A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 25. szám - A váltótörvény 80. §-ához

100 A JOG súlyosabb beszámítás alá eső eselekménybe beleolvad s e szerint ab2csületsértés vétsége anyagi halmazatban álló külön cselekményként meg nem állapitható stb. A sz. kir. városnak a prostitutiora vonatkozó szabályrendelete maximalis összeget állapítván meg, melyet a bordélyház tulajdonos a befogadott kéjnönek hitelezhet; nyilvánvaló, hogy sértett fél, mint az idevágó rendeletek ismeretével eljáró bordélyház tulajdonos, ha valóban ezen maximalis összeget felülhaladó összeget a szabályrendelet tiltó rendelkezésével szemben az átvett nőért váltságdíjul, mintegy vételár gyanánt fizetett oly be nem vallott célzattal, hogy a nöt ily módon hatalmába kerítvén, akaratának feltétlenül alávethesse; tekintve, hogy a btk. 379. teában a csalás egyik alkotó eleméül felemlített vagyoni kár alatt csak cly vagyoni joghátrányt lehet érteni, a melynek orvoslása birói uton érvényesíthető, a fenti összegnek visszakövetelése pedig mint turpis causa birói uton ki van zárva, az tehát a büntető tí>rvény oltalma alá nem helyeztetik: a csalás büntette az egyik lényeges alkatelemnek, a vagyoni kárnak hiányábán, vádlottak terhére meg; nem állapitható. A szabadkai kir. törvényszék (1897. január 8. 6,591. sz. a.) B. András I. r. vádlott (bordélyosi a M. F. István sérelmére elkövetett, a btk. 379. §-ába ütköző és a btk. 380 §. szerint minó'süló' csalás bűntettében mint tettes, B. Josefa kávéházi pénztárnoknó' II. r. vádlott pedig ugyanazon csalás bűntettének a btk. 69. §. 2. pontja szerinti részességében mint bűnsegéd, bűnösöknek mondatnak ki és ezért I. r. vádlott egy évi börtönre, 100 frt pénzbüntetésre és 3 évi hivatalvesztésre, II r. vádlott pedig egy hónapi fogházra, 20 frl pénzbüntetésre és egy évi hivatalvesztésre Ítéltetnek stb. Indokok: I. r. vádlott a végtárgyaláson beismerte, hogy az 1895. évi október 8-án kelt és panaszos vallomásához csatolt ama sürgönyt, melyben II r. vádlott arra kéri panaszost, hogy vigye magával újvidéki bordélyházába, ő fogalmazta és menesztette panaszoshoz. Panaszos saját előadása szerint ezen sürgöny következtében O. Ede társaságában Szabadkára jött és felkereste I. r. vádlottat azon célból, hogy II r. vádlott adósságának kiegyenlítése után magával vigye, midó'n ennek I r. vádlott által a 150 frtban felszámított tartozását I r. vádlottnak kifizette, II r. vádlottal kiment a vasútállomásra, a hol II. r. vádlott kijelentelte, hogy nem szándékozik panaszossal Ijvidékre menni, hanem visszament I. r. vádlotthoz, honnan utóbb Szegedre utazott; panaszos ennek következtében I. r. vádlottól a neki fizetett 150 frt visszafizetését követelte, azonban az nemcsak a követelt összeget vissza nem adta, hanem még azt is tagadásba vette, hogy káros neki 150 frtot fizetett, azt állítván, hogy fí csupán 10 Irtot kapott károstól, I. r. vádlott a végtárgyalás során is azt állította, hogy csak 10 frtot kapott károstól, mert II. r. vádlott neki csak annyival tartozott, azonban ugy káros, mint Ó. Ede tanú eskü alatt tett vallomásával bizonyítva van, hogy káros, midőn a délelőtti vonattal megérkezve felkereste B. Andrást, ennek 10 frtot, délután 1 és 2 óra közt a vonat indulása előtt 10 frtos bankjegyekben 140 forintot átadott. Minthogy B. Joseía a szabadkai vasútállomáson kijelentette hogy nem megy el károssal Újvidékre s azon körülményből, hogy II. r. vádlottnak magával hozott bőröndjében értéktelen rongy darabok, téglák és más, csupán a bőrönd súlyának növelésére és belsejének megtöltésére szolgáló tárgyak voltak becsomagolva, kétségtelenül kitűnik, hogy B. Joselanak egyáltalán nem is volt szándéka károssal Újvidékre menni, e szerint a sürgöny azért lett elküldve károsnak, hogy B. Josefa ama kívánsága tekintetében, hogy károshoz akar menni, tévedésbe ejtessék és károsnak eme tévedését vádlottak arra használták fel, hogy károssal B. Josefának nem képező 150 frt tartozását kifizettették, mi által ravasz fondorlattal károstól ezen összeget kicsalták. Tekintve, hogy I. r. vádlottnak tudomása volt arról, hogy B. Josefa nem szándékozik visszamenni károshoz, mert maga sem állítja, hogy B. Josefa vádlott előtte ily értelmű nyilatkozatot tett; tekintve, hogy káros előtt B. Josefa tartozását 150 frtra tette s ily összeget magának kifizettetett, noha nevezettnek tartozása még 10 frtot sem tett ki: ezen vádlott ellen a btk. 379. §-ába ütköző csalás büntette lévén bebizonyítva, abban bűnösnek kellett kimondani. II. r. vádlott ellen be van ugyan bizonyítva a sértett és O. Ede tanú vallomásával, hogy ő is azt állította, hogy tartozása 150 irtot tesz ki és ezen összeget kifizettette, és annak kifizetése után is színlelte, hogy károssal ennek bordélyházába megy és ez által a csalásnál közreműködött, de minthogy azt állítja,— mely állítása megcáfolva nincs, hogy a sürgöny menesztése után mondotta neki B. András vádlott, hogy most megboszulhatja magát károson tehát a csalásra irányuló első cselekményben részt nem vett hanem az I. r. vádlott által elkövetett csalást később ténykedésével elősegítette: ezen vádlott az I. r. vádlott által elkövetett csalás bűntettének a btk. 69. §. 2. pontja szerinti részességében mint bűnsegéd volt bűnösnek kimondandó stb. A szegedi kir. ítélőtábla (1897. ápril 13. 1,570. sz. a.) II. r. vádlott a csalás bűntettében a btk. 70. §-hoz képest, mint I. r. vádlottnak tettestársa mondatik ki bűnösnek és e vádlottnak büntetése, mellőzve az elsőbiróság ítéletében kiszabott fő- és mellékbüntetéseket 6 havi börtönben, 10 írt pénzbüntetésben és 3 évi hivatalvesztésben állapittatik meg. A kir. törvényszék Ítélete egyebekben helyben hagyatik. Indokok: II. r. vádlott beismerése szerint csupán 3 napig volt a B. András vádlott kéjüzletében, a sértettnek^ és O. Ede tanúnak vallomása szerint mégis azt állította, hogy ő II. r. vádlottnak 150 frttal tartozik. V. Anna előtt a tanú vallomása szerint akként nyilatkozott, táviratot küld Újvidékre, hogy jöjjön érte a sértett, mert hozzá szándékozik menni. Ez a vádlott beismerte azt is, hogy tudomása szerint a sértett a 10 frtos bankón kivül még csomó papírpénzt adott B. Andrásnak és ő ettől 15 frtot kapott. 1895 június 9-én tartott végtárgyaláson arra a kérdésre, hogy összejátszott-e B. Andrással, hallgatott, a 15 írtra nézve pedig azt adta elő, hogy azt ok nélkül adta oda neki I. r. vádlott. Ezekkel az adatokkal és azzal a ténykörülménynyel, hogy II. r. vádlott előleges megegyezése és ténykedése nélkül I. r. vádlott által a csalás büntette elkövethető sem volt: bizonyítva van, hogy I.r. vádlott II. r. vádlottnak tudtávál és akaratából intézett táviratot a sértetthez és hogy ezt előlegesen és együttesen megállapított terv szerint ejtették ravasz fondorlattal tévedésbe abból a célból, hogy jogtalan vagyoni hasznot szerezzenek és ily módon 150 frtig meg is károsították. Ezeknél fogva II. r. vádlottat a csalás bűntettében nem bűnsegédként, hanem mint tettestársat kellett bűnösnek kimondani stb. A m. kir. Curia (1898 május 4. 6,591. sz. a.) mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával mindkét vádlott az ellenük emelt vád és következményei terhe alól felmentetnek s a bűnügyi költség a kincstár terhére rovatik. Indokok: Minthogy Szabadka sz. kir. városnak prostitutiora vonatkozó szabályrendelete 15. §-ában 10 irtot állapit meg maximalis összegül, mit bordélyháztulajdonos a befogadott kéjnőnek hitelezhet; nyilvánvaló, hogy sértett fél, mint az ide vágó rendeletek ismeretével eljáró bordélyháztulajdonos, ha valóban 150 frtot fizetett B. Josefáért B. Andrásnak, ez összeget a szabályrendelet tiltó rendelkezésével szemben az átvett nőért váltságdíjul (mintegy vételár gyanánt) fizette, oly be nem vallott célzattal, hogy a nőt ily módon hatalmába kerítvén, akaratának feltétlenül alávethesse. Tekintve, hogy a btk. 379. §-ában a csalás egyik alkató eleméül felemiitett vagyoni kár alatt csak oly vagyoni joghátrányt lehet érteni, a melynek orvoslata birói uton érvényesithető; tekintve hogy a jelen esetben a kérdéseit 150 frt oly fizetést képez, minek visszakövetelése mint turpis causa birói uton ki van zárva, az tehát a büntető törvény oltalma alá sem helyeztethetik: ez okokból a csalás büntette az egyik lényeges alkatelemnek, a vagyoni kárnak hiányában vádlottak terhére meg nem állapíttathatván, mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával vádlottakat az ellenük emelt vád alól felmenteni kellett. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Hatósági személy az általa talált tárgyra igénynycl nem bir. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 37,410. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Berényi Vilmos e. Nagy-Atád, kaposvári tszék. bej. jul. 20. íelsz. aug. 6, csb. Gábor Mátyás", tmgg. dr. Márton Gyula. — Scheiber Adolfné e. Gyoma, gyulai tszék, bej. jul. 30, félsz, aug.' 9, csb. Balogh Samu, tmgg. dr. Bácsi Lajos. Frankfurt Miksa e"Miskolc, miskolci tszék. bej. jul. 12. félsz. jul. 27, csb. dr. Kalocsay Kálmán, tmgg. dr. Frankfurter Sándor. — Weisz Ignác e. Székelyilid, nagyváradi tszék, bej. jul. 12, félsz. aug. 9, csb. Geleca Géza, tmgg. dr. Bácsi Lajos. — Nussbaum Gyula e. Pozsony, pozsonyi tszék, bej. jul. 28, félsz. au». 26, csb. Würtzler Ödön. tmgg. dr. Ormos Vilmos. — Nádor A. e. Bpest, bpesti ker. és váltó tszék, bej. jul. 11, félsz. aug. 11, csb. dr. Perczel János tmgg. dr. Fuchs Sándor. — Hochmann István e. Pécs, pécsi tszék, bej. jul. 8, félsz. jul. 12, csb. Jobst Béla, tmgg. dr. Deutsch Zsigmond. — Esztegár Márton e. Mar. Ludas, tordai tszék. bej. jul. 9, felsz.jul. 21, csb. Pozsonyi Antal, tmgg. dr. Simándi István. — Pollák Lipót és Ézerin e. Újvidék, újvidéki tszék, bej. jul. 26, félsz. aug. 8. csb. Galamb Zoltán tm<^. dr. Kohn Kátoly. — Klein József e. Mezö-Csáth, miskolci tszék, bej. jul. 22, félsz aug. 6, csb. dr. Kalocsav Kálmán, tmgg. dr. Lusztig Jakab Singer J ikab e. Félegyháza, kecskeméti tszék, bej. aug. 27 lelsz szept. 22. csb. Sebastiani Károly, tmgg. dr. Zámbó Géza. — Wittmann A. Adolf e. Bpest, bpesti kir. tszék, bej. jul. 31, félsz. aug. 17. csb. Lauffer Gyula, tmgg. dr. Kovács Ernő. - Haderer Antal e. Bpest, bpesti tszék, hej aug. 16, félsz, szept. 15, csb. Hajdú Imre, tmgg. dr. Keleti Mór — J. Steinmetz örökösei e. Borsa, márm.-szigeti tszék, bei aug 31 íelsz. szept. 12. csb. Breznay Lajos, tmgg. dr. Káhán Lajos. Pályázatok: A marcali jbiróságnál albirói áll jun 25 — A sz.nyerváraljai jbiróságnál j birói áll. jun. 23. ~ A kaposvári trvszéknél aljegyzői a 1. nov. 25. - A karánsebesi tvszéknél aljegyzői áll. nov. 2o. — A hptó-szentmiklósi jbiróságnál aljegyzői áll. nov 26 A berettyo-ujfalvi jbiróságnál albirói áll. jun. 27. — A teregovai jbiróságnál albirói a 11. jun. 27. - A szegzárdi tvszéknél aljegyző. a,VUn- 'í8- 7 A,bogsam íróságnál albirói áll. jun. 2S. - Az u.v. deki ügyészségnél alügy ész i áll. jun. 28. - A szepsi-i jbiróságnál a 1 j e gy z o , ail. jun. 29. -A nyírbátori jbiróságnál a Íj e g y z ő i áll. jun. 24. - A bajai jbiróságnál j b 1 r ó i áll. jun. 29. t-ALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*