A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 20. szám - A kőszénbányászat jogi szabályozásának reformja 4. [r.]

80 A JOG IV. r. vádlott tagadja, hogy ő is segített volna sértett nőt a szánkóra feldobni, hanem elismeri, hogy ittas állapotban felült a szánkóra, mert III. r. vádlott erre felhívta, de csak Földvárig ment, ott leszállott és ÜL r. vádlottal haza ment. Ellenben Sz. Pája, B. Danica és Sz. Julka tanuk látták, midőn I. és II. r. vádlottak sértett nőt megragadták és ellenkezése és kiabálása dacára erőszakosan a szánkóra dobták, de Sz. Julka szerint III. r. vádlott is fogta sértett nőt. L. Krisztina sértett nő, Sz. Pája, B. Danica és Sz. Julka tanuknak esküvel megerősített vallomása, nemkülönben vádlottaknak részbeni beismerése által bebizonyitottnak vette a kir. törvényszék hogy vádlottak sértett nőt akarata ellenére házasságkötésre irányzott célból hatalmukba kerítették és huzamosabb időn át személyes szabadságától megfosztották. Minthogy vádlottaknak ezen bűncselekménye a btk. 321. §-ába ütköző személyes szabadság megsértésének bűntettét képezi azon mentségük, hogy B. Jevrem sértett nővel már azelőtt is szerelmi viszonyt folytatott, a végtárgyalás folyamán bebizonyítást nem nyert, vádlottakat a személyes szabadság megsértésének bűntettében mint tetteseket bűnösöknek nyilvánítani kellett stb. Ellenben arra nézve, hogy B. Jevrem sértett nőt a nemi közösülésre erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszeritette volna és hogy vádlott társai ezen bűntett elkövetését előmozdították vagy könnyítették volna, a végtárgyalás folyamán mi bizonyíték sem merült fel, sőt inkább bebizonyítást nyert a végtárgyalás adatai által az a körülmény, hogy sértett maga vitte a bundát az istállóba és önkényt követte oda B. Jevremet; minélfogva vádlottakat az erőszakos nemi közösülés bűntettének vádja és következményei alól felmenteni kellett. A szegedi kir. Ítélőtábla (1897. január 23. 3,095. sz. a.) II. r. vádlott büntetése 8 hóra leszállittatik ezzel a változtatással és azzal a kiegészítéssel, hogy I. r. vádlott legyházbüntetése a btk. 91. §-ának alkalmazásával tekintetik kiszabottnak, a kir. törévnyszék Ítélete egyebekben helybenhagyatik stb. A m. kir. Curia (1898 ápr. 14-én 11,395. sz. a.) Mindkét alsóbiróság ítéletének részben megváltoztatása mellett I. r. vádlott a btk. 232. §-ba ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettében mondatik ki bűnösnek és büntetése a btk. 232., 350. §§. alapján kiszabottnak nyilvánittatik. Ezzel a változtatással a kir. ítélőtábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Meg van állapítva az alsóbiróságok Ítéleteiben felhozottak szerint, hogy B. Jevrem erőszakkal ejtette hatalmába L. Krisztina hajadont és maga is beismeri, hogy előbb BácsFöldvárra, majd egy ismerőséhez Csurogra, hol őket az istállóban szállásolták el és innen két napi és egy éjszakai időzés után ismét Földvárra vitte a leányt, hol azt a bátyja, ki a csendőrök kíséretében keresésére indult, feltalálván, kiszabadította. Azt is beismeri B. Jevrem, hogy a leánynyal Csurogon, tehát az alatt, mig azt egy idegen községben és az erőszakkal oda vitt leányra nézve idegen emberek közt megszakítás nélküli erőszakos hatalmában tartotta, kétszer nemileg közösült, mi egyébiránt orvosi szemlével is bizonyittatik, mely szemlével egyszersmind a leánynak addigi szűzi volta is bizonyítva van. Ehhez járul, hogy L. Krisztina esküvel megerősített vallomása szerint közvetlenül a közösülés ellen azért nem fejtett ki ellentállást, mert a vádlott megöléssel fenyegette; csupa oly emberek közt volt, kik a vádlott pártján állottak és mert abban bizott, hogy ha enged a vádlott kívánságának, az hamarább vissza viszi majd; vagyis azért, mert magát a vádlott hatalmában levőnek és védtelennek érezte. Ezek szerint B. Jevrem vádlott cselekménye az erőszakos nemi közösülés tényálladékát kimeríti és az, hogy a leányt eredetileg házasságkötésre irányuló célzattal személyes szabadságától fosztotta meg, mint a btk. 232. §-ba ütköző bűntett létrejöttéhez megkívántató erőszak tényeleme teljesen beolvad ebbe a bűntettbe ; minélfogva őt ebben a bűntettben, nem pedig a btk. 331. §-ban meghatározott s különben is enyhébb l eszámitás alá eső bűntettben kellett bűnösnek kimondani. Habár vádlott a közösülést ismétellen követte el, ez csak egy akaratelhatározásra lévén visszavezetendő, csak egy bűncselekményt képez stb. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Fegyelmi eljárás során rendbírság alkalmazásának helye nincs. Rendbírság csakis tiszti kötelékben álló egyénnel szemben szabható ki. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 123,069. sz. határozata.) 1. A végérvényeseti összeállított országgyűlési képviselő- j választói névjegyzékben utólagos kiigazításnak helye nincs. ' 2. A választói jogosultság egyik alapfeltételét képező \ telek nagyságának megállapításánál egyedül a Mária Terézia-féle úrbéri szabályozáskor, illetőleg az 1836. évi V. t.-cikkben meghatározott telekmennyiség irányadó. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 27,250. sz. határozata.) A mezei közős dülőutak közterületeket képeznek, a melyek f ölött a felügyeletet a közigazgatási hatóságok gyakorolják. Ezekre tehát a vitás határkérdésekre vonatkozólag az 1894. évi XII. t.-c. 34. §-ában előirt eljárás nem alkahnázható. (A m. kir. földművelésügyi minister 1897. évi 58,733. sz. határozata.) Határhalmok szétrombolása miatt indított ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1897. évi december 16-án hozott határozata.) Közgyűlési interpelláció tárgyában hozott határozat ellen felcbbezésnek helye nincs. (A m. kir. belügyministernek 1897. évi 103.303. sz. határozata.) Magyar honos nőnek külföldivel külföldön kötött házassága a hazai anyakönyvbe be nem jegyzendő. (A m. kir. belügyministernek 1898. évi január hó 31-én 10,419. sz. a. kelt határozata.) Illetéktelen anyakönyvvezető előtt ennek saját kerületében a H. T. 39. §-ában foglaltak megtartásával kötött házasság érvényesen megkötött házasságnak tekintendő. (A m. kir. belügyministernek 1898. évi március hó 19-én 26,902. szám alatt kelt határozata.) Községek által teljesített oly vizimunkálatok költségei, melyek a községi beltelkek vagy az egész községi határ érdekében voltak szükségesek, a községi teherviselési kulcs szerint rovandók ki. Egyesek érdekeit érintő vizimunkálatok költségei pedig az 1885. évi XXII. t.-c. által előirt hozzájárulati eljárással vetendök ki. (A m. kir. fölemivelésügyi ministernek a m. kir. belügyministerhez intézett 1897. évi 23,602. sz. átirata.) Ha az árvapénzek elhelyezésének kérdésében hozott képviselőtestületi határozat nem érdemben, hanem alaki törvényszerűség szempontjából felebbeztetik meg. ugy harmadfokban az ügy nem a közigazgatási biróság, hanem a belügyminister illetékessége alá tartozik. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 120,035. sz. határozata ) Állomásfőnök magánkertje nem tekinthető oly helynek, melynek bcmocskolása az 1879. évi XL. t.-c. 80. §-ában körülirt kihágás tényálladékát megállapítaná. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 4,182. sz. határozata.) Azok a gyógyszerészek, kik adómentes szeszt használ, nak, kis mértékben való elárusitásra nem nyerhetnek engedélyt(A m. kir. pénzügyministernek 1898. évi 1013. P. M. sz. a. kelt határozata.) BALLÁ* RÍÍZVENVTAWAÍAO NYOMDÁJA BUDAPESTÉ* Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Diamant Sámuel e. Tövis, Gyulafehérvári kir. tszék. bej. jun. 15. félsz. jun. 24. csb. Gerázim János, tmgg. dr. Mayer Ödön. — Ungár Jenő e. nagyváradi kir. tszék, bej. jun. 11. félsz. jul. 5. csb. Geleta Géza, tmgg. dr. Gyémánt Jenő. — Nádas Ignác e. nagyváradi kir. tszék. bej. jun. 11. félsz. jul. 5. csb. Geleta Géza. tmgg.' Kripka Henrik. — Grün Jakabné. szül. Hartmann Berta e. Verpelét, egri kir. tszék. bej. máj. 31. félsz. jun. 24. csb. dr. Födi Károly, tmgg. dr. Ott Péter. — Fóliák E. cég birtokosa Pollák Sámuelné. szül. Leipnik Eszter e. nagyváradi tszék. bej jun. 11. félsz. jul. 5. csb. Geleta Géza, tmgg. dr. Renir Albert. — Breslauer Cornélia e. újvidéki kir. tszék. bej. június 20. félsz. jul. 5. csb. Galamb Zoltán, tmgg. Kriszhaber Mór. — Rosenberg és Kábán e. Huszt. a m.-szigeti kir. tszék bej. máj. 1. félsz. máj. 9. csb. Breznay Lajos. tmgg. Sárközy Pál. — Frank Sándor fia e. Karcag, a szolnoki kir. tszék. bej. jul. \). félsz. aug. 6. csb. Pálka Kálmán tmgg. dr. Klein Miksa. — Mittner István e. Nagybánya, a szatmár-németii kir. tszék. bej. jun. 13. félsz. 27. csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Weisz Ignácz. — Weisz M. Mór e. Dicső-Szt.-Márton, az erzsébetvárosi kir. tszék. bej. jun. 27. félsz. jul. 12. csb. Koszta Gábor, tmgg. dr. Ferencz Akos. — Krausz Irma e. Keszthely, n-kanizsai tszék. bej. jun 13. félsz. jun. 24. csb. Huszár Sándor, tmgg. dr. Schwarz Zsigmond. && Pályázatok : A halasi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. máj. 22. Segesvári kir. jbiróságnál albirói áll. máj. 23. - Kun-Szt.-Mártoni Ibirosagnál a 1 bírói áll. máj. 24 — Vízaknai jbságnál albirói áll. maj. 24. — Kézdi-Vásárhelyi ügyészségnél üg vészi áll. máj. 25. — Karansebi:si tszéknél aljegyzői áll. máj. 25. Bajai kir. jbiróságnál aljegyzői áll. maj. 2o. Siklósi közjegyzői áll. a pécsi közjegyzői kamaránál máj. 26. - Lugosi kir. tszéknél a 1 b i r ó i áll máj. 26. Szigetvari jbságnál aljegyzői áll. máj. 26