A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 22. szám - A hagyatékbirói záradékolásról

176 A JOG Irodalom. Az uj bűnvádi perrendtartás commentárja. Magyarország criminalistikai irodalmának három kiváló munkása egyesült azon nagy és nehéz feladatra, hogy a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII-ik törvénycikket — ujabbkori jogalkotásunk eme korszakot alkotó termékét — kimerítő és nemcsak az egyes paragrafusok száraz magyarázását magában foglaló commentárral lássa el.* Balogh Jenó' dr. kir. Ítélőtáblai biró, Edvi Illés Károly nyug. kir. ügyész és Vargha Ferenc kir. ítélőtáblai biró. Mindmegannyi olyan név a hazai büntető irodalomban, a mely munkálkodásuk elért eredményeit véve tekintetbe, már önmaga is sikert jelent. A commentálás fáradságos munkájában különösen Edvi 111 é s Károlynak van Magyarország szerte, megállapodott nagy tekintélye, aki ugy a bűntettekről és vétségekről mint a kihágásokról szóló büntető törvénykönyvek klassikus magyarázásával a magyar büntető irodalomban halhatatlan nevet vivott ki magának és kis «zseb-commentárjával» pedig oly praktikus müvecskét alkotott, a melyet büntető joggal foglalkozó — bármily állásban levő — egyén valósággal nem nélkülözhet. Érthető kiváncsisággal vettük e neves jogi irók közös szellemi termékét, mely éppen még elég jókor köszöntött be ahhoz, hogy mind azok áttanulhassák, a kiknek az 1899 évi január hó 1-én életbe lépő törvény alapos tudására szükségük van. Jelen munka nem játsza az uj bűnvádi perrendtartást magyarázó irodalomban az első fecske kétségtelenül igen hálátlan — szerepét. Több mint egy esztendeje, már tavaly április havában jelent meg dr. Felber Arthur zala-egerszegi kir. ügyész e tárgyú, nem közönséges niveaun álló magyarázó munkája, melyet annak idején e lapok hasábjain érdeme szerint méltattunk is. De a mint más a most előttünk fekvő munka terjedelme (az első kötet maga, mely az 592 szakaszból álló törvénynek mindössze 82 §-ával foglalkozik s 587 oldalra terjed), ugy más szerkezete és mások — összehasonlíthatatlanul nagyobbak — igényei is. Mig az előbb emiitett munka — melynek azonban szintén meg voltak, különösen közvetlen a törvény megalkotása után való megjelenése folytáni, előnyei — egész rövid általános bevezetés után rögtön a törvényszakaszok magyarázásához fog, melynek anyagát jobbára a ministeri indokolás és az igazságügyi bizottság jelentésének megfelelő részeinek — igaz, hogy lelkiösmeretes — hozzáfüggesztése képezi, addig jelen munka, fölvértezve három első rangú jogi szakíró legjobb qualitásaival, szerényen bár, de tartalmi súlyának teljes tudatában lép ki a jogirodalom könyvpiacára. És az előttünk fekvőjtötet felületes átlapozása után is'már azon határozott következtetésre kell jutnunk, hogy a munka magasan fölülemelkedik az egyszerű úgynevezett commentátori munkálaton, sőt inkább volna a magyar bűnvádi eljárás «tankönyvének» nevezheti, ezt a sokak előtt, a használhatóság szempontjából igen ellenszenves szót itt a legjobb értelmében véve. Együtt találunk e kötetben mindent, a mi szükséges ahhoz, hogy ne csak a jelen törvényt és az azt életbe léptető 1897. évj XXXIV. t.-cikket teljesen megértsük, hanem biztos tájékozottságunk legyen perrendtartásunk jogtörténti előzményeiben és tiszta képet nyerjünk arról, hogy milyenek a külföld ez iránybani állapotai. Ennek megfelelően egy 207 oldalra terjedő bevezetéssel indul meg a munka. A magyar bűnvádi eljárás és codificatio jogtörténeti előzményeinek leírása Illés Károly tollából került ki, mig a bűnvádi eljárási jogot és a hazai irodalmat Balogh Jenő fejtegeti széles alapokon. Egyes kérdések, mint például a közvád képviseletének legfőbb alakjai, a hatósági beavatkozás kezdetleges alakjai, a nyomozó rendszer kifejlődése, — az ó-germán,görög, római, a kánon, az angol, skót és franc ia valamint az olasz és német jogok érdekes világításában táratnak elénk, és a többi kérdések fejtegetése is mindmegannyi tanulságos értekezés — méltó kifejezői szerzőjük fáradhatatlan és tudományos egyéniségének. A tulajdonképeni magyarázó cikkek jobbára részint Illés részint Baloghtól erednek, mig a birák, jegyzőkönyvvezetők és a kir. ügyészség tagjainak kizárását és mellőzését valamint a bíróság határozatait és azok közlését tárgyazó fejezetek Vargha Ferenc által dolgoztattak föl. Bő forrásgyűjtemény és egy eléggé kimeritő névmutató még a technikai előnyei a könyvnek, ezek azonban már manapság annyira követelményszámba mennek, hogy hiányuk vétetnék hibaszámba. A munkát a jogászközönség figyelmébe ajánlani — ebben az esetben tulajdonképen teljességgel felesleges; a ki az uj bűnvádi perrendtartással behatóan foglalkozni lesz kénytelen, annak e z t a könyvet okvetlenül jó egynehányszor át kell tanulnia, ha akarja, hogy ez az éppenséggel nem kevéssé nehéz törvény, húsába vérébe átmenjen, az pedig, a kit a tárgy nem érdekel amúgy is hiába figyelmeztetjük reá. Annyi azonban bizonyos, hogy a mint egyrészt uj az irodalomban a szerzők ilynemű vállalkozása ugy * A bűnvádi perrendtartás magyarázata. írták: Balogh Jenő dr. kir. ítélőtáblai biró egyetemi magántanár, Edvi Illés Károly dr. ügyvéd, nyug. kir. ügyész, a magy. tud. Akadémia 1. tagja és V a r g h a Ferenc kir. ítélőtáblai biró. Első kötet (B. P. 1-82. és É. L. T. 15—19 §§) Budapest Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedése 1898. másrészt bátran — rendkívül sikerültnek is mondható és nem kételkedünk benne, hogy nem telik belé sok idő és követni fogja a második «bővitett» kiadás. Dr. Révay Bódog. A hűtlen elhagyás mint házasságbontó ok. Irta. dr. Ra ff a y Ferenc győri kir. tszéki albiró. Budapest Grill Károly kiadása Szerző igen háládatos tárgyat választott e tanulmánya tárgyául, mert az uj házassági törvény életbelépte óta a szándékos és jogtalan elhagyás egyike a leggyakoriabb bontó okoknak, melyek alapján a válás kéretik. Négy lejezetben igen alaposan ismerteti ezen bontó ok jogi természetét, az annak alapján fejlődött irodalmi vitát és joggyakorlatot mindenütt önálló gondolkozásra valló saját álláspontját ismertetvén. Végül gyakorlati útmutatásul a függelékben iratmintákat csatol. A kis tanulmányt a gyakorlat embereinek melegen ajánljuk. Vegyesek. A magyar jogászegylet f. hó 22-én tartotta évi közgyűlését. Néhány nap előtt Csemegi Károly lemondván az elnöki tisztről, melyet két évtizeden át betöltött, a közgyűlést az ügyvezető alelnök, Vavrik Béla kúriai tanácselnök, nyitotta meg. Miután üdvözölte a tagokat, felolvasta a volt elnök, Csemegi Károly búcsúzó levelét, amelyben távozása okául megrongált egészségi állapotát emliti. Vavrik erre méltatta a búcsúzó elnök kiváló egyéniségét és az egyesület körül szerzett érdemeit, és indítványozta hogy az egyesület örökös tiszteletbeli elnökévé válaszsza C s e m e g i t és festesse meg az arcképét is. A közgyűlés lelkes egyhangúsággal magáévá tette a kettős indítványt. Azután Vavrik elnök fejtegetvén a magyar jogászság hivatását és ezen belül az egyesület feladatát, előterjesztette a mult évről szóló jelentést. E szerint az elmúlt esztendőben 16 teljes ülés volt s azokon jogi előadásokat tartottak; az előadások jórésze a készülő magyar polgári törvénykönyvről szólott. Az egyesület tagjainak száma 40-nel szaporodott s most 417 tagja van. Most uj elnököt, továbbá egy-egy uj alelnököt és titkárt is kellett választani. Az elnökségre csak egy jelölt volt, de a hivatalosan kandidált Beck Hugó kúriai biró és Sántha Elemér törvényszéki biró helyett az alelnökségre, illetőleg titkárságra a fiatalabb tagoknak Székely Ferenc kúriai biró és Vámbéry Rusztem ügyvéd volt jelöltjük. A szavazatszedő-bizottság előtt 74 szavazócédulát adtak be. Elnök lett Vav rik Béla, alelnökök; Környey Ede, Vécsey Tamás dr. Sz é kely Ferenc. Az alelnökségre hivatalosan jelölt Beck Hugó csak 30 szavazatot kapott. Titkárok lettek: F a y e r László, E d v i-111 é s Károly, dr. S 1 a d i t s Károly és Vámbéry Rusztem. A negyedik titkári állásra hivatalosan jelölt Sántha Elemér 27 szavazatot nyert. Ügyész lett 13 szavazattal dr. Kenedi Géza, pénztáros 13 szóval dr. Szivák Imre és könyvtáros dr. Tarn ai János. A választmány újjáalakítása is megtörtént és az egyesület idősebb és érdemesebb tagjai közt méltó reszenzust keltett az a kis választási manőver, a melyet a fiatalok pártja elkövetett, utánozván külső kiállításában a hivatalos szavazócédulát. Ezzel bizonyos megtévesztés történhetett és sokan abban a véleményben voltak, hogy ez okozta két hivatalos jelölt (Beck és Sántha) bukását. Hosszas szóváltás támadt e miatt és Székely Ferenc kúriai biró volt az első, a ki kijelentette, hogy mellőzni kiván minden disszonanciát, de meg egyébként is nagy lévén az elfoglaltsága, alelnöki és választmányi tagságáról ezúttal lemond. Leköszöntek Fayer László és Sladits Károly titkárok is. Többen szólaltak fel, de nem tudták elsimítani a dolgot. Végre is ugy határozott a közgyűlés, hogy egy alelnöki, egy választmányi tag és két titkári állásra uj választás lesz, még pedig egy június 5-ére összehívandó rendkívüli közgyűlésen. A közgyűlés, berekesztése előtt Vavrik Béla elnök hálás köszönetet mondott azért, hogy Csemegi Károly után őt tiszteltékmeg a bizalommal. Curiai és táblai értesítések. Eger dr. U. J. Babics. — Bajzát 3691/97. sz. ü. n. e. ros — Török 6401/97. sz. ü. a Cur. 98. máj. 5. hh. eld. Eperjes Sz. Sz. Biloveszky András Rosenwasser A. L;S'.i!)/y7. sz. a. n. eld. Vaszilievics. — Kolozsvár dr. J. Gy. és tsa. - Rátz P. és ts. 321/98. sz. ü. a Cur. máj. 25. hh. B. A. A kéroezett ügy eddig még nincs elintézve. Nyilván tarjuk. Mezőtúr Sz. P. Kohn Salamon és tsai b. ü. a Cur. máj. 24. vn. — Mohács N. L. Schneicher Gy. és tsai b. ü. a Cur. 98. márc. 15. vn. eld. Barthodeiszky. — Ó-Becse dr. V. A. Róth Zs. — Br Jovics E érk. 1032/97. v. sz. a. 98. ápr. 28. hh. eld. Végh. — Alexievits G. — Alexievits M.-né érk. 481/98. sz. a. a. n. e. eld. Hűvös — Bácstiszamelléki tkptár. Gyoragevics J. érk. 851/98. v. sz. a. n. e. eld Végh — P. Ladány dr. H. J. F. Tóth B. - F. Tóth. B. 1634/97. sz. ü. a Cur. maj. 18. hh. — Szécsény P. S ifj. Adorján J. — Adorján J. és ts. 6384 97 sz. ü. a Cur. máj. 24. hh. — Turkevsa dr. N. E. Stankovics J - Strasbiocs A. és ts. 4347/97. sz. ü. a Cur. máj. 25. mv. Újvidék dr V. J. Dungyerszky Sz. — Gajdobránszky Anna érk. 1985/98. sz. a. n. e eld. Asztalos. — Gajdobránszky L. váltó per nem érk. Versec dr S. K. Gérecz V. - Gérecz K. 826/98. sz. ü. a Cur. máj Zombor H. S Láng J. Konrád. — özv. Mayer l-né féle nem találtatott. — MészáMajor. — és tsa érk. Kutos J. dr. Gy. 20. hh. ugy a Curián PALLAS KÉSZVÍNYrAKSASÁC NYOMDÁJA EUDAPEbTEN. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31 Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3-