A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 26. szám - A perrendtartás a bpesti ügyvédi kamarában

Tizenhetedik évfolyam. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. 26. szám. Budapest, 1898. június 26 Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér^ mentve küldve: Negyed évre 1 frt 60 kr. Fél « _ 3 « — « Egész « _ 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Előfizetési felhivás. — Nyilatkozat. A perrendtaitás a bpesti ügyvédi kamarában. Irta : Dr. B 1 e u e r Samu ügyvéd, Bpest. — Curiacontra Curia. Irta: Heil Faustin kir. közigazgatási biró, Bpest. — Munkás balesetek elleni intézkedéseket kérünk. Irta: E i s e r t h.István, kir. ügyész. Lőcsén. — Anyakönyvi kihágási esetek^ Irta: Kecskeméti Bálint, kir. albiró, Antalvalva. — Belföld. (Az uj bűnvádi eljárás és esküdtbiróságok életbeléptetése. — A bpesti ügyvédi kamara választmányának véleményes jelentése az általános polgári perrendtartás tárgyában. — A miskolci ügyvédi kamara jelentése.) — Irodalom. (Általános polgári törvénykönyvünk és a megelőző jogvédelem. Irta : B 1 u m Béla. kir. közjegyző, Pécsett.) — Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. — Hireetések. TARCZA: Biztosítási sociál-politika iSémetországban és Svájcban. Irta : Dr. S z o k o 1 a y István, ügyvéd Bpest. MELLEKLET: — Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből (Csődök — Pályázatok.) Előfizetési felhivás! Július hó i-jével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése folyó hó vege vei lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a <Jog» kiadóhivatalához: Budapest, V., Rudolfrakpart 3. sz. alá küldendők. Nyilatkozat. A Budapesten megjelenő jogi szaklapok alulirt szerkesztőinek anegállapodása értelmében a törvénykezési szünet ideje alatt, azaz 1898. július hó 2-ától 1898. augusztus hó 27-éig bezárólag lapjaik kisebb terjedelemben fognak megjelenni. A rendes terjedelem e csökkenése, melyet a törvénykezési szünet természetszerűen hoz magával, a téli hónapokban ki lesz pótolva, nehogy a t. előfizetők a fenti megállapodás folytán hátrányt szenvedjenek. Budapest, 1898. július hó 1-én. Német Péter, Dr. Révai Lajos cs a aBüntető Jog Tára^ szerkesztője Dr. Stiller Mór Dr. Fayer László, a «Jog» szerkesztői a ('Jogtudományi Közl.» szerkesztője Dr. Wolf Vilmos az «Ügyvédek Iapja» szerkesztője. / A perrendtartás a bpesti ügyvédi kamarában. v Irta: BLEIER SAMU ügyvéd, Budapest. A budapesti ügyvédi kamara tagjai egy 44 folio oldalra terjedő füzetet kaptak, a melybe a budapesti ügyvédi kamarának az általános perrendtartás törvényjavaslatára vonatkozó vélenénye van lenyomtatva Különös érdeklődéssel lapoztuk át ezt a füzetet. Sokat vártunk tőle, mert már megszoktuk, hogy az igazságszolgáltatás nagy reform-munkáiban az agitáció lelkesedése mindig az ügyvédségből indult ki. A törvényhozásnak és a judicaturának minden haladását az ügyvédség készítette elő. Az igazság, a szabadság és a haladás szószólója minden időben az ügyvédség volt. A polgári per.endtartás törvényjavaslata pedig nagyrészt megvalósítja a magyar ügyvédség régi ábrándjait. Uj intézményeket állit a jognak, az igazságnak és a haladásnak szolgálatára. Lapunk mai száma Ennek a codificationak kezdetét a sommás eljárásról szóló 1893 évi XVIÍI. t. c képezi. Azt hittük volna, hogy az általános perrendtartás javaslatának bírálata a sommás eljárás ról szól(') törvény bírálatával fog kezdődni. Ez a törvény nemcsak az igazságszolgáltatást vitte előre egy óriási lépéssel, de a birák és ügyvédek jogászi eruditióját is napról-napra fejleszti, mert kényszeríti az ügyvédet hogy jogkérdést vitasson és kényszeríti a bírót, hogy jogkérdést döntsön el. Mig a régi peres eljárás, a maga eventualitási elvével a bíróságot oda vitte hogy ez mindig csak az adott esetet bolygatta, a sommás törvény és a jövőben az egész perrendtartás, jogkérdéseket fog a biróság elé állítani; a bíróságnak a jogkérdésben kell állást foglalnia, a jogot kell értelmezni, pótolni, fejleszteni. így hat ki a perrendtartási reform a nemzeti jog fejlődésére, haladására. Mi tehát azt hittük, hogy a magyar ügyvédség alaposan megfogja vitatni ezt a törvényjavaslatot, és a benne rejlő nagy igazságszolgáltatási kérdéseket azok törvénykezési fontosságához és tudományos értékéhez képest fogja kidomborítani ; s a jelentés a ministeri javaslat bírálata lesz, hol az talán gyenge, de egyúttal előkészítője lesz annak a békés diadalnak, a mely a Plósz-féle törvényjavaslatra vár. Nem ugy történt. Az előttünk fekvő jelentés néhány szóval siklik át az igazság-szolgáltatás reformja felett. A kamarai választmány avval az önvallomással kezdi jelentését, hogy általános vitát nem tartott, de «a szükséghez képest a részleges vita közben bizonyoi kérdéseket elvi és általános szempontból is megvitattunk.» Annál több gondott fordított a kamarai választmány lényegtelen részletkérdésekre és stiláris módosításokra. Különös figyelmet fordít a jelentés a perrendtartás azon intézkedéseire a melyek az ügyvédség funktióját illetik. Ez a szempont helyes, mert szükséges, hogy mikor az ügyvédség szerepét a törvényhozás szabályozza, akkor a maga hivatása és létezése szabályai iránt az ügyvédeket is hallgassa meg. Helyén való lett volna tehát, ha az ügyvédség ebben a kérdésben külön nyilatkozik, ha az ügyvédi kamara az ügyvédi állást illető kérdésekben a maga tekintélyét, erejét és tudását külön is a mérlegbe veti, de obscoen látvány, hogy az ügyvédi kamara a legnagyobb törvénykezési reform helyén az ügyvédség apró kérdéskéit tárgyalja és hogy e kérdések kedvéért egy-egy semmit mondó közhelylyel siklik át a tudomány drága vívmányai és a törvénykezés sarkalatos átalakulása fölött. Münchenben egy utazó elragadtatással dicsérte egyszer a város műkincseit. Egy müncheni nyárspolgár azt mondta rá : «\Yir habén auch nichts dagegen, wenn nur's Bier gut ist!» Egészen hasonlóan nyilatkozik az ügyvédi kamara az okiratos perekről, mondván szóról szóra: «Az okiratos pert elfogadjuk, az ellen nincs észrevételünk.)) Ennyit mond az ügyvédi kamara «véleményes jelentése» az okiratos perről! Ennyit és többet nem. Pedig itt egy vadonatúj igazságszolgáltatási rendszer fölött kértek tőle véleményt, a mely rendszer elfogadása a jogszolgáltatásnak kisebb polgári peres ügyekre berendezett elmék által fel nem érhető haladását jelenti. De a mindennapi élet gyakorlati kérdéseiben sem látunk e véleményes jelentésben - véleményt. A könyv kivonati illetékesség sokat megtámadott intézményét a javaslat elvetette, s ezzel a kereskedelemnek egy olyan prearogativáját vette el, a mellyel ez a többi gazdasági osztályok biztosságát kelleténél töbször háborgatta. Megjegyezzük, hogy e praerogativát sem a római jog, sem a modern kereskedő nemzetek perjogai nem ismerik. Szemben a ministeri javaslattal a véle ményes jelentés a köny vkivonati illetőséget azért kivánja fenntartani, mert e kérdés «a kereskedelmi törvény 324. §. következtében elvesztette nagy részben jelentőségét)). Ezen alaptételből kiindulva, 12 oldalra terjed.