A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 23. szám - Közszerzemény 5. [r.]

Tizenhetedik évfolyam. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. 23. szám. Budapest, 1898 június 5 Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A OG Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYYÍDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: [elyben, vagy vidékre bér* mentve küldve: Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél « _ 3 « — « Egész « _ 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TATALOM: Ujitások az ingatlan birtokokat terhelő tehervallomásoknak az általános jövedelmi pótadónáli figyelembe vételéről. Irta : Z á d o r Mór. rimaszombati pénzügyi s. titkár. — Közszerzemény. V. Irta : Dr. P 1 o p u György, gyulai kir. tszéki biró. — A kőszénbányászat jogi szabályozásának reformja. VI. Irta : Wahlner Aladár, m kir. bányakapitány. Bpest. — Az igazolatlan előjegyzrs törlésének kérdése a győri kir. Ítélőtáblán és a kir. Curia. Irta: Dr. Török István, ráckevei kir. albiró. — Belföld. (A pécsi ügyvédi kamara évi jelentése) — Irodalom. (A magyar büntető törvénykönyvek. Összeállította : Dr. S é 11 e y Barnabás, bpesti kir, alügyész. — A bűnügyi nyomozás kézikönyve. Irta : E n d r ő d y Géza. — A jog keletkezése és fejlődése s néhány apróság. Irta : Bodnár Zsigmond, egyetemi magántanár.) Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLEKLET: — Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok.) Ujitások az ingatlan birtokokat terhelő tehervallomásoknak az általános jövedelmi pótadónál való figyelembe vételéről. Irta: ZÁDOR MÓR rimaszombati pénzügyi segédtitkár. Az 1875. évi XXXVI. t.-c. alapján általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő : L A földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra és nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra és egyletekre, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 30 ° 0 százaléka. 2. A házosztály adó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 40% százaléka. A föld- és házbirtok az 1883. évi XLVI. t.-c. 9.. 11. és 12. §§-aiban. valamint az 1886. évi XXXVII. t.-c. 5. §-ában meghatározott mód szerint kiszámított általános jöv. pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekeblezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőke maradék egy évi kamatainak 10 százaléka, föltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve, sőt a volt pénzügyi közigazgatási bíróság 1,096/888 sorsz. elvi jelentőségű birói határozata alapján az ált. jöv. pótadó kivetésénél az ingatlan jövedelmét terhelő és rendes időközönként visszaforduló járadék 10 °/o abban az esetben is levonandó, ha ezen járadék nincs ugyan bekebelezve, de beigazoltatik. hogy a bekebelezés az adókötelezett téltől nem függő okokból, az eddig eszközölhető nem volt. Hitelüzlettel foglalkozó pénzintézetektől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára nézetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőkeösszeg után egy évre esik. Ha a kölcsöntörlesztés nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. Továbbá midőn a bekebelezett kölcsön, hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől, bizonyos évek során át leendő törlesztésre (annuitás) lesz fölvéve, az állt. jövedelmi pótadóból a volt pénzügyi közigazgatási bíróság 1,415/889. számú határozata szerint figyelemmel a pénzügyministerium 1893. évi 28,058. számú rendeletére, nemcsak az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék után járó, hanem változatlanul a törlesztési idő egész tartamára, a teljes kölcsönösszeg után megállapított egy évi kamatok 10 °/o vonandók le. Tekintettel arra, hogy a föld és házbirtokokon bekebelezve levő terhek összege, a melyek az ált. jövedelemi pótadó kiveLapunk mai száma tésénél figyelembe veendő, milliókra rug és az országban az egy évi ált. jöv. pótadó, a mentességek be nem vallása esetében a 10 milliót meghaladná. Nagy fontossággal bir azért az egyes adózókra nézve az. hogy a terhekről beadandó vallomások az 1875. évi XLVII. t.-c. 8. §. és a pénzügyministerium 1884. évi 10,730. számú rendelete alapján az adóév január hava végéig az illetékes községi elöljáróságnak beadassék, mert ezen jegyzékek a községek által február l-ig a pénzügy igazgatóságoknak okvetlenül postára teendők. Már pediglen elkésés esetében, a bekebelezett terhek figyelembe vétele igazolási kérvény kíséretében csakis azon esetekben volt az eshetőség kérelmük megadását remélhetni, (kivévén azon tőketörlesztései kölcsönöket, a melyek évi törlesztésre vétettek fel, a melyek tehát a bekebelezési végzés keltétől 30 napig bejelenthetők voltak) bármilyen méltányos és jogos is volt a kérelmük, a kik ezen igazolási kérvényt febr. 15-ig beadták, miután ellenben azok figyelembe véve nem lettek. Minthogy pedig a pénzügyministerium az 1886. évi máj. 1-án 81,090/895. számú rendeletével a néhol divó azon szokást, hogy ált. jöv. pótadó vallomásuk 8 nap alatti bevallására fölhivattak mint az 1883. évi XLIV. t.-c. 15 §-ában foglalt intézkedménynek meg nem felelőt beszüntette, az adózók nagy része, különösen a kisebb birtokos osztály a bejelentési határidőkről tudomással nem birván, ez által érzékeny anyagi veszteséget szenvedtek, minthogy a terhek figyelembe nem vételéről csakis akkor nyertek már tudomást, a midőn az évi adókivetés adókönyvecskéjökben előiratott, a mi pedig augusztus vagy szeptember havában eszközölhető csupán s igy a kivetés elleni mindennemű igazolások idejét késték. Igen célszerű és hasznos intézkedést tett azért az adózók érdekében legközelebb a pénzügyministerium, midőn az 1897. évi 21,275. számú rendeletével kimondotta, miszerint tekintettel azon körülményre, hogy az 1889. évi XXVIII. t.-c. 13. §-a szerint a kifogásolt adótartozások ellen, bizonyos esetekben az illető adótartozásnak az adókönyvecskében történt bejegyzését követő 15 nap alatt felebbezésnek van helye, ennélfogva fölhatalmazza a pénzügyigazgatóságokat és székesfővárosi adófelügyelőt, hogy az ingatlan birtok után járó áll. jöv. pótadó kivetésénél figyelembe veendő kamattartozások bevallására kitűzött határidő, lefolyta azon az adóév január 31-ike után benyújtott vallomásokat mindig kellőleg igazolt és különös méltánylást érdemlő esetekben, az adóév október hó 15-ig utólag is elfogadhassák. Az a körülmény azonban, hogy a tehervallomások az annak beadására kitűzött határidőben valóban az adókötelestől független és általa élnem háríthatott akadály miatt nyújtatott be késedelmesen, feltétlenül kellő szigorral bírálandó el. így pl. a betegség csak akkor szolgálhat igazolásul, ha az adóköteles fél állítólagos — a benyújtás határidejébeni betegségét orvosi bizonyitványnyal is igazolja; és mindazon esetekben, midőn a tehervallomás késedelmes benyújtásának elnézése iránt beadott kérelemmel akár a kir. pénzügyigazgatóság (székesfővárosi adófelügyelő) akár a pénzügyministerium ad helyt, a beadvány az általános jövedelmi pótadó helyesbítését célzó kérelem érdembeni elbírálása végett mindenkor a törvényhatósági közigazgatási bizottság elé terjesztendő. Közszerzemény. Irta : Dr. PLOPU GYÖRGY, gyulai kir. törvényszéki biró. V. A m. kir curia 41. számú polgári döntvényében foglalt nagyhorderejű elvi kijelentéssel foglalkozva azon szerény meggyőződésemnek is adtam kifejezést, hogy a döntvényben többet 12 oldalra terjed.