhet kifejezést, kétségtelen, hogy az ut, utca vagy köztér jelleget elveszített területekre vonatkozólag az illető község póthelyszinelés utján (70,972/1896. sz. I. M. rendelet) illetőleg hol a betétek már forgalomban vannak, a 33,933/18.92. sz. I. M. rendelet által megengedett módon tulajdonjogának bejegyzését igényelheti. Azonban akár póthelyszinelés, akár a 38,933. sz. I. M rendelet alapján kéri a község a tulajdonjog bejegyzését, szükséges a telekkönyvi hatóságnál igazolnia, hogy a kérdéses területre nézve a felsőbb közigazgatási hatóság megengedte, mikép az a közhasználatból kivonassék és a község mint erkölcsi testület tulajdoni joga arra nézve telekkönyvileg is érvényesíttessék. A mennyiben az előbb utat, utcát vagy közteret képező területet a képviselőtestület — előbb mint a község nyilvánkönyvi tulajdonjogot szerzett — eladja és az ily szerződés a felsőbb közigazgatási hatóság jóváhagyását kinyerte, közvetlenül maga a vevő is kérheti a telekkönyvi hatóságnál a telekkönyvi felvételt, vagyis tkvi kiegészítés iránti eljárás megindítását és tulajdonjogának bejegyzését. Ugy a jóváhagyót adásvevési szerződés — akár pedig az előbbi pontban jelzett okmány bemutatásával a 33,933/1892. sz. I. M. rendelet 7. §. illetőleg a 70,972/1896. sz. I. M. rend. 10. §. kívánalmainak eleget lehet tenni, tehát ugy áll a dolog, hogy ha a község kívánja a tkvi kiegészítést és tulajdonjogának bejegyzését a felsőbb közigazgatási hatóságnak a közhasználat megszüntetésére vonatkozó határozata — ha pedig a községtől vásárló fél kívánja a tkv. kiegészítését és tulajdonjogának bejegyzését, ugy a felsőbb közigazgatási hatóság által jóváhagyott szerződés mutatandó be a telekkönyvi hatóságnál. Általában ajánlható, hogy közhasználatból kivont utak, utcák és közterekre vonatkozólag a község kérje a telekkönyv kiegészítése iránti eljárás megindítását és a községet illető tulajdonjog bejegyzését, mert ha a község az ily telekkönyvezetlen területet előzőleg eladja és a vevőnek birtokbalépést engedett, a vevőn az esetleges vételárhátralékot egyéb vagyon hiányában bevenni sem lehet, mert a vevő a telekkönyv kiegészítési iránti eljárás folyamatba tételét kénye-kedve azerint elhalaszthalja és ellene az általa tényleg bírt ingatlanra még csak eredménynyel biztató végrehajtást sem lehet vezetni.* Megjegyzem, hogy a 33,933/1892. sz. I. M. rendelet 7. §-át (melynek helyes seövegezéséhez csakugyan szó fér) több tkvi biró ugy magyarázza, hogy az utakat, utcákat, tereket képezett tkvezetlen területek magánforgalom tárgyává csak a község részéről történő eladás után válnak s hogy az id. rendelet 7. §-ában hangsúlyozott magántulajdonába való átszállás a község mint erkölcsi testületre nem vonatkoztatható, miért is a telekkönyv kiegészítése iránti eljárásért és ennek kapcsán a tulajdonjog bejegyzéseért folyamodó községet e kérelmévé el kell utasítani. Részemről kijelentem, hogy e felfogás heytelen és a jogászi kritikát ki nem állja, mert a község min erkölcsi testület ingatlan vagyona, habár kötött forgalmú isi, a magántulajdon jellegével bir és magánforgalom tárgyátképezhet Épület visszabocsátása. Irta: GÖLDNER KÁROLY tvszéki biró Brassó. E czimen Kovács Béla karánsebesi kir. jái ásbiró részéről a «Jog» 34. számában fejtegetett jogesetnél a czimben nem foglalt vitás főkérdés az, ha vájjon jogképes és ennélfogva perelhet-e biróság előtt a temetőkert szépítésére alakult és 10 * A nem telekkönyvezett ingatlanok a ytotsi törvény 203. §. szerin végrehajtás alá vonhatók és elárverezhetök ugyan, de a vevők versenye kizártnak tekintendő, mert telekkönyv tárgyát nem képező ingatlant, melyre jelzálogi hitel sem vehető igénybe, senki sem kiván venni, ily esetben ha nem a község kéri a végrehajtást, a bafolyó vételárat j végrehajtó viszi el. H oldalra terjed.