A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 20. szám - A cég üzletkörének kiterjesztése

Tizenhetedik évfolyam. Budapest, 1898. május 15 Szerkesztőség: ^ ^.4 Előfizetési árak: A JO V., Rudolf-rakpart 3. sz. —r I Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: w. 1,1. , i Negyed évre ... 1 frt 50 kr. KiadOhlVatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) b 3,_€ V., Rudolf-rakpart 3 sz l™4P *Z ra*f;CGY fo™NEI KÉPFISELETÉRE 1 MAGTAR ÜGYFÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Egész [ " 6 \ _ . Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr' ^ÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR Az előfizetési pénzek li£i V ved elí M A u~TT\ M r , Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bermentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. jim , , r küldendők. Megjelen minden vasárnap. Tartalom: Kozma emléke. — A cég üzletkörének kiterjesztése. Irta: Traeger Zsigmond, törvényszéki biró Besztercebányán. — Közszerzemény. II. Irta: dr. Plppu György, gyulai törvényszéki biró. — Törvényellenes közgyűlési határozatok. Irta: dr Almási Antal, Hpcst. -- A kőszénbányászat jogi szabályozásának reformja. IV. Irta: Wahlner Aladár, m. k. bányakapitány Bpcst. - A jegyzői irodák és ügycsoportok beosztása a budapesti járásbíróságoknál. A IV. ker. járásbíróság. — Belföld: (A szövetkezeti törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Ausztria és külföld: (Ellentétes judicatura a német birodalmi törvényszéken. Irta: dr. Szokó1 a y István, budapesti ügyvéd.) — Irodalom: (A budapesti kir. Ítélőtábla felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. Összeállította dr. Térti Gyula, bpesti tszéki biró, bírálja dr. Nyeviczkey Antal, bpesti kir. ítélőtáblai biró. — A magyar szabadalmi törvény magyarázata. Irta : dr. K ó s a Ferencz, m. kir. szabadalmi biró.) Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: — Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a s Budapesti Közlöny "-bői (Csődök Pályázatok.) Kozma emléke. Fölhívás. A magyar jogászvilág kegyeletes tartozását akarjuk leróni, a mikor teledhetetlen Kozma Sándorunk sirja fölé a kerepcsi uti temetőben, érdemeihez és kegyeletünkhöz illendő, művészi becsű síremlék állítását és ezenfelül — a mennyiben a begyülendő összeg lehetővé teendi - egy Kozma Sándor nevét viselő jótékony alapítvány alapítását elhatároztuk. A haza közügyei és a nemzeti erő korszakos szervezése körül szerzett igazi érdemeket a mostani nemzedék az utókorhoz beszélő maradó jelek nélkül nem hagyhatja. Nem hagyhatja igy kivált a magyar ügyészi kar megalapítójának és Magyarország egyik legnemesebb jogász-alakjának: Kozma Sándornak sírhelyét, a hol a nemzet egyik legderekabb fia és a magyar jogélet egyik alkotó és példaadó jelese pihen. Tiszta jelleme, tevékeny hazafiassága, életének dus eredményei és iránta érzett szeretetünk követeli tőlünk ezt az emléket, a melynek fölállítása csakis a magyar jogászvilág minden hivatáskörének adományai által tehető igazán emlékezetessé a mostani és a következő kor fölemelkedő nemzedékei előtt. Ezek megfontolása által indíttatva, azzal a kéréssel fordulunk tehát a magyar jogászközönséghez és mindazon honfi-társainkhoz, a kik élő kegyelettel vannak boldog emlékezetű jelesünk iránt, hogy hazafias adományaikkal kegyeletes tervünk méltó végrehajtását előmozdítani szíveskedjenek. Budapesten, 1898 május közepén. A Kozma Sándor síremléke ügyében alakult biottság Dr. Geguss Gusztáv, Hcwwiersbcrg Jenő, jegyző. elnök. A cég üzletkörének kiterjesztése. Irta: TRAEGER ZSIGMOND, kir. tszéki biró Bestercebánya E lapok 16. számában egy curiai határozat jelent meg, a mely azt mondja ki, hogy: a kereskedelmi és iparkamara részéről közbevetett felfolyamodás hivatalból visszautasittatik. Visszautasittatik pedig azért, mert az az intézkedési jogkör, a mely a keresk. s iparkamarákat a cégbejegyzési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése körül megilleti, nem terjed ki arra, hogy az ő előterjesztésükre hozott bírói határozatok ellen a felebbviteli jogot gyakorolhassák. Ez a curiai határozat az alaki jog szempontjából kétségtelen fontossággal bir. Nézetem szerint azonban a szőnyegen függő kérdés lényegét nem érinti. Az a kérdés ugyanis, a mely a keresk. s iparkamara által fel volt vetve, nem abban culminált, hogy mi tartozik a kamara felebbviteli jogköréhez. Hanem culminált abban, hogy oly esetben, a midőn valamely cég bizonyos üzletkör gyakorlása szempontjából lett a kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyezve, s a midőn ugyanaz a cég, Lapunk mai száma önálló iparengedély alapján, teljesen önálló s a bejegyzett üzletkörtől teljesen független más üzletkörre is kiterjeszti üzemét, vájjon ez a kiterjesztés a cégjegyzékben feltüntetendő és a cég erre a feltüntetésre kötelezhető-e ? Ez oly elvi kérdés, a mely felett a kir. tábla átsurrant azzal, hogy a keresk. tv. 19-ik §-ban kimerítően fel vannak sorolva azok a változások, a melyek a bejegyzett cégbirtokos által, a jegyzékbe való bevezetés végett az illetékes kir. tszéknél bejelentendők. Minthogy pedig ezek között a már bejegyzett cég alatt folytatott üzlet tárgyaiban és az üzletközben beállott változás nem foglaltatik, ennélfogva a bejegyzés kötelezettségének esete fenn nem forog. A concrét eset azonban az, hogy W. R. cég, mint épitészvállalkozó van a cégjegyzékben bevezetve. Ugyanez a cég azután önálló iparigazolvány alapján arra is nyert jogosultságot, hogy «viaszkos vászongyártást iparszerüleg foganatosíthasson. * A kérdés tehát az, hogy W. R. cég ennek az üzletágnak bejegyzésére kötelezhető-e? E kérdés megoldásánál nézetem szerint magának a cégbejegyzésnek céljából és rendeltetéséből kell kiindulni. A cégjegyzék pedig egy oly nyilvánkönyv (ker. tv. 7. §.) a mely a kereskedelmi forgalom könnyítése és a közhitel megóvása szempontjából alkottatott. Ámde ez a cégjegyzék, mint a közhitelnek garantialis intézménye, csak ugy felel meg rendeltetésének, ha tartalma szerint a való tényeket tünteti fel és biztosítja. Az a cég, mely a cégjegyzéknek cégbirtokosi rovatában azt tartalmazza, hogy «\Y. R. épitész-vállalkozó> nem felel meg a valóságnak azért, mert ez a cég saját beösmerése szerint is ezenkívül még «viaszkos gyáros is.> Igaz ugyan, hogy a keresk. tv. 16-ik §-ának szószerinti értelme szerint a kereskedő üzlete megkezdésénél «cégét> tartozik bejegyeztetni, s igaz az is, hogy a tv. 19-ik §-ának szószerinti rendelkezése csak a cég változásait, megszűnését, vagy a birtokosok személyében bekövetkezett változásokat jelentette ki bejegyzésre kötelezetteknek. Ámde a törvénynek az a szelleme, mely szerint ez az intézmény a kereskedelmi forgalom és közhitel elősegitésérelétesittetett, nem kívánhatta az intézmény garantiáit megszorítani s azokat a fentebb jelzett körülmények bejegyzése által kimeríteni. Nem pedig annál kevésbbé, mert a keresk. tv. 7-ik §-a alapján nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 26,922/75. sz. ig. min. rend. a fentebb jelzett körülményeket szabadon magyarázta, a magán- és társascégek helyes és szabatos vezetése szempontjából oly cégkönyveket rendel nyitni és vezetni, a melyek 5-ik illetve 6-ik rovatában a cégbirtokosnak nem csak nevét, hanem üzletének körét, vagy általa vezetett iparvállalatnak tárgyát, illetve a társascégeknek a közhitelt érintő jogviszonyait s ugy az egyik, mint a másik rovatban vezetett körülményekben beállott változásokat is bejegyezni és a «központi értesitő»-ben közzétenni rendeli. A törvény rendelkezéseit tehát a jelen kérdésben és az országgy. akkor keletkezett egészen uj intézményének az életben való mikénti érvényesülésénél betüszerint értelmezni nem lehet. De ha szó és betüszerint értelmezzük is, akkor sem juthatunk arra az eredményre, a melyre a kir. Ítélőtábla jut akkor, a mikor azt jelenti ki, hogy a bejegyzésre kötelezett tényben «az üzlet tárgyában, illetve az üzletkörben beállott változás nem foglaltatik^ Nem pedig azért, mert mikor két egészen önnálló, teljesen független üzletkörről, két egészen önálló iparjogositványon alapuló iparágról s azok bejegyzéséről van szó — akkor — «változás> -ról beszélni sem lehet. A cégjegyzék nem csak a magán, hanem a közérdeket is szolgálja. E közérdek szempontjából pedig nem lehet közömbös az, hogy ha <W. R.» cég, mely a cégkivonat alapján a hitel piacon csak mint épités-vállalkozó veszi a közhitelt igénybe, ugyanezt a hitelpiacot tévedésbe ejthesse ezzel a közokirattal akkor, a mikor ő de facto, más és pedig a kivonatban jelzett üzletkörnél kockázatosabb vállalatban is érdekelt. Mely más vállalatnak nyilvánosságra hozatala és közhitelű igazolása mellett, a hitelpiac irányában egészen másképen alakulna. 12 oldalra terjed.