A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 31. szám - A haszonélvezeti és egyéb eféle jogok telekkönyvi törlése [2. r.]

A JOG Az 1874. évi XXXIV. t.-c. mint külön törvény mellett oly esetekben, melyekre az kifejezetten nem rendelkezik, az általános jogszabályok nyernek alkalmazást. Az emiitett törvény 55. i;-ának az a rendelkezése tehát, hogy csakis két esetet jelöl meg, mint olyant, melyben a fél a kikötött jutalomdíj leszállítását követelheti, nem állapítja meg az ügyvédnek azt a jogát, hogy minden más esetben az ügyvédet a maga teljességében megilleti az a jog, hogy a részére kikötött jutalomdijat megbízottjától követelheti. A kikötött jutalomdíj követelésénél is, mint minden más kétoldalú szerződésnél ahhoz, hogy az ügyvéd megbízottjától a szerződési kötelezettség teljesitésekép jutalomdiját követelhesse, szükséges, hogy — hacsak szerződő társa őt nem akadályozza — maga részéről az elvállalt kötelezettséget teljesítse. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: 1898. június 10. I. G. 143.) A jogerős ítélet anyagi hatálya az, hogy végleg szabályozza a felek között viszonyt és ez által e tekintetben a felek között az anyagi jogviszonyokra nézve maradandó állapotot teremt. — A perjog az itélt dologgal szemben jogorvoslat gyanánt csak a perújítást engedi meg, a melyre, — már jogorvoslati jellegénél fogva is — előfeltételeire, kezelésére és jogkövetkezményeire nézve az önálló uj keresettől eltérő eljárás alkalmazandó. Már ez okból is mellőzhetetlen, hogy maga a kereseti kérelem a törvényengedte alap feltüntetésével kifejezetten perújításra irányuljon. Ilyen kérelem nélkül az ellenfélnek ez iránti kifogása ellenére a perújítást megengedni, vagy a perújítás megengedése nélkül az ellenfél ez iránti kifogása ellenére az itélt dolog érdeme felett újból határozni jogszabály megsértése nélkül nem lehet. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: 1898. május 3. I. G. 64. sz. a.) A felebbezési bíróság ítéletének is tartalmaznia kell az indokolást, melyben a tényállás a kereset és ellenkérelem kiemelésével előadandó és igy lényeges eljárási szabályt sért meg az az ítélet, a mely az elsőbirósági ítéletet egyszerűen indokolásánál fogva helybenhagyja. Az ily ítéletnek híven, érthetően vissza kell adnia azokat a tényeket, a melyek az elsőbiróság ítéletének hozatala óta a peres ügyre vonatkozólag felmerültek s az ügy megbirálására befolyással bírhatnak, és meg kell említenie azt is, hogy a felek a bíróság előtt minő kérelmet és ellenkérelmet terjesztettek elő. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: 1898. május 6. I. G. 92. sz. a.) Az a körülmény, hogy valamely tiltott cselekményt akaratának szabad elhatározásával nem biró egyén követ el, ez őt a cselekményéből eredő magánjogi felelősség terhe alól fel nem menti; a miből következik az, hogy a büntető bíróságnak oly határozata, melylyel a büntető eljárás a büntethető cselekmény bebizonyithatása dacára a Btk. 76. §-ának alkalmazásával szüntettetik meg, nem zárja ki azt, hogy a tiltott cselekmény elkövetője ellen, vagyonjogi követelések érvényesíttethessenek. Ha felperesnek igénye a kártérítés tekintetében az ajándékozás idejében már fenállott, tekintve, hogy a megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás idejében már fenállott tartozásáért az ajándék értéke erejéig felelős, a kártérítési kötelezettség megállapítandó. (A m. kir. Curia: 1898. május 17. 373. sz. a.) A perújítás megengedhetősége szempontjából az a tanú is, ki már az alapperben tanuként ki volt hallgatva, uj bizonyítéknak tekintendő akkor, ha a tanú az ujitott perben más ténykörülményre hivatik fel. Gőzcséplőgéppel való csépeltetés tüzveszélylyel járván, a gép tulajdonosa a cséplés folytatásánál fenforgó ebből a veszélyből bekövetkező károsodásért rendszerint vagyoni felelősségre nem vonható, hanem csak akkor, ha őt a tűzvésznél szándékosság, vagy a tüzvészszel okozati összefüggésben álló gondatlanság terheli. E felelősségre a tűzkár elleni biztosítás kérdése csak annyiban bír befolyással, hogy biztosítás hiányában a termés tulajdonosát, biztosítás esetében pedig a biztositót illeti meg a kárhoz való igény. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az alapperbeli költség a perújításnak tárgya nem lehet. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: 1898. május 10. I. G. 77. sz. a.) Alperes ellen tanúvallomásokkal bizonyítva lévén, hogy csecsemő gyermekének táplálását ok nélkül megtagadta s erre erővel kellett őt kényszeríteni, az ily magaviselet a házastársi kötelességnek szándékos súlyos megsértését képezi. — A szándékos és jogos ok nélkül való elhagyás egyes esetekben a házastársi kötelességeknek oly súlyos megsértését is magában foglalhatja, mely miatt a házasság felbontása a H. T. 80. §. a) pontja alapján szorgalmazható. (A m. kir. Curia: 1898. június 15. 2,587/98. sz.) nélkül mást, t. i. a törvényes örököst illette volna meg, felelős a törvényes örökös adóságaiért, vagy hogy a hitelező feljogosítható, hogy követelésének kielégítése céljából adósának esetleges kötelesrész iránti igényét, melyet az nem kiván érvényesíteni, a hitelező érvényesíthesse. Kétséget nem szenved, hogy akkor, a midőn a végrehajtást szenvedő örököstársaival az ő hitelezője kijátszására roszhiszemüleg összejátszik, a hitelező a károsítok ellen kártérítési keresettel fellépni jogosult. E jog érvényesithetésének azonban előfeltétele, a dolog természete szerint, az, hogy a végrehajtást szenvedőre valamely örökség vagy hagyomány szállott legyen és hogy a perbevont örökösök a fedezési alap elvonásánál roszhiszemüleg közreműködtek. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: 1898. május 0. I. G. 74.) Meg nem szerzett jogról való lemondás, a nélkül, hogy az rendesen másra átruháztatnék, ajándékozást nem képez. Tételes törvény, vagy általánosan elfogadott jogszabály hiányában nem állitható fel oly jogszabály, hogy az, a ki végrendelet következtében oly örökséghez jut, mely végrendelet Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A közkereseti társaságnak az üzletvezetésében részt nem vevő tagját megilleti ugyan a jog, hogy az üzlet menetéről bármikor is tudomást szerezzen s e célból a könyveket és iratokat megvizsgálhassa és saját tájékozására mérleget készíthessen, de e jogát csak személyesen gyakorolhatja, szakértőt csak akkor alkalmazhat, ha maga az üzletben járatlan. A marosvásárhelyi kir. törvényszék (1897 dec. 18. 11,653. sz. a.) báró B. Frigyes, mint a megyesfalvi szeszgyár báró B. és társa cég kérése a társaság könyveibe való betekinthetés, azok megvizsgálása s mérleg felállithatás eszközölhetése végett. Végzés: Ezen kérés mellett hiteles beadványban bemutattátott s a marosvásárhelyi kir. közjegyző' által 1897 dec. 23-án 601. sz. a. felvett jegyzőkönyvvel igazoltatván az, hogy a megyerfalvi szeszgyár báró B. és társa cég egyik tagja F. Izsák a társasági szerzö'dés és a kereskedelmi törvény 83. §. rendelkezése ellenére a társas cég üzleti könyveit s egyéb adatokat a társaság másik tagja báró B. Frigyes igazolt megbízottja rendelkezésére a könyvek és egyéb adatok megvizsgálása s mérleg felállítása végett nem bocsátotta, de só't azoknak rendelkezésére bocsátását megtagadta, ennélfogva a társaság összes üzleti könyveinek, segédkönyveinek és egyéb adatainak báró B. Frigyes egyik társulati tag, illetve megbízottai M. Elek, K. Samu és V. Kálmán részére birói közbenjövetellel leendő' kiadatása ezennel elrendeltetik és annak eszközlése végett K. Béla kir. törvényszéki biró az iratok kiadása mellett megbizatik stb. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla (1898. február 3. 96. sz. a.) az elsó'biróság végzését megváltoztatja, br. B. Frigyest kérelmével elutasítja stb. Indokok: Báró B. Frigyes 11,653. sz. beadványban azon kérelmet terjesztette elő', hogy a megyesfalvi «BáróB. és társa» cég alatt levő szeszgyár összes könyvei, segédkönyvei s egyéb adatai báró B. Frigyesnek, illetve megnevezett három szakértőjének, mint megbízottjainak betekintés, megvizsgálás és mérleg felállítása végett rendelkezésére bocsáttassanak. Tekintve, hogy a kérelmező és F. Izsák közkereseti társaságban állanak s hogy a becsatolt szerzó'désben olyan kikötés, mely egyik társtagot az adatok megvizsgálásának és mérleg elkészítésének szakértó'k általi teljesítésére feljogosítaná, nem foglaltatik, jelen ügyben a ker. törv. 83. §-a szolgálhat irányadóul. E 83. §. szerint pedig báró B. Frigyesnek, ki az üzlet vezetésében részt nem vesz, csak az a joga van, hogy a társasági ügyek menetéró'l személyes tudomást szerezzen, e végbó'l az üzlet helyiségeiben megjelenjék, a társaság kereskedelmi könyveit és iratait megtekintheti s azok alapján saját tájékozása végett mérleget készíthet s e jogát, a mennyiben abban akadályoztatnék, peren kivüli uton, biróság közbenjötte mellett érvényesítheti is. E szerint a társtagnak nincs megadva az a jog, hogy a társaság üzletkezelésének szakértők általi megvizsgálását követelhesse. Ezek alapján báró B. Frigyes kérelmét, mely mind e cselekményeket szakértők által kívánja teljesíttetni, az elsőbirói végzés megváltoztatása mellett elutasítani, a folyamatba tett eljárást hatályon kivül helyezni kellett stb. A m. kir. Curia (1898 május 25. 331. sz. a.) a kir. Ítélőtáblának végzése helybenhagyatik stb. Indokok: A ker. törv. 83. §. értelmében a közkereseti társaság minden tagjának, habár az üzletvezetésben tényleges részt nem vesz, jogában áll a társasági ügyek menetéró'l személyesen tudomást szerezni, és e végből az üzlet helyiségeiben bármikor megjelenhet, a társaság kereskedelmi könyveit és iratait megtekintheti s azok alapján saját tájékozására mérleget készithet A törvénynek ezen rendelkezése szerint az érintett jogok a társaság tagját ugyancsak személyesen illetik meg s igy másra át nem ruházhatók, ez azonban a dolog természeténél fogva nem zárhatja ki azt, hogy a társaság tagja törvényileg biztosított eme jogának gyakorolhatása végett abban az esetben, ha a megfelelő szakismeretek — szakszerű üzleti képesség — hiánya miatt azokat a jogokat egymaga sikerrel érvényesíteni nem képes, maga mellé oly szakértőt vehessen, kinek megbízhatósága kifogás alá nem esik és a kinek segédkezésével a társaság üzleti helyiségében mindazt megteheti, a mire a törvény feljogosítja. Felfolyamodó azonban maga sem állítja, hogy szóban levő jogát személyesen azért nem érvényesítheti, mert a kereskedelmi könyvvitelben es ezzel kapcsolatos egyéb üzleti dolgokban járat-