A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 20. szám - Közszerzemény 2. [r.]

154 Ez a kérdés volt tehát az, a melyet a kir. Curia meg nem oldott, s nincs kétség az iránt, hogy ha ezt megoldja, sokkal jelentősebb oldalát világítja meg a hitelvilágnak, mint az alárendelt kérdést, hogy mi jogköre van a keresk. iparkamarának? Közszerzemény. Irta: Dr. PLOPU GYÖRGY, gyulai kii. törvényszéki birö. A közszerzemény jogintézményére vonatkozó és kiemelést érdemlő kútfők vázlatos felsorolása, valamint annak kifejtése után, hogy a közszerzemér.y fenállása a nem nemeseknél és a városi polgároknál a szabályt, nemeseknél és honoratioroknál pedig a kivételt képezi, végül annak megemlitése után, hogy a közszerzemény szerződési ellenkező megállapodás hiányában a törvényből kifolyó jogosítványt képez, áttérhetünk ezen jogintézmény gyakorlati nyilvánulásának fejtegetésére. Első sorban megállapítandó, hogy mit értünk a közszerzemény fogalma alatt, mert ezt a kútfőkben közelebbről meghatározva nem találjuk meg. A szónak közönséges értelmében mindazon vagyon, vagy érték, mely két vagy több egyén közös munkálkodásából egy bizonyos határidőn belül előáll: közös keresmény, közös szerzemény. Ily tág értelemben közösen szerzett vagyont képez a nyereségre, haszonszerzésre alakult, különféle elnevezés alatt szervezett társulatok, társaságok és alkalmi egyesületek épen ugy mint az osztatlan közösségben együtt munkálkodó osztályos testvérek, vagy más több egyén nyereményegyenlege és vagyonhozadéka; a melyek közt épen nem ritka az oly eset sem, hogy két vagy több egyén a közös munkálkodás eredményét képező ingatlant közösen íratja nevére telekkönyvileg is és azt közösen szerzettnek tekinti és nevezi. Ezen tágabb értelemben vett közös szerzemény és közös vagyon fogalmától azonban lényegesen különbözik a közszerzeménynek jogi műszaki értelemben vett fogalma. Jogi műnyelven a közszerzemény csak törvényes házasságban élő férj és feleség közt fordulhat és fordul elő; a szerzemény közössége tehát kezdődik a házasság létrejötte, és megszűnik a házassági viszony megszűnte pillanatában. Ebből kifolyólag : közszerzeményi, közösen szerzett, közösen keresett vagyon (közszerzemény, közkeresmény) azon vagyon, melyet a házastársak a házasság tartama alatt szereztek.1) Habár ezen deíinitio elég világosan tartalmazza, hogy a házasság tartama alatt a házastársak által szerzett vagyon : köz!) Bírósági joggyakorlatunkban, nevezetesen a m. kir. Curia elvi kijelentéseiben a közszerzemény fogalmának teljes és kimerítő definitióját nem találjuk meg, a mi könnyen érthető is ; mert a bíróságok, és ekként a m. kir. Curia is, nem a fogalmak grammatikai definiálására helyezik a fősúlyt. Ebből kifolyólag a m. kir. Curia határozataiban eltérően es kulönbözőképen adja a közszerzemény definitióját, a szerint, a mint az eldöntött concret jogesetben egyik vagy másik fogalom vitte a főszerepet. A definitió alkatelmei azonban a dolog természeténél fogva mindig . ugyanazok. íme egv pár mutatvány az ujabb gyakorlatból: «Közszerzeménynek a házasság tartama alatt szerzett vagyonnak a terhek levonása után fenmaradó értéke tekintendő.)) (Curia 1891. novemb. 18. 3,951. sz. a. Döntvénytár Uj folyam XXXI. kötet. 110. lap.) « A házasság tartama alatti szerzemény közszerzeménynek tekintendő, ha nem bizonyittatnak oly körülmények, melyek folytán az az egyik házastárs kizárólagos szerzeményének lenne tekinthető. Azon körülmény, hogy a közszerzeményi ingatlan a férj beleegyezésével kizárólag a nő nevére iratottv nem bizonyítja azt, hogy a íérj az ő fele részét a nőnek ajándékozta.)) (Curia 1894. február 6. 663. sz. a. Döntvénytár Uj folyam XXXVIII. köt. 288. lap.) «Házasság alatti szerzeménynek az a vagyon vagy érték tekintendő, a mely a házastársaknak a házasság megkötésekor volt vagyonát a házasság megszűnésekor meghaladja.)) (Curia 1894. decemb. 12. 10,825. sz. a. Jogtud. Közi. 1895. évi 4—5. sz. melléklet. 24.) «Közszerzeménynek csak az a vagyon tekintendő, a mely a házasság megkötése idejében volt értéket meghaladja ; a miből következik, hogy az adósságok a hagyatéki vagyonból mindenekelőtt levonandók.» (Curia 1895. évi ápril. 17. 5,952. sz. a. Jogtud. Közlöny 1895. évi 22. sz. melléki. 217.) «A házasság tartama alatt szerzett vagyon közszerzeményt képez» (Curia 1896. évi június 5. I. G. 104. sz. a. Jogtud. Közlöny 1896. évi 33. sz. melléki. 434.) «A kereskedő és iparos osztályhoz tartozó házastársak által a házasság tartama alatt szerzett vagyon, közszerzeményt képez.» (Curia 1896. szeptemb. 10. L G. 157. sz. Jogtud. közi. 1896. évi 41. sz. melléki. 512.) ((Főszerzőségröl nem nemesek közt már azért sem lehet szó, mert minden vagyon, a melyet a nem nemesrendü házastársak a házasság tartama alatt szereznek, közszerzeményt képez.» (Curia 1996. június 19. L G. 141. sz. Jogtud. Közi. 1896. 49. sz. 627.) «Közszerzeménynek csak az a vagyon tekintendő, a melylyel a házasság megszűnte idejében létező vagyon a házasság megkötésekor létezett vagyont meghaladja.)) (Curia 1897. május 6. I. G. 88. sz. a. Jogtud. Közi. 1897. évi 36. sz. melléki. 343.) szerzeményt képez, mindazonáltal a gyakorlatban a közszerzemény meghatározása nem ritkán igen nagy nehézséggel jár, a minek oka az élet kimeríthetetlen sokoldalúságában rejlik. Ez okból, és figyelemmel arra, hogy a kérdéssel különösen gyakorlati szempontból óhajtok foglalkozni, szükségesnek tartom a felállított definitioban lévő lényeges fogalmakat kiemelni, hogy így az élet sokoldalúságában is alaposan megállapittathassék,hogy micsoda vagyon tekinthető közszerzeménynek ? I. Első sorban figyelembe veendő, hogy ezen jogintézmény az állampolgárok csak azon osztályánál van meg, a melynél a házastársak (a múltban sokkal nagyobb mérvben mint jelenleg) tényleg közös munkára és ez által közös szerzésre utalva vannak; vagyis a mely osztálynál, ha szerzemény van, az nem kizárólag az egyik házastárs tevékenységének és munkásságának, hanem a másikénak is az eredménye ; ezen osztály: a nem nemesek, vagyis a volt parasztrendüek és városi polgárok osztálya ; ide tehát javarészben a földművesek, j kereskedők és iparosok tartoznak. A földműves, kereskedő I és iparos neje, helyesen : felesége nem pusztán a családi otthonak él. hanem a határban az aratás, cséplés, terménykapálás stb. körül, avagy a kereskedelmi és iparcikkeknek íőleg elárusitása körül férje oldala mellett és vele sokszor egyenlő tevékenységet fejt ki. Azon osztálynál tehát, a melynél a közszerzemény jogintézménye érvényben van, a feleség tényleg közösen szerez a férjével. Már ezen jogintézmény fogalma is arra mutat, hogyannak csak ott lehet jogos tere, a hol a két házastárs közösen szerez ; mert ellenkező esetben közös szerzeményről, közös keresményről szó sem lehet. Ezen felfogás teljesen indokolja az első cikkemben kútfőül felhívott Hármaskönyv I. részének 18. címében kifejezést nyert azon szokásjogot, mely a nemeseknél a nőt kizárta a házasság alatti szerzeményekből. Az ujabbi tisztultabb jogi felfogás sokat enyhített ugyan az elv merevségén és nem követeli feltétlenül, hogy a nem nemes polgár felesége férjével párhuzamos tevékenységet fejtsen ki a vagyon szerzésében ; azonban a lényeges criterium még mindig a szabályt, nem pedig a kivételt képezi. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a közszerzemény fogalmának kettős alapja van : a) az egyik a törvényes házasság. Ha egy férfi egy nővel legbensőbb és állandó életközösséget is folytat, de ez nem törvényes házasságban történik : ugy azok közt közszerzeményről szólani nem lehet. De pusztán a törvényes házasság frigye egymagában még nem teremt jogalapot a közszerzeményre ; ugyanis a közszerzemény fogalma feltétlenül megköveteli, hogy a törvényes házasság az élet közössége által külkinyomatot nyerjen, mert csak az életközösség állandósága eredményezhet közös tevékenységet és ez által közös szerzeményt. b) A másik jogalapja tehát a közszerzeménynek a törvényes házasságban való állandó életközösség. Ebből okszerűen következik, hogy habár a házastársak közt törvényes házasság is forog fenn, azonban nem élnek állandó életközösségben, hanem egymástól tényleg különváltak, ama házasfelek közt közszerzemény nem lehet, mert a szerzett vagyon nem közös tevékenységgel szereztetett. Az ily vagyon a szerző házasfélnek tiszta szerzeménye, a melynek szerzésében a másik házasfél semmi tevékenységet sem fejtvén ki abban őt a szerzővel egyenlően részessé tenni igazságtalanság volna.2) II. A közszerzemény jogintézménye kisebb nagyobb fokban vagyonközösségi rendszeren épülvén fel, azon további kérdés merül fel definitiónk körül, hogy minden vagyon, mely a házasság tartama alatt a házasfelek tulajdonába jut, ez által eo-ipso közszerzeménynyé lesz-e vagy nem? Ha elfogadjuk azon vilvi álláspontot, hogy a közszerzeményt csak a házastársak közös tevékenységével szerzett vagyon képezi, akkor a feltett kérdésre határozottan nemmel kell felelnünk; ugyanis hazai közszerzeményi jogintézményünk nem ugyanazonos a vagyonközösségi rendszer jogintézményével ; ez utóbbi nem tür meg külön és önálló vagyont a házasság tartama alatt, ellenben közszerzeményi jogintézményünk a külön vagyont nemcsak elismeri, hanem a vagyonközösséget 2) «A házastársak által különélésük ideje alatt külön szerzett vagyon nem tekintetik közszerzeménynek, hanem a házastárs saját szerzeményének.)) (Curia 1995. évi március 13-án 212. sz. a.) 9,194/1890. sz. a. is kimondta a Curia, hogy a közszerzemény vélelme nem áll azon vagyonra, melyet a tényleg elválva élő házastársak egyike a tényleges különélés ideje alatt szerez. (L. Jogtud. Közi. 1895. évi 24. sz. mellék. 259 )