A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 24. szám - A kőszénbányászat jogi szabályozásának reformja [7. r.]

192 A JOG Manó törvényszéki jegyző. IV. ügyosztály: Főnök: Lányi Bertalan miniszteri tanácsos. Személyek: dr. Szász y Béla miniszteri titkár, dr. Marschalkó János miniszteri fogalmazó, dr. Szladics Károly miniszteri togalmazó. Beosztva: dr. Székely Ferencz curiai biró, dr. Imling Konrád Ítélőtáblai tanácselnök, dr. T h i r r i n g Lajos Ítélőtáblai biró, dr. Balogh Jenő Ítélőtáblai biró, dr. Vargha Ferenc Ítélőtáblai biró, dr. Fodor Ármin törvényszéki biró, dr. Márkus Dezső törvényszéki biró, dr. Bartha Richárd törvényszéki jegyző, dr. Illés József törvényszéki jegyző, dr. Kolozsváry Bálint törvényszéki aljegyző. A miskolci ügyvédi kamara az igazságügy minister ellen. A miskolci ügyvédi kamara e hónap 5-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az ügyvédi kamara az 1897-ik év folyamán az ügyvédség s jogszolgáltatás terén szerzett tapasztalatairól és az igazságügyministerhez küldendő jelentés tárgyaltatott. A jelentést a kamara titkára, Lengyel Lajos ügyvéd, Borsodmegye tiszti ügyésze készítette. A jelentésnek azon része, mely az igazságügyministernek egy legutóbbi, az ügyvédi kart szerinte sértő nyilatkozataival foglalkozik, így szól: «Megbotránkozását és sajnálkozását fejezi ki a minister könnyelmű és alaptalan nyilatkozata fölött s konstatálja, hogy a ministeri állás fontosságánál fogva ez a nyilatkozat alkalmas arra, hogy az ügyvédi kar ellen eddig is megokolatlanul bár, de tagadhatatlanul meglevő ellenszenvet nagy mértékben fokozza s hogy az ügyvédi karban azt a meggyőződést keltse föl, hogy a minister, törvényes kötelességével ellentétben, nem támogatója, de ellensége az ügyvédség jogos érdekeinek.* A temesvári kir. Ítélőtábla elnöke dr. Laszy József e hó ó-én érkezett Lúgosra a kir. törvényszék és járásbíróság megvizsgálására. Mint hirlik, előterjesztést szándékozik tenni az igazságJigfi miniszterhez, hogy a rozoga törvényszéki épület helyett a már 3 év óta építeni igért uj igazságügyi palotát sürgősen építtesse föl a miniszter. Rónaszéki Trux Hugó, a Curia e kitűnő birája, ki előbbi években lapunknak is volt munkatársa f. hó 6-án jobblétre szenderült. Benne a magyar bírói kar egyik kiváló tagját siratja, ki nemcsak előkelő a bírói székén töltötte be teljesen hivatását, de mint jogi író, különösen az örökösödési eljárás terén kiváló elismerésre tett szert. Béke lengjen porai felett. A különböző szertartású katholikusok között kötött házasságokból származó gyermekek vallásáról. A külömböző szertartású katholikusok között kötött házasságokból származó gyermekek vallása tárgyában a belügyminister ur 1898. évi február 14-én 13,831. sz. alatt rendeletet bocsátott ki, melynek szövege a következő: A hozzám intézett felterjesztésekből azt tapasztaltam, hogy az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. t.-c. 87. §-ának alkalmazásánál, mely azt rendeli, hogy oly gyermekeknél, kiknek szülei magyar állampolgárok és valamely törvényesen elismert vallásfelekezethez tartoznak, az állami születési anyakönyvbe a gyermek vallása a fennálló jogszabályoknak megfelelőleg bejegyzendő, bizonytalanság forog fenn arra nézve, vájjon a római, a görög s az örmény szertartású katholikusok között kötött házasságokból származó gyermekek melyik szertartású katholikus vallást tartoznak követni s alkalmazást nyerhetnek-e azokra vonatkozólag az 1894. évi XXXII. t.-c. Lés 2. §-ában s az azok folyományát képező szakaszokban foglalt rendelkezések. Ennek folytán a szóban forgó kérdésben, az 1894. évi XXXIII. t.-c. végrehajtása tárgyában 1895. évi 60,000. szám alatt kibocsátott utasítás 57. §-ában foglaltak kiegészitésekép a vallásés közoktatásügyi s az igazságügyi minister urakkal egyetértőleg a következőket jelentem ki s a következőket rendelem. A múltra nézve a római s görög szertartású katholikusok házasságából született gyermekek vallásának kérdését a fennálott m. kir. helytartótanács által legfelsőbb elhatározás alapján 1814. évi október hó 4-én 23,03L szám alatt kibocsátott rendelet rendezte akként, hogy az ily házasságból származó gyermekek nemre való tekintet nélkül mindenkor az atya vallását követik. Ezen jogszabály hatálya tekintettel arra, hogy a m. kir. helytartótanács hatásköre az ország erdélyi részeire ki nem terjedt, sem az örmény katholikusok az idézett rendeletben felemlítve nincsenek, eredetileg sem az erdélyi részekre, sem az örmény katholikusokra nem terjedt ki. De a jogszokás később azt az erdélyi részekre s az örmény katholikusokra is kiterjesztvén, a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868. évi LIII. t.-c. az egész országra nézve már azt a jogállapotot találta érvényben, a nélkül hogy azon változtatott, illetve azt csak érintette volna is; mert a most idézett törvény csak a különböző keresztény hitvallású egyének egybekelése folytán előállott vegyes házasságokból származó gyermekek vallásáról rendelkezik s nem egyszersmind a különböző szertartású ugyanazon vallásfelekezethez tartozók között létrejött házasságból származó gyermekekéről is. A római, a görög s az örmény szertartású katholikusok pedig, miután azok csupán szertartásra nézve térnek el egymástól de hitelveikben egyezve ugyanazon egyházhoz tartoznak, egymással szemben különböző vallásfelekezethez tartozóknak nem tekinthetők. De nem változtatott a legfelsőbb elhatározásból eredt kérdéses rendelet hatályán az 1894. évi XXXII. t. c. sem; mert az is csak a bevett, vagy törvényesen elismert külömböző vallásfelekezetekhez tartozó házasulok házasságából születendő gyermekek vallásának kérdését tárgyazza. Tekintetbe véve mar most, hogy a római, a görög és az örmény szertartású katholikusoknak egymás közötti házasságából született gyermekekre a fentebbiek szerint sem az 1868. évi LIII. t.-cikknek az 1895. évi hó 1-ső napja előtt kötött vegyes házasságokból származó gyermekek vallására nézve most is irányadó 12. §-a, sem az 1894. évi XXXII. t.-c. 1—4. §-ai alkalmazást nem nyerhetnek s hogy e szerint a korábbi jogszabály semmi más későbbi törvénynyel megerőtlenitve nem lett: a különböző szertartású katholikusok házasságából származott gyermekek vallására nézve most is a m. kir. helytartótanácsnak legfelsőbb elhatározás alapján kibocsátott 1814. évi 23,034. számú rendeletét kell irányadóul tekinteni. Vagyis továbbra is az a szabály, hogy a jelzett házasságokból született gyermekek, tekintet nélkül arra, hogy a házasság mikor köttetett nemükre való tekintett nélkül azon szertartású katholikus vallást követik, a melyhez az atya tartozik. Önként következik ebből azután az is, hogy a születendő gyermekek vallására nézve a bevett vagy törvényesen elismert különböző vallásfelekezetekhez tartozó házasulok között köthető és az 1894. évi XXXII-ik t.-c. 1. §-ában körülirt megegyezés a különböző szertartású katholikus vallást követő házasulok között létre nem jöhet. Felhívom ennélfogva a cimet, hogy a jelen rendeletemben foglaltakat az anyakönyvvezetőkkel jövőben leendő szoros miheztartás végett azonnal közölje s egyszersmind ugyancsak az anyakönyvvezetőket oda utasítsa, hogy az eddig a fentebbiekkel ellentétes módon eszközölt anyakönyvi bejegyzéseket kiigazítási eljárás alá terjeszszék. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. 73. t.-c. §-ához. Egyik ügyvédi kamara választmánya egy panaszosnak, beadványát melyben a folyamodó volt perbeli képviselőjét kötelességmulasztásról vádolta, mint tárgytalant elutasította. Ezen határozat ellen a kir. ügyészség felebbezést adván be, az ügyvédi kamara a felebbezést azon az alapon, mert az ügyvédi rendtartás 73. ij-ának alkalmazásával hozott határozat ellen a hivatkozott törvényszakasz második bekezdése értelmében felebbvitelnek nincs helye, visszautasította. A kir. ügyészségnek ezen visszautasító határozat ellen beadott ujabb felebbezése folytán az ügy a kir. Curiához felterjesztetvén, a kir. Curia folyó évi február hó 15-én 645/1898. P. szám alatt kelt végzésével a kir. ügyészségnek mind a két felebbezését elfogadva, az ügyvédi kamara választmányának határozatait megváltoztatta s az ügyvédi kamara választmányát utasította, hogy a panaszos kérvényét a kamara fegyelmi bíróságához további eljárás végett tegye át. Ezen alkalomból a kir. Curia kimondotta, hogy az 1874 : XXXIV. t.-cikk 73. §-ának második bekezdése csak olykép értelmezhető helyesen, hogy a megintést és rendreutasitást tartalmazó határozat ellen a megintett és rendreutasított ügyvéd nem élhet felebbezéssel, a panaszt elutasító határozat ellen azonban ugy a panaszló a saját érdekében, mint a kir. ügyész is közérdekből felebbezéssel élhet. Kimondotta továbbá a kir. curia, hogy fegyelmi vétségek felett, a melyek közé az ügyvédi kötelességszegés vétsége is tartozik a fegyelmi hatóságot elsőbiróságilag nem a kamara választmánya, hanem annak fegyelmi bírósága gyakorolja, következéskép azon kérdés felett, vájjon a panasz tárgytalan-e, vagyis a fegyelmi eljárás megindításának van-e helye? nem a kamara választmánya, hanem a fegyelmi biróság bír hatáskörrel határozni.(15,257/1898.1.M.) Curiai és táblai értesitések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése véae-ti kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. B.-Csaba S. K. Kazár M.-né. — Latoson I. 678Í/97. sz. ü. a Cur. jun. 8. hh. — Buziás N. F. Gron V. — Rosletha J. 1333/98 sz. ü. a Cur. jun 8. hh. — Brassó H. L. A brassói ált. tkptár. — Első erdélyi érk. 482/98. v. sz. a. n e. eld. Fabiny. — Cegléd dr. V Zs. Reggel S. és ts — Reggel S. 6842/97. sz. ü. a Cur. 98. jun 8 hh — Eger dr. W. S. Babics L. — Bajzát S. 3691/97. sz. ü. a Cur. 98. jun. 7. rmv. - Dr. M. I. A 3691/97. sz. ü. a Cur. 98. jun. 7. rhh. rmv. — Hódságh dr. L. F. Wamg J. - Wanig J. 92/98. sz. ü. a Cur. jun. 3. hh. — Kun-Félegyháza dr. L. L. Spiegel M. és ts. Füredi S. érk. 3521/98. sz. a. máj. 21. felold. — Miskolc dr. R. A. 1. G. 96/98. sz. ü n e -O Becse dr. VI. Santa R. - Babirs 3716/97. sz. ü. a Cur. 98. jun 7 rend. — Pozsony P A. Molnár Á - Wenhardt M, érk. 5919/97 sz a. n. e. eld. Oeffner. - Sümeg B. K Tóth A. és neje. — Varga Ö. és neje érk. 3441/98. sz. a. n. e. eld. Avarfy. - Szepesváralja^H S A 4829/97. sz. ú. eld. Rosits n. e. — Szécsény P. S. Benedek S. — Bárok J. f. ü. a T. máj. 4. rmv. — Szobránc Sz. J. Dr Lipcsey A és ts - Csuha M...795/98. sz. ü. a Cur. jun. 7. hh. — Temes-Kubin dr. A. H. Lanfer O. - Ilics I. érk. 385/98. v. sz. a. n. e. eld. Kormos. ^Gyakorlott ügyvédjelölt kedvező feltételek mellett alkalmazást nyerhet dr. Válentsik Ferenc ügyvéd irodájában Sz-Ud varhely t» Kevés praxissal biró doctor juris, kinek összes szigorlatai kitunok, nagyobb helybeli irodába 2-dik vagy 3-dik jelöltnek ajánlkozik. Cini a kiadóhivatalban. fALLAS kÉSZVÉNYTÁRSASÁO NYOMDÁJA BUDAPESTEN Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31 Dr. STILLER MÓR lakil^V^udolf-rakparr 3.