A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 19. szám - Ügyvédek helyzete Magyarországon

152 A JOG ság ezt az indítványt mellőzte és igy állapította meg a szakasz rendelkezését: «a szövetkezet igazgatósága legalább három személyből áll, a kik közül legalább egyharmadnak a szövetkezet tagjának kell lennie.> A szakasz rendelkezésébe, mely szerint «az igazgatóság tagja csak magyar honpolgárok lehetnek*, beiktatták az <irni tudó» szókat. A 33. §-ban «a mérleg készítésekor* szavak helyett «az üzleti év utolsó napján* szavakat tették. A feloszlásra vonatkozó ötödik fejezet 40. §-a után a bizottság elhatározta egy uj szakaszban oly rendelkezés felvételét, mely szerint az alapszabályokban intézkedni kell, hogy feloszlás esetén a tartalékalapból mennyit fordítsanak a községbeli szegényalap javára; ha pedig az alapszabályok erró'l nem intézkednek, a tartalékalap egy negyede a községbeli szégényalap javára fordítandó. A fejezet szakaszait jelentősebb módosítás nélkül fogadta el a bizottság, valamint a vegyes intézkedéseket magában foglaló hatodik fejezetet is; a 46-ik § t ugy módosították, hogy ama rendelkezésből, mely szerint «felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy ama szövetkezetek javára, melyek a központi szövetkezet megalakulásától számított két éven belül a központi szövetkezetbe belépnek, a jelen szakaszban megállapított mentességeket e szövetkezeteknek a jelen törvény életbelépte előtti időből függőben tartott adó-és illetéktartozásaira is kiterjeszthesse*, a ministernek adandó felhatalmazást törülték, s a mentességek kiterjesztését rendelkező formában mondották ki E szakasz tárgyalása alkalmából jelentésébe fölveendőnek határozta a bizottság amaz óhajtás kifejezését, hogy a portomentességet a szövetkezeteknek a központhoz intézendő leveleire és küldeményeire is kiterjeszszék. ápr. 26 A képviselőház igazságügyi bizottsága Matuska Péter helyettes elnöklése alatt folytatta a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslatnak, illetőleg a központi hitelszövetkezetről rendelkező második résznek a tárgyalását. (Előadó Neumann Ármin.) A 47-dik paragrafusnál, mely Budapesten országos központi hitelszövetkezet fölállításáról rendelkezik, egyes bizottsági tagoknak az első alakulásra vonatkozó fölszolalásaira Lukács és Erdély ministerek kijelentették, hogy amidőn az állam oly rendkívüli áldozattal járul az intézmény létesítéséhez s egész morális reputációját latba veti annak fejlődése érdekében, lehetetlen a kormányt teljes passzivitásra kárhoztatni s megtagadni tőle minden ingerenciát. Hogy azonban a fölmerült aggályok eloszlattassanak, nem ellenzik a javaslat megfelelő szakaszánák akként való módosítását, hogy a kormány által kinevezendő igazgatósági tagok száma csökkentessék s bizonyos számú igazgatósági hely betöltése a végleges szervező közgyűlésre tartassék fönn. Az alapszabályok minden részének a végleges megállapítása is a kormány intenciója szerint akkor fog történni, a midőn már a szövetkezet _>knek a központba való belépése megtörtént. A bizottság változt; . ás nélkül fogadta el a szakaszt. A 48-ik § tárgyalása alkalmából megállapította a bizottság, hogy egy alapítványi üzletrész legalább ezer koronából áll. A 49-ik §-nál, mely szerint a központi szövetkezet csak akkor jegyezhető be a kereskedelmi cégjegyzékbe, ha legalább egy millió korona névértékű üzletrész jegyeztetett és befizettetett, többrendbeli indítvány merült föl az iránt, hogy mondassák ki, hogy az első alakuláskor hány alapitónak kell jelen lenni s egy alapító hány szavazatot gyakorolhat. A bizottság Lukács, Erdély és Darányi miniszterek fölszólalásai után változatlanul fogadta el a §-t, valamint az 50—53. §-okat is. Az 5 Í-. §-ba fölveendőnek határozott a bizottság az iránt való rendelkezést, hogy az alapítványi üzletrészek visszafizetésének idejét és módozatait az alapszabályok határozzák meg. Az 55—58. §-ok változatlan elfogadása után az ülés véget ért. Vegyesek. Uj közigazgatási birák. O Felsége a király Dubraviczky Elek kincstári jószágigazgatót és Csipkay Karoly országgyűlési képviselőt a közigazgatási bírósághoz itélőbirává nevezte ki. Csipkay Károly, Zólyommegye egykori alispánja most a zólyomi ág. ev. egyházmegye felügyelője, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke s Breznóbánya, Besztercebánya és Zólyom város díszpolgára. Kozma Sándor síremléke. Megírtuk már, hogy a budapesti kir. ügyészség kezdeményezésére, élén Hammersberg Jenő budapesti kir. főügyészszel, a fővárosi előkelő jogászvilág körében nagyszabású mozgalom indult meg a mult esztendőben elhunyt, kiváló érdemeket szerzett kir. főügyész, K o z m a Sándornak, lelki nagyságához méltó szobor felállítása iránt. A főügyészségnél mult hó 30-án este értekezlet volt a szobor felállítása tárgyában, amelyen a fővárosi előkelő jogászvilág számos tagja megjelent. Az értekezlet elsőnek a szobor-végrehajtó-bizottságot alakította meg. Elnök: Hammersberg Jenő budapesti kir. főügyész. Tagok: C z o r d a Bódog, Székely Ferenc dr. Geguss Gusztáv, Győry Elek, Friedmann Bernát, Kenedi Géza dr., W o 1 f Vilmos dr., G a j z á g ó Manó, Rákosi Jenő, Révai Lajos dr., B a u m g a rt e n Izidor, Jeszenszky Danó, C h o r i n Ferencz és Havas Imre. Ezután elhatározták, hogy a szobor költségei fedezésére gyűjtést rendeznek és e végből engedélyt kérnek a belügyminisztertől és a gyűjtés érdekében felhívásokat szerkesztenek. Az engedélyezési kérvény s a felhívások szerkesztésével K e n e d i Géza drt és Geguss Gusztáv drt. bizták meg. Pénztárnoknak Katona Béla drt választották meg. Székely Ferenc és Kenedi Géza dr. indítványozták, hogy a gyűjtés nagyszabású legyen, mert így díszesebb szobrot emelhetnek. A bizottság abban állapodott meg, hogy a szobor minőségét a gyűjtés eredményéhez képest állapítják meg f,_ro3. árvaszéknél az előadók a következő sorrendben referálnak az üléseken: Hétfőn referálnak S z é c h y és Vi z s n ya ülnökök és Sárád y jegyző. Szerdán: Szlavik és Mor lin ülnökök és R i e 1 jegyző. Pénteken: P ö z e 1 elnökhelyettes esUnger ülnökök és S á m s o n jegyző. Minden ülésen — kivéve szabadság idejét — S i p ő c az árvaszék köztiszteletben állo elnöke elnököl, — hogy ilyképen az árvaszék összes ügyeiről teljesen tájékozván legyen. Az ügyvéd megtartási joga. A m. kir. Cuna: A másodbiroság határozata az abban felhívott indokokból helybenhagyatik, de annak az indoknak, a mely szerint az ügyvédet a megállapított dijakra és költségekre nézve megtartási jog illeti, oly értelmezésével, hogy az ügyvédnek az a cselekménye, hogy abban az ügyben, a melyben ügyfele megbízásából ennek részére pénzt hajtott be, felmerült s bíróilag megállapított dijának és kiadásának a behajított pénzből levonása jogtalan visszatartsának nem tekintendő. 1898. márc. 18. 1,329,98. P.) Kimutatás a m. kir. Curia ügyforgalmáról és tevékenységéről az 1898. évi jan. hó i-től ápr. hó Boáig. Polgári: beérkezett 5,585, elintéztetett 2,893. Váltó: beérkezett 706, elint. 499. Úrbéri: beérk. 79, elint. 44. Felülvizsg. sommás: beérk. 328, elint. 173. Büntető: beérk. 8,504, elint. 4,709. Fegyelmi: beérk. 220, elint. 188. A szabadságvesztés büntetésre jogerejüleg elitéltek felteteles szabadságra bocsátása tárgyában az igazságügyminiszter 21,578/1898. I. M, sz. a. rendeletével utasítja az illetékes hatóságokat hogy a feltételesen szabadon bocsátott részére állandó tartózkodásra megjelölt hely szerint illetékes csendőrkerületi parancsnokság is értesittessék. Egyúttal a feltételes szabadságra bocsátott egyén arra is figyelmeztetendő, hogy a községi elöljáróság előtt történt jelentkezése után három napon belül igazolványának láttamoztatása végett a tartózkodási helye szerint illetékes legközelebbi csendőrőrsnél is személyesen megjelenni tartozik, ellenesetben feltételes szabadsága megvonatik. A kir. ügyész szereplése válóperben. Az uj házassági törvény életbelépte óta most volt az első eset, hogy a kir. ügyész egy házasság megsemmisítését kérte polgári bíróság előtt. A kassai kir. ügyészség ugyanis semmiségi pert inditott a kassai törvényszék előtt, melyben É. I. Gs. I. a kassai polgári anyakönyvvezető előtt 189(3 május 12-én kötött polgári házasságot kérte semmisnek nyilvánítani. Mind a három bíróság a kereset értelmében semmisnek mondta a házasságot. Curiai és táblai értesítések. Besztercze dr. W. A. Borgó-Besztercze — Felsö-Ujfalu 1839 98. sz. a. eld. Popu, ápr. 20 vu. Brassó B. D. Bécsi biztositó — dr. O. Nándor n. e. Debreczen dr. P. M. Fried Lajos — Klein Aladár 2782/98. sz. a. eld. Garam, n. e. H -Böszörmény F. J. Sz. Nagy G. — Aranyos Eszter 1399/98. sz. eld. Asztalos máj. 3. hh. — Kenéz Sándor — Czellés Zsuzs. 476/98. sz. a. eld. Keresztszeghy n. e. Szendi Sándor — Szabó F. Zsuzs. 1900/98. sz. a. eld. Keresztszeghy n. e. Kassa dr. N. V. Kukoriczás M. Thuroczy Ist. és neje 6472/97. sz. a. eld. E<íry. n. e. — Zsigmann Salamonné btö ügy 3i49/78. sz. a. eld. Schedius. n. e. Guttmann S. — Schwarcz M. még nem érk. Kolozsár dr. B. F. Erzsébetvárosi ev. ref. egyház — Gr. Haller János ápr. 29. f. o. N.-Körös Sz. Gy. Gy. Szijj F. Takács Zsuzs. 2842/98. sz. a. eld. Major, n. e. Pécs E. J. Veisz-Kajna ápr. 26. rmv. Szegszárd dr. L. K. Leopold K. — Hahn A. 1155/98 sz. a. eld. Kársa, n. e. Técső E. J. Bustyaháza — Krausz J. és tsa 1036/98. sz. a. eld. Oefner. Temesvár dr. B. Zs. Walter. — Dr. Braun máj. 3. hh. Tiszafüred D. K. Tiszafüredi takpnztr. — Rosinger Lajos 2481/98. sz. a. érk. Dr. Breuer Mór károlyfalvai (Temesmegye) ügyvéd irodájában egy gyakorlattal biró ügyvédjelölt, ki a német, román és szerb nyelvet is bírja, azonnal alkalmazást nyerhet. Havi fizetés 60 frt és kiküldetések. Közjegyzői irnok, ki az összes közjegyzői teendőkben jártassággal bir, vidéken azonnali alkalmazást keres. Cim a kiadóhivatalban. 1—2 Egy teljesen józan magaviseletű, mindenben megbízható s körültekintő és igen szorgalmas egyén, ki a közjegyzői irodai teendökbeni jártasságon kivül a fogalmazásban is kellő gyakorlattal rendelkezik, egy magyar helységben levő közjegyzői irodában megfelelő állást keres. Szives tudakozódások e lap kiadóhivatalához intézendök. 1 1 A közjegyzői teendők önálló intézésére — iroda vezetésére — képes, gyors munkás, alkalmazásban álló s jó bizonyítványokkal rendelkező közjegyzői segéd jelen állását változtatandó, állást keres. Megállapodáshoz képest vagyoni biztosítékot is képes nyújtani. Megkeresések Malisza Ignácz úrhoz Zentára intézendök. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr STILLER MÓR lakik V.. Rudolf-rakpart 3. PALLAS KÉSZVÉNYTÁRSASÁC NYOMDÁJA EUDAPESTfcN