A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 22. szám - A hagyatékbirói záradékolásról

88 A JOG ben a nevezett egyének, a kik a vádlottnak fiai, már akkor kijelentették, hogy ezen névaláírások nem tőlük származnak s tagadták a végtárgyaláson is, hogy ezen névaláírások tőlük erednének. Eltekintve attól, hogy a kérdéses hamis aláírásokkal ellátott váltót vádlott vitte dr. P. Szvetozár ügyvédhez, hogy azzal a már kitűzve volt árverés felfüggesztését kieszközölje, s így csak ^ neki állhatott érdekében az említett névaláírásokat a kérdéses váltóra reá vezettetni, beigazoltnak volt tekintendő vádlott ellenében^ ezen cselekmény, mert habár a vizsgálat és végtárgyalás során vádlott tagadja is, hogy az emiitett névaláírásokat ő eszközölte volna s azt állítja, hogy ő csak üres váltót adott át dr. P. ügyvédnek, tekintettel azonban arra, hogy A. Milánkó és K. Jenő tanuk a végtárgyalás alkalmával hit alatt azt vallották, hogy vádlott önmaga beismerte előttük dr. P. ügyvéd irodájában, hogy a kérdéses váltón látható L. Zsiva és L. Száva névaláírások tőle származnak, tekintve másrészt, hogy vádlott irni nem tud, ennélfogva kétségtelen, hogy az emiitett névaláírások vádlott közreműködésével, illetve reábirása folytán írattak valaki által a bűnjelül szolgáló váltóra; mihez képest vádlottat a btk. 401. §-ába ütköző s a btk. 403. §. 1. pontja szerint büntetendő magánokirathamisitás bűntettében mint a btk. 69. §-ának 1. pontja szerinti felbujtót illetve értelmi bünszerzőt kellett bűnösnek kimondani s a kiszabott büntetéssel sújtani stb. A szegedi kir. ítélőtábla (1897 március 16, 1,441. sz. a.) vádlott a magánokirathamisitás bűntettében tettesként mondatik ki bűnösnek s mellőzve a btk. 69. §. 1. pontja szerinti részességben való bűnösséget, vádlottnak börtönbüntetése 8 hóra leszállittatik stb. Indokok: Tekintettel arra, hogy vádlott hasonló cselekménye miatt nem volt büntetve, hogy csekélyebb összegről kiállított váltóra fiainak nevét irattá fel azoknak előleges beleegyezése nélkül; továbbá, hogy fiai a követelést kifizették s atyjuk irányában kártérítést nem kívántak, tekintettel vádlottnak magas életkorára is (62 éves): az elsőbiróság által a btk. 92. §-ának alkalmazásával kiszabott börtönbüntetés a rendelkezés értelmében alább szállitandó volt. A btk. 401. §-ába ütköző magánokirathamisitást mint tettes nem csak az követi el, a ki a hamis okiratot készíti, hanem az is, a ki azt készítteti vagy meghamisittatja; minthogy vádlottnak tagadásával szemben kétségtelenül bizonyittatott, hogy ő a váltót a hamis aláírásokkal ellátva adta át dr. P. Szvetozárnak, bizonyítottnak veendő az is, hogy a kérdéses váltóra a fiai nevét más által ő íratta és igy az okirathamisitást tettesként ő követte el: ezeknél fogva stb. A m. kir. Curia (1898. ápril 13. 6,589. sz. a.) mindkét alsóbíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott az ellene emelt vád alól felmentetik. Indokolás: Tény, hogy a vádbeli váltó a vádlott ellen elrendelt árverés elhárítása végett adatott ki s ebből folyólag kétségtelen, hogy annak kiállítása nem csak a vádlott, de fiainak is érdekében állott. A sommás végzés ellen a vádlott fiai sem éltek kifogással annak dacára, hogy a váltó egyik forgatója és beperesitője dr. P. Szvetozár őket a kifogások beadására figyelmeztette. A vádlott egyik fia L. Száva a váltó értékének behajtása végett elrendelt végrehajtást is hallgatással mellőzte; a vádlott és másik fia pedig, a kik ellen a végrehajtás intéztetett ennek ellenében önmaguk éltek bűnvádi feljelentéssel, melynek alapján az eljárás folyamatba tétetvén, a vádlott fiai a váltón levő aláírások valódiságát és azokhoz való hozzájárulásukat megtagadták ugyan, de egyébként atyjuk védelméhez csatlakoztak, állítván, hogy atyjuk egy tiszta kitöltetlen váltót adott dr. P. Szvetozár ügyvédnek, a miért is ezt kérték kártérítésre köteleztetni, de atyjuk ellen kártérítési igényt nem támasztottak. Ily körülmények folytán helyesen történt, hogy az eljárt bíróság a vádlott fiait L. Zsivát és L. Szávát a végtárgyaláson a hamisítás tárgyi elemének meghatározásához kellő eskütételre nem bocsátotta. Puszta állítás azonban a hamisítás megállapításához bizonyifékul nem szolgálhatván: a vádlottat az a miatt emelt vád alól tel kellett menteni. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A vicinális ntJiálózatot megállapító közgyűlési határozati ha ellene felébb ezé s beadva nem lett, jóváhagyást nem igényelHa azonban a hálózatba felvett utak valamelyike törvényhatósági közúti jelleggel biró ui volt, a határozat ezen részének jóváhagyása még az esetbe?i is kieszkózlendö, ha a határozatellen felebbezés nem is adatott be. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1898. évi 15,409. sz. határozata.) Ha a mezörendöri kihágás által elkövetett kár összege meg van állapítva, kárdij megítélésnek helye nincs. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 28.868. sz. határozata.) *»U.A8 RÉSZVÉNYT»(WAB»i A ki más nevére kiállított halászjegyet használ, halászjegy nélkül halászónak tekintendő. A halászjegy hamisításának fogalma. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 18,456. sz. határozata.) Engedély okiratban kihágás meg nem állapithat, -. Az engedély-okiratban megállapított kötelezettségen felül engedélyes további kötelezettséggel 7iem terhelhető. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 48,919. sz. határozata.) Mozgásban levő vasúti vonatra való felugrás miatt indított ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1897. évi dec. 8-án hozott határozata.) A pénzbüntetés behajtása s Jiovaforditása iránt az Ítéletben a hatóságnak mindefi egyes esetben gondoskodnia kell. A kihágást képező ténykedéssel okozati összefüggésben nem álló károk az ítéletben meg 7iem állapithatók. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1897. évi 40,337. sz. határozata) A közigazgatási bírósághoz, valamely közigazgatási intézkedés ellen intézett panaszt, mindenkor az ügyben eljárt azon hatóságnál kell benyújtani, melynek intézkedése ellen a panasz irányul. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 16.902. számú határozata.) Vasúti pályatesten való tilos járkálás miatt indított ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1897. évi december 24-én hozott határozata.) Pénzügyi tisztviselők rangsora alapjául szolgáló idő meghatározásánál az ideiglenesen nyugdíjazott állapotban töltött s egy évet meghaladó időtartam számba nem vehető. (A m. kir. közigazgatási bíróság közig, osztályánák 1897. évi 874. sz. határozata.) A betegsegélyzöpénztár a temetkezési segélyt öngyilkosság esetén is tartozik kifizetni. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1897. évi 20.553. sz. határozata.) Az egyéni, vagy társas cégeknél működő kereskedelmi vagy technikai fövezetök iparkamarai illeték alá esnek, míg azok, kik részvénytársaságoknál működnek, ezen illeték fizetésére nem kötelezhetők. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1897. évi 40,491. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Szeghy István e. kaposvári kir. tszék. bej. jun. 20. félsz. jun. 5. csb. Gábor Mátyás, tg. dr. Berkes Mór. — Szárcsev Milenkó e. újvidéki kir. tszék, bej. jul. 4, félsz. jul. 19, csb. Galamb Zoltán, tg. dr. Pavlovics István. — Predl József utóda. Schremer Ferenc e. pozsonyi kir. tszék, bej. jun. 20, félsz. jul. 4, csb. Würtzler Ödön, tg. dr. Nagv Olivér. — Gödinger József és fia é. egri. kir tszék, bej. jun. 23, félsz jul. 4, csb. dr. Eötvös Jóssef, tg. dr. Konrád Géza. — Vidor D. e. szabadkai kir. tszék, bej. jun. 19, félsz. jul. 4, csb. Oláh Ferenc tg. dr. Vojnich Gyula. — HofTmann M. e. bpesti kir. ker. és vtó tszék. bej. jun. 23, félsz. jul. 21, csb. dr. Kozmucza Hermil, tg. dr. Schön Jakab. Munk Ignác e. A.-Maróthi kir. tszék, bej. jul. 15. félsz. aug. 9. csb. Hazai Gyula, tg. Schnidler József. — Weinberger Ignác e. bpesti kir. ker. vtó tszék, bej. jun. 28, félsz. jul. 28, csb. dr. Szontagh Árpád tg. Mitner Emil. — Perko Alajos e. vinkocei kir. jbság, bej. máj. 25. félsz jun. 30. csb. Szakács Zsigmond, tg. Polyák Lajos. Pályázatok: Pécsi tszéknél 2 aljegyzői áll. jun. 4. Dárdai jbságnál a 1 j e g y z ö i áll. jun. 4. — Kaposvári kir. tszéknél jegyzői áll. jun. G, — Kis-várdai jbságnál aljegvzői áll. jun. fi. — Lőcsei kir. tszéknél aljegvzői áll. jun. 6. — Nagyvárad városi k#. jbságnál aljegyzői áll. jun. — Pécsi tszéknél jegyzői áll. jun. 11. Mezey Zsigmond kulai kir. közjegyző irodájában egy a magyar, német és lehetőleg valamely (szláv, tót, szerb vagy ruthén) nyelvben jártas közjegyzői jelölt, avagy a közjegyzői teendőkben és főkép a hagyatéki tárgyalásokban teljesen jártas segéd azonnal alkalmazást nyerhet. A feltételek nevezett közjegyzőtől levélileg megtudhatók. Közjegyzői Írnok, ki az összes közjegyzői teendőkb tas, vidéken alkalmazást keres^ Cim a kiadóban. WYOMDÁJA BUDAPESTÉ" " '