A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 30. szám - A végrehajtási törvény 93. §-ához

224 A JOG alperes pedig, kivel szemben becsübizonyitványnyal mutattam ki az értéket, adóbizonyitványt csatolt. Mint az eszközölt birói becsű, mint a csatolt adóbizonyitvány szerint az ingatlanok értéke 200 írtnál magasabban lett megállapítva s igy mindkét keresetem elutasittatott és én az összes költségekben marasztalva lettem; különösen marasztalva lettem az ellenfél által kért s ennek kérelme folytán eszközölt birói becsű összes költségeiben is. Én természetesen megfelebbeztem mindkét végzést, de a törvényszék mindkettőt helybenhagyta. Ezek után már most azon kérdést vagyok bátor tek. Szerkesztőséghez intézni, hogy mikép értelmezendő az uj sommás törvény 4. §-ának 2. bekezdése, különösen pedig annak ezen intézkedése: «A mennyiben valnmely fél más bizonyító adatot nem szolgáltat . . .»? mert mint fenti két példa mutatja, akár adóbizonyitvány, akár előzetes becsű alapján indítok pert, mindig ki vagyok téve azon veszélynek, hogy keresetem az ellenfél kifogása alapján elutasittatik s én az eszközölt költséges becsű költségeiben marasztaltatom, miáltal sokkal bonyolultabb s költségesebb az ily kisebb értékű ingatlan iránti per, mint a nagyobb értékűeknél, a minek pedig ép ellenkezőjét célozta a sommás törvény, hisz azért vonta ezeket is a sommás eljárás alá. Véleményem szerint itt is ugy, mint a mindenben mintaképül szolgálható végrehajtási törvényben, első sorban az adóbizonyitvány volna az irányadó s csak ha valamely kivételes becsérték forog szóban vagy a mennyiben az illető ingatlan után adó nem fizettetik, volna külön érték megállapításának helye. Igaz, hogy igy lehetne reá eset, hogy a járásbíróság ítélne esetleg oly ingatlan felett, melynek értéke talán a valóságban 200 frton felül van, de ép ez eset most is előfordulhat, mert pl. az általam emiitett 2-ik esetben a törvényszék fog Ítélni oly ingatlan felett, a melynek értéke a valóságban kevesebb 200 frtnál; de mindemellett sokkal is kisebb volna a baj, mint igy, midőn a birói hatáskör teljesen bizonytalan s semmi positiv alaphoz kötve nem lévén, a felek, mielőtt keresetüket beadhatnák, kénytelenek az adóbizonyitványt és a sokszor nagyon is költséges becsübizonyitványt beszerezni s e mellett, ha e kettő egymástól különbözik, ugy már eleve arra vannak kárhoztatva, hogy vagy az egyik vagy a másik bíróságnál keresetükkel elutasittassanak s csak azután tárgyalhatják érdemileg ügyüket. Nehezíti ez álláspontot még azon körülmény is, hogy a két egybehangzó végzés ellen a további jogorvoslat kizárva lévén, táblai elvi határozatot sem lehet ez ügyben provokálni. Kérem tehát becses véleményét az iránt is, mikép volna a törvény e hézagos intézkedése orvosolható. Szives válaszáért már eleve is köszönetet mondva, ma* adtam Egy ügyvéd. Irodalom. A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei. Irta Somló Bódog, Budapest Fr a n k 1 i n társulat kiadása 1898. Nagy 8° 11. 71. szerző munkája három részből áll. Az elsőben a nemzetközi jog fejlődésének fő elvét tárgyalja és ismerteti azon elméleteket, melyek ez irányban számba jönnek, t. i. a történelmi eklekticismus, az érzelmi, a logikai és a célszerűségi elméletet. A második részben ismerteti a nemzetközi jogérzelmek és alapjogokat és végre a nemzetközi alkotmány jelenlegi stádiumáról szól. A kis füzet világos nyelvezettel logikailag vezeti le tételeit és megállapításait. A magyar bűnvádi eljárás és melléktörvényei. Irta: Dr. D o 1 e s c h a 11 Alfréd. Ezen dolgozat külön lenyomata a «Gerichtshalle> cimü folyóiratban szerző által német nyelven közzétett ismertetésnek. Az ismertetés alapos. Vegyesek Az 1896-iki országos ügyvédgyülés állandó választmánya Budapesten 1898. június 15-én tartott alakuló ülésében Győry Elek elnök felhívta a választmányt, hogy az ügyrend értelmében önmagát az ügyvédgyülés tagjaiból egészítse ki. A kiegészítésre vonatkozó elnöki indítvány egyhangúlag elfogadtatott és az állandó választmány önmagát egyhangú választás utján a következő tagokkal egészítette ki: H o 1 l ó Lajos, S i k Sándor, P ol 1 ák Illés, W o 1 f Vilmos és Tóth Gáspár budapesti ügyvédek, Stassik Ferenc nagybecskereki, Székely Ottó pozsonyi, Pl ein inger Ferenc pécsi ügyvédek. Országos bűnügyi nyilvántartás. Az uj bűnvádi perrendtartás életbeléptetését megelőzőleg a fővárosi rendőrség keretében országos bűnügyi nyilvántartást fognak létesíteni, a rendőrség mai nyilvántartásának kibővítésével. A nyilvántartás költségeit a belügyi és igazságügyi tárcák terhére fogják írni. Ezzel együtt behozzák nálunk is a Bertillon-féle antropometrikus fölvételeket a bűnügyi fölvételekkel kapcsolatban. Az utóbbit egyelőre Budapesten hozzák be, azután a nagyobb vidéki városokban is. Az uj nyilvántartást nem az uj bűnvádi eljárás életbeléptetése teszi szükségessé hanem a tavalyi berlini nemzetközi értekezlet kívánsága, hogy a gonosztevők nemzetközi forgalma akadálytalanul lebonyolítható legyen. A belügyminister a Bertillon-féle rendszer tanulmányozására tiz rendőrtisztviseló't küld e hó végén Bécsbe, a hol a jubileumi kiállítás rendőri osztályán beható tanulmányokat tehetnek és bő tapasztalatokat szerezhetnek. A kir. járásbiróságok ügyvitelének időszaki megvizsgálásáról, tekintettel az uj ügyviteli szabályokra. A kir. igazságügyminiszternek volt alkalma kijelenteni, hogy a kir. járásbiróságok ügyvitelének időszaki megvizsgálása tárgyában 810/1892.1. M. sz.a. kiadott utasítás helyett ujabbat csak később szándékozik kibocsátani, a mikor az ügykezelési rendellenességek ujabb s gyakoribb alakjai ismeretesek lesznek s a mikor a felügyeleti vizsgálat célszerű módozatai a S. Ü. Sz. gyakorlati alkalmazása körül felmerülő tapasztalatok alapján meg lesznek határozhatók. Ez okból a kir. járásbiróságok megvizsgálása a folyó évben a810/1892.1. M. számú rendelet (Igazs. Közi. I. évf. 47. 1.) útmutatása szerint lesz eszközlendő, természetesen olykép, hogy a S. Ü. Sz. által hatályon kivül helyezett szabályok helyett a S. Ü. Sz. megfelelő rendelkezései vétessenek irányadókul. A fősuly a felügyeleti vizsgálatnál a folyó évben arra fektetendő, hogy a kir. járásbiróságok az uj ügyviteli szabályok alkalmazása körül helyesen járjanak el. Ezen cél érdekében kívánatos, hogy ne csak a törvényszéki elnökök figyeljék meg közvetlenül a S. Ü. Sz. alkalmazását, hanem oda hassanak, hogy a kir. járásbíróságoknál a polgári és büntetőszakban alkalmazott bírák mindenike gondos figyelemmel kisérje a saját ügykörébe tartozó ügydarabok kezelését és szükség esetén a birák a jegyzői iroda személyzetét a megfelelő útbaigazítással ellátni el ne mulaszszák. (15,185/1898. I. M. sz. a.) Igazságügyi kinevezések. Őfelsége magyar igazságügyi ministere előterjesztése folytán dr. Kemény Andor egri törvényszéki telekkönyvi betétszerkesztő albirót a szolnoki törvényszékhez biróvá, Farkas Gerő nagyvárad-városi jásásbirósági albirót a nagyszalontai járásbírósághoz járásbiróvá, Lá zár Józsefdévai járásbirósági albirót a temesvári ügyészséghez alügyészszé, Varjas Ödön szolnoki és dr. K a r c s a y Gyula budapesti büntető-törvényszéki jegyzőt a szolnoki, Nagy Dezső szolnoki törvényszéki jegyzőt a nagyváradi törvényszékhez, Malirsch Károly nagy-kikindai törvényszéki aljegyzőt a józseffalvai, Sólyom Ferenc kézdivásárhelyi törvényszéki aljegyzőt a marosujvári, Korinsky Győző nagyszebeni járásbirósági aljegyzőt a vízaknai, Orosz Mihály nagykárolyi járásbirósági aljegyzőt a felsővissói és Belopotocky Gyula rózsahegyi törvényszéki aljegyzőt a técsői járásbírósághoz albirákká nevezte ki. Továbbá folyó évi július hó 7-én kelt legfelső elhatározásával, Firtling Sándor szentesi és Eacy József mezőcsáthi kir. járásbirósági albirónak a kecskeméti, valamint Gruber Géza karánsebesi kir. törvényszéki albirónak a bánffy hunyadi kir. járásbírósághoz, eddigi minőségökben, saját kérelmükre leendő áthelyezését, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A pozsonyi kir. jogakadémián a most lefolyt 1897—98. tanévben 170 joghallgató volt beirva, és pedig az I. évi jogi tanfolyamban 69, a II. évi jogi tanfolyamban 50, a jogtudományi (III.) tanfolyamban 31, az államtudományi (IV.) tanfolyamban 20. Vallás szerint volt: római kath. 120, görög kath. 3, görög keleti 6, ágostai vall. 26, helvét vall. 7. izraelita 8, Nemzetiség szerint volt: magyar 155, német 6, tót 1, szerb 2, román 5, és 1 görög. Ö s z t ö n d i j t élvezett 16 hallgató 2,620 frt 10 krnyi összegben és 25 drb. arany. Az igazgatón kivül az emiitett kir. akadémián működött az 1897—98. tanévben 11 rendes tanár, 3 magántanár, s az akadémiai könyvtárnok. A nevezett tanév első felében 28 tantárgy adatott elő, hetenkinti 112 órában, a második félévben pedig 33 tantárgy hetenkinti 106 órában. Az emiitett tanévben megtartatott 70 első alapvizsgálat, 56 második alapvizsgálat, 14 jogtudományi és 20 államtudományi államvizsgálat. Az akadémiai könyvtár könyvállománya a tanév végén 15,450 kötetből állott. Az akadémián fennálló j o g á s z-s e g é 1 y z őegylet alaptőkéje a mondott tanév végén 21,900 frtnyi értéket képviselt magyarországi földtehermentesitési kötvényekben s egy darab pozsonyi Il-od kerületi takarékpénztári részvényben. A jövő tanév 1898. évi szeptember hó 1-én veendi kezdetét. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Kézdi-Vásárhely dr. Sz. Gy. Zomta B. — Dávid S. 1,681 '98. sz. ügyet a Cur. jun. 27. hh. — Maros-Vásárhely dr. S. M. Szilvásy Sándor. — Gróf Béldi Ferencné érk. 4,493/98. p. sz. a. n. e. eld. Vermes. - Mezőtúr Sz. P. Nagy A. — Nagy J. 2.542/98. sz. ü.'a kir. Tábla máj. 10. hh. — Szepesváralja H. S. A 4.829/97. p. sz. ücry a kir. Curián még nincs elintézve. — Tisza-füred D. K. Lebovics József. — Dr. Kálmán Ignác mint kisk. Farkas S. csődtmgond. e. pere a kir! Táblán 792/98. v. sz. a. van eld. Szalacsi. (Az előbbi értesítés téves volt.) Cim Ügyvédjelölt, dr. juris, lehetőleg kiadóban. vidéken, irodát keres. 1—2 Kornay Károly aradi kir. közjegyző irodájában helyettes alkalmazást nyerhet. Közjegyzői irodában szerzett gyakorlat a német nyelvnek szó és irásbani birása szükségés. A pályázni kivánó bizonyítványaival egyszerű másolatban a nevezetthez forduljon. 1-3 Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr. STILLER MÓR lakik V. PALLAS KÉSZ VÉNYTÁRS A SÁC NYOMDÁJA BUDAPESTEN Rudolf-rakpart 3.