A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 22. szám - A hagyatékbirói záradékolásról

A JOG 175 hogy a tulajdonjogra vonatkozó hagyatékbirói záradékolás intézménye a hagyatéktárgyalás megejtésére való tekintet ne kul is (így ha tényleg hagyaték nincsen) gyakorlatba jöjjön, s hogy a hagyatékbirói záradékolás a nyilvánkönyvi jogok összes nemeire és pedig ugyanezen módon kiterjesztessék, — mert az ingatlanok jogi forgalmában előforduló bonyodalmak megoldása és orvoslása csakis ily módokon lesz eszközölhető. Hogy azonban kedvenc eszmémhez, az örökhagyó nevén vezetett zálogjogi bejegyzések telekkönyvi törölhetéséhez hagyatékbirói záradékolás utján alkalmassá válható törlési engedélyekhez visszatérjek, előre bocsátom, hogy habár felszólalásomban konkrét esetekből indultam is ki, s magánérdekű esetekben panaszkodni nem illik, célomul a hagyatékbirói záradékolás közérdekű intézményének megvitatását tűztem ki, s erős a meggyőződésem abban, hogy ha az összes törvényes leszármazók a törlési engedélyben maguk kijelentik, hogy a jelzálogos követelés még az örökhagyó életében kifizetést nyert, ha a halálesetfelvétel nemcsak a végrendelet hiányát, de esetleg még vagyonhiányt is igazol, a törvényes leszármazók (esetleg felmenők vagy oldalrokonok) kizárólagos örökösi érdekeltségét még hagyatéktárgyalás hiányában is közokiratilag igazolja s nézetem az, hogy positiv s kimentő törvényes intézkedés hiányában birói gyakorlatunk az örökl. eljárás 94. §. és a telekk. rdts 73. §-ának analógiáján a telekk. rdts 77. §-a nyomán a hagyatékbiró a beleegyező záradékolást a törlési engedélyektől meg nem tagadhatja, sőt kivételes esetekben még hagyatéktárgyalás hiányában is megadhatja. Természetszerűleg a kifejtett jogelvek concrét esetekben a jogeset körülményei szerint birálandók el s kötött jogszabályokat alkotni alig lehet. Birói gyakorlatunk nem feledkezhetik meg arról, hogy feladata a jogsegély nyújtás, igy a telekkönyvi jogi forgalom emelése és elősegítése s az ezzel kapcsolatos jogszabályok fejlesztése is és miután az 189 í : XVI. t.-c. revisiója, s novellaris intézkedések egyelőre nem várhatók, a birói gyakorlatnak a hagyatékbirói beleegyező záradékolás jogintézményét a hiv. törv. 94". £-ának analógiájára a tulajdonjogtól különböző dologi jogok egyéb alakzataira is ki kell terjeszteni s ezen birói gyakorlatnak egyöntetű eljárásban meg kell izmosodnia. Ugy legyen ! A jegyzői irodák és ügycsoportok beosztása a budapesti járásbiróságoknál. — 1898 május 1-től ke;:dve. — A VI. ker. kir. járásbíróságnál. I. Jegyzői iroda. Ma ssane k Rezső P, Q, X, Y, elnöki ügyek, som. perek, polg. vegyes ügyek. Dr. Gráf Vilmos H, Z, som. perek és polg. vegyes és végr. ügyek. Dr. Huzella Mátyás S, St, Sz, T, som. perek és polgári vegyes ügyek. IL Jegyzői iroda. Dr. Stokinger László M, som. perek, polg. vegyes egyezségi és fizetési megh. ügyek. III. Jegyzői iroda. Dr. Talabér István K, N, som. perek, polg. vegyes ügyek. Dr. Malatinszky Kálmán A, som. perek, polg. vegyes örökösödési anyakönyvi és megkeresési ügyek. IV. Jegyzői iroda. Dr. Schlauch Lajos Sch, G, som. perek, polg. vegyes ügyek. Dr. Deréki Pál F, D, som. perek, polg. vegyes ügyek. V. Jegyzői iroda. Nagy Mózes E, V, W, som. perek, vegyes ügyek. Dr. Göncy Gyula B, C, I, J, U, Ű, Ó, Ő, som. perek és polgári vegyes ügyek. Dr. Schermann István L, R, som. perek, polg. vegyes ügyek. Járásbirósági iroda: L em. 10. sz., hiv. órák d. e. 9—11, ünnepnap 9—10. Irattár: I. em. 4. A jegyzó' irodák, valamint a járásbirósági iroda és az irattár a felek részére hétköznapokon 9—11, vasárnap 9—10 van nyitva. Beadványok átvételére a gyüjtőszekrény ÍI. em. 10. ajtó) szolgál, melyből a beadványok hétköznap d. e. 9 órakor és déli 1 órakor, vasárnap d. e. 10 órakor vétetnek ki. A budapesti VII. ker. kir. járásbíróságnál. I. Jegyzői iroda I. em. 6. ajtó. Csery Kálmán kir. járásbiró I. em. 8. ajtó. Sommás perek. A, E, J, O, U, betűs elsőrendű felperesekkel. Polgári vegyes ügyek. Elnöki ügyek. ReinerGéza kir. albiró I. em. 5. ajtó. Sommás perek B, D, P, elsőrendű felperesekkel. II. Jegyzői iroda I. em. 10. ajtó. Dr. Kriesch János kir. albiró I. em. 11. ajtó. Sommás perek. V, W, Z, elsőrendű felperesekkel. Egyezségi ügyek. Fizetési meghagyások. Fizetési meghagyásokra vonatkozó megkeresések. Megkeresések. III. Jegyző iroda I. em. 15. ajtó Virágh György kir. albiró I. em 16. ajtó. Sommás perek C, S, X, elsőrendű felperesekkel. Végrehajtási ügyek. Anyakönyvi ügyek. Sommás perek H, Y, elsőrendű felperesekkel, Polgári vegyes ügyek saját ügyeiben. Dr. Rónai Sándor kir. albiró I. em. 14. ajtó. Rendes örökösödési eljárás tárgyát képező ügyek. Örökösödési és hagyományi bizonyítványokat tárgyazó ügyek. IV. Jegyzői iroda földszint 3 ajtó. Dr. Woida Ló'rincz kir. albiró földszint 2. ajtó. Sommás perek F, M, N, elsőrendű felperesekkel. Lakásbérleti ügyekre vonatkozó felmondások és felhívások. Az összes régi kisebb polgári peres ügyek. Farkas Gyula kir. albiró földszint 4. ajtó. Sommás perek G, R, T, első rendű felperesekkel. Dr. Kecskeméti Emil kir. albiró földszint 1 ajtó. Sommás perek K, L, Q, elsőrendű felperesekkel. Járásbirósági iroda:!, em. 7. ajtó; vezető: Kövesi Bódog. Irattár: I. em. 12. ajtó; kezelő: Berky Lajos. II. A jegyzői irodák, valamint a járásbirósági iroda és az irattár a felek részére hétköznapokon 9—11 óráig, vasár- és ünnepnapokon 9—10 óráig vannak nyitva. III. Beadványok átvételére a gyüjtőszekrény I. em. 7 ajtó szolgál, a melyből a beadányok hétköznapokon délelőtti 9 és délutáni 1 órakor; vasár- és ünnepnapokon délelőtti 10 órakor vétetnek ki. (18. §.) Az iratok beadása a II. pontban megállapított időben abban a jegyzői irodában is tönténhetik, melynek kezelési körébe az ügy az ügybeosztás szerint tartozik. (17. §.) IV. Szóbeli kereseteket, kérelmeket és nyilatkozatokat minden kedden és pénteken, a fizetési meghagyásokra és egyezségi ügyekre vonatkozó szóbeli kérelmeket és nyilatkozatokat pedig vasár- és ünnepnapok kivételével mindennap d. e. 11—1 óra közt dr. Kriesch János kir. albiró (I. em. 11. ajtó) vesz jegyzőkönyvbe. Törvénynapokul minden kedd és péntek jelöltetik meg. Ezeken a napokon a felek ügyük tárgyalása végett a felperes nevének kezdőbetűje szerint illetékes biró előtt a hivatalos órákban, idézés nélkül is megjelenhetnek. V. A hivatalos órák köznapokon reggeli 8 órától egyhuzamban délután 3 óráig; vasár- és ünnepnapokon délelőtti 9—12 óráig tartanak. Kelt Budapesten, 1898. évi ápril hó 28-án. Cséry Kálmán kir. jbiró. Belföld. A polgári törvénykönyv. (A szerkesztő-bizottság ülése.) A magyar általános polgári törvénykönyv szerkesztő-bizottsága, folyó hó 20-án tartott ülésében folytatta a személyjogból a cselekvőképesség alapelveivel összefüggő kérdések tárgyalását. Megvitatás tárgyát képezte mindenekelőtt az, lehessen-e valakit iszákosság következtéően koronként előálló beszámithatatlansága vagy közveszélyessége miatt a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezni? Előadó, dr. Sipőc László jelenlegi jogunkkal lényegileg egyezően nem kívánja az iszákosságot egymagában — külön és önálló okul a gondnokság alá helyezésre tekinteni, főleg mivel ettől azokat a néposztályokat illetőleg — a hol az iszákosság leginkább elterjedt — praktikus eredmény amúgy sem várható, mert azt, hogy valaki napszámát eligya, gondnokság által megakadályozni nem lehet. Azt, kinél az iszákosság elmebajt idézett elő, ezen a cimen, azt pedig, ki ezen szenvedélyének kielégítésére vagyonát pazarolja, tékozlás cimén természetesen gondnokság alá lehetne helyezni. Minthogy azonban gyakori eset, hogy az iszákos ezen szenvedélye folytán vagyonának kezelését teljesen elhanyagolja, azzal mit sem törődik, a mellett pedig nem keres, minek következtében attól lehet tartani, hogy tönkre megy és családjával együtt a nyomorba jut, a nélkül, hogy az illető a szó legszorosabb értelmében tékozlónak volna mondható: indokoltnak és célszerűnek tartja előadó ilyen esetekre való tekintettel a tékozlás miatti gondnokság alá helyezés kapcsán kimondani azt, hogy gondnokság alá helyezhető az is, a kire nézve iszákossága miatt attól lehet tartani, hogy vagyona veszendőbe megy, vagy maga családjával együtt nyomorúságba jut. Ilyképen eleje vétetnék annak, hogy a tékozlás fogalma esetleg túlságosan szük, az előbb emiitett eseteket fel nem ölelő magyarázatot nyerjen. A bizottság többsége előadó nézetét magáévá tette. Azután a bizottság áttért annak a további kérdésnek tárgyalására, fentartassék-e a kiskorúság meghosszabbításának intézménye és ne pótoltassék-e azzal, hogy a kiskorú nagykorúsága elértének időpontján kezdődő hatálylyal gondnokság alá helyezhető legyen r Az iránt nem volt nézeteltérés, hogy az emiitett intézmény mai alakjában fenn nem tartható, nem jött ellenben megegyezés létre arra vonatkozólag: nem volna-e a kiskorúság meghosszabbításának intézménye bizonyos módosításokkal föntartható. Míg a bizottság egy része előadóval a mellett volt, hogy a kiskorúság meghosszabbításának intézménye elejtessék, addig más része az emiitett intézményt, mint az önjoguságtól való megfosztás, jobban mondva: a teljes kor kivételes elodázásának egy kíméletesebb formáját s mintegy a nagykorúsítás ellenképét fentartandónak vélte azzal a változtatással, hogy csak meghatározott időre — 2 esetleg 3évre — szólhasson, csakis bizonyos előreláthatólag időleges jellegű okok — nevezetesen kicsapongó élet, könnyelmű adósságcsinálás — alapján foghasson helyet 'és végre, hogy az apai haszonélvezet a kiskorú 24. életévének elértével mindenesetre megszűnjék. E mellett természetesen fenmaradhatna a gondnokság alá helyezésnek az előadó által javasolt módja.