A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 19. szám - Közszerzemény 1. [r.]

A JOG intéiett el, a melyek között volt 3G4 érdemleges indítvány és J / kiegészít s iránti indítvány. Részt vett egy-egy ügyész átlag 168 tárgyaláson s ezentelül vétségi és kihágási ügyekben tett 759 indítványt, illetve nyilatkozatot. A kir. főügyészséghez érkezett 1897-ben 3,927 be advány, a melyből a Mügyészség vezetője elintézett 3,922 drbot. Körrendelet kiadatott 21, utasítás az ügyészségeknek — bün. sajtó és fi gyelmi ügyekben : 74. Az Igazsá jügy-Ministerhez intézett számottevő jelentések száma 147-ie rúgott. Végül megvizsgáltatott mind a 8 kir. ügyészség s e vizsgála'ok összesen 52 napot vettek igénybe. * * * Végére értünk idei szemlénknek. Midőn cikksorozatunk elejét irtuk, még dagadó vitorlával vonultunk ki a nagy tengerbe, bő zsákmányt remélve — azonban önhibánkon kívül, biztos iránytű hiányában kénytelenek voltunk a part mentén maradni is igen szerény trophaeumokkal beérni. De egyben biztosak vagyunk: hooy az általunk megkezdett irány helyes. hogy ebben az irányban kell tovább épiteni és hogy ezen munka hálás és szükséges, — az ezen utón nyerendő eredmény az emberiségjr.vára lesz elkönyvelve. . Jó akaratunk szolgáljon mentsége ül ebbeli úttörő kísérletünknek, Es ha szándékunk: az egé ;z ország bűnügyi statisztikai viszonyait kritikailag méltatni, ezúttal főkép a rendelkezésünkre álló anyag fogyatékossága folytán, nen: is volt kivihető, — nem adjuk fel a reményt hogy a közel jövőben kerekded teljes munkával léphetünk o'vasóink elé. Most egyelőre vigaszul szolgál a régi latin mondás: «In magnis et voluisse sat est». Dr. Révai Lajos. Közszerzeméi ly. Irta : Dr. PLOPU GYÖRGY, gyulai kii. törvényszéki biró. I. A közszerzemény egyike azon spéci..lis magyar jogintézményeknek, melyek a nemzet általános jogi é rzületében birván létük eredetét, mint ilyenek alkotmányos törvényhozás utján kimerítően és minden irányban kiterjedőleg soha sza! >ályozást nem nyertek, hanem, mint a nemzet jogi felfogásán alap ilók, a felmerült szükséghez képest a tapasztalat, a jogszokás és legújabban a bíróság rendszeres joggyakorlata alapján fejlődtek ki szerves egészszé, nem codificalt magánjogunk kiegészítő alkrtelemeivé.1) *) A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő állandó bizottságnak közzétett "Jegyzőkönvei» í zerint a bizottság a házassági vagyonjog tervezetével dr. Zsögöd Rezső szerkesztő tag előadása mellett 1397. évi december hó 10-én, és 17-én és 28-án tartott üléseiben foglalkozott. tői vagy ellenszenvtől vannak vezéreltetve, nem objectivek, nem az igazságnak megfelelők. Személyesen akar tehát meggyőződni arról, milyen ember is az a biró, kiről szó van. Lehet, hogy munkájáról tán már félig-meddig ismeri, de hát az tán még sem elegendő; felkeresi tehát a hivatalos helyiségében, váratlanul, egyszerre kezet szőrit vele, beszél vele nemcsak h vatalos dolgokról, de egyebekről is, mert hiszen ott is meglátszik az illetőnek észjárása, jelleme. A hol lehet, meginvitálja a birákat a fehér asztalhoz. In vino veritas — arany közmondás és inter pocula még a legszerényebb vagy legfélénkebb természet is leveti magáról azt a nehezéket is,a melyet a rangkülönbség nagy súlya vagy a helyzet szokatlansága rája nehezített és beszél amúgy «frei von der Leber \veg>, őszintén, nyíltan, nagy megelégedésére önönmagának, mert apró-cseprő bajait illetékes és jóakaró személynek elmondta, de nagy megelégedésére a tábla elnökének is, mert szereti ha nyíltan és őszintén beszélnek hozzá. Sokat mondhatnék még, különösen ha a mostani helyzetet az azelőttivel összehasonlítanám, egyes a bíróra nézve fontos és életbevágó kérdéseket illetőleg,— de a helyszűke ezt nem engedi meg. Azt mondják, az Alföld napszámosai közt kitört socialismust a felekezetnélküliségről illetve vallásszabadságról szóló törvény okozta, a menyiben megfosztotta az embereket attól az egyedüli vigasztól, a mely őket az élet viszontagságai közt fentartotta, a hittől. Mi birák a nemzet napszámosai, kik vagyont nem gyűjthetünk és csakis egy eszménynek élünk, mit tegyünk ha bennünket egy job jövő iránti hittől megfosztanak, ha ezt sem hagyják meg nekünk? De mint mondám a temesvári tábla területén ez a hit feléledt kebleinkben, a mióta dr. La ;zy József áll a tábla élén. Adja Isten, hogy az ország minden táblájának legyen ilyen derék, szeretetreméltó, igazságos, a felügyeletére bizott biróságok irányában valóban érdeklődő elnöke minő ő. x. y. z. i A közszerz' mény jogintézményének alapos ismerete feltételezi az annak a'apját képező jogforrások ismeretét; ez okból, mielőtt magának a jogintézményn ;k fejtegetésébe bocsátkoznám, szükségesnek taitom a fejlődése alapját képező jogforrásokat r.ividen vázo'ni. A közs?érzemény jogintézmínyére vonatkozó és említésre érdemes kútfőink közül kiemelei dök a következők: I. Verbőczy Hármaskönyvének: a) I. íészének 18. címe, mely szerint a leányágat a szo'gálatok fejében adományul nyert javak (servitiis conquisita, aqi isita jura possessionaria) azért nem illetik meg, mert: <asszonyok és hajadonok nem sz )ktak fegyverrel katonáskodni és az elh nséggel küzdeni, s ezt r.em is tehetik.> Az irott szokrsjog ezen helye szolgált alapul a bircságnak azon sürün hallható kijelentésére, hogy a házasság tartarra alatt a férj tekintendő lőszerzőnek; mely okból a közösen srerzett s ekként közszerzeményt képező vagyonok i férj adósságaiért lefoglalhatok. A férj főszerzői minőségének ily m rev kijelentését azonb in a Hármaskönyv I. részének 18. címére alapítani nemcsak nem lehet, de sé't határozottan téves, mik'nt ennek legújabban a m. kir. Curia ismételten és világosan kifejezést is adott. (L. logtud. közi. 18D6. évi 49. sz. mellé :. 627.2) 1887. éri 4. sz. mellék. 60.)') b) I. részének 19. címe, mely szei int a pénzen vásárolt javak (jura possessionaria pecuniis eruptn) a fi- és leányágat egyaránt illetik. (V. ö. alább d) pontot.) c) I. részének 48. cime, mely s érint a férj és feleségnek együttesen adományozott fekvő javak íhonamarito et uxori simul collata) a férj niagvaszakadtával fc'eségére szállanak át és megfordítva. Ugyanez áll a vásárolt fekvő jószágokról is, ha a feleség neve is be lett iglatva a* vásárról, vagy ideiglenes átruházásról szóló levélbe. (U. o. 5. §.) A Hái maskönyvben foglalt utóbbi kijele.ités igazolja a jogszokás azon elvi kijelentését, hogy a házasság tartama alatt szerzett ingó javak a nemeseknél is feltételesen közszerzeményeknek ismertettek el azon jogalapon, horjy az ingók szerzéséről egyáltalában nem volt szokás adás-vételi v; gy át. i házási okiratot kiállítani, s igy az ellenkezőnek fentartá ;a, hoj;v t. i. csak a férj a szerző, ok nányilag nem volt kikötve. d) I. /észének 102. eime, mely szerint a házasság tartama alatt a férj által pénzen szerzett javakban (p >ssessiones et jura possessionaria pretio comparaverit) a feleség csak akkor részesedik, ha neve a bevallási okmányba (in litteris fassionalibus) beíratott. A zálogos jogok azonban a feleséget irctt okmány nélkül is megil etik, mert azok a visszaváltás után pénzzé, tehát ingó vagyonná lesznek, a melyekhez a feleség r íár részes. (L. fentebb b) és c) pontokat.) e) III. részenek 29. cime, mely Í zerint: «ha az apa saját osztályrészétől végrendeletet akar tenni, ezt ugyan megteheti, de feleségének megrövidítése nélkül; n ert a feleség abban a vagyonban, melyet fétje a ház .sság tartama alatt szerzett, mindig részessé és osztályossá válik, ugy, hogy ha a férj végrendelettétel nélkül halna el, az egész vagyon, melyet... szerzett, reá fog háramolni.* A Hármas'cönyv ezen helye állapítja meg irott szokásjog hatályával a ne n nemesek közszerze ményét teljes határozottsággal. A tervezet szeiint a polgári törv< n^ könyvnek második része: A családi jog ; ennek pe.hg a házasságról szóló első ci ne a következő három feje étre ósdik: 1. fejezet. Házasság. 2. fejezel. A házastársak személyes \iszonya egyrmishoz. 3. fejezet. Házassági vagyonjog. A házassági vagyonjog felöleli: A női szabad vagyont. II. A hozományt. III. A közszei s :méryt. IV. A hitbért. V. A házassági szerződéseket. A minket jel n fejtegetésünkben érdeklő közszer :emény jogintézménye a bizottság tagjai (dr. Vavrik Be la tanácskoz') tag. dr. lm 1 i ng Konrád, dr. Schw.tr / Guszt iv, dr. S i p ő c z I .ászló, dr. Thiring Lajos és dr. Zsögöd Benő szerkesztő tagok) által beható tárgyalás alá \ étetett, .izonba í egyező megállapodás még az irányban sem jött létre, hogy magi a kö.szeizemé íy jogintézménye f entartassék-e ? Ennek folytán a bizoltsá^ abl an állapodott mer, hogy a teljes ülés elé t< rjesztendá több kéidés közül a következő és következő alakban télessék fel. «3. Lentartass :'c-e a k.zs; érzemény intézménye? Ha igen: társadalmi és g. zdasági os. tnlyokii \aló tekintet nélkül általánosittassék-e vagy nem, és a szerze nénvi közösség törvé íyből folyó rendszer legyen-e vagy szerzé déses kikötéstől bitessék függő\ é ? -) Fi szerzőségről nem nemesek közt már azért sem lehet szó, mert minden vagyon, a m jlye t a nem nen esrendü házastársak a házasság tartama alatt szereznek, k >zs. érzem ínyt képe.. (Curia 1896 június 19. I. G. 141. sz. a.) 3) Téves az az állit is, hogy a ház isság tartama alatt szerzett vagyonra n zve a férj tekintetik fj szerzőm k, és az ily vagyon a férj adósságai Ljében lefogl ül ató és a hitelezők kielégítésére "forditható. mert oly szabály, ho,;y a házasság tartama alatt szerzett vagyon tekintetébe.: a férj fősze z >nek vélelmezendő, sem téleles törvényeinkből, sem a birói gyakorlat által a kó.-.szerzemény teki.itetében felállított elvekből le nem vonható. (Curia 1893. dec :mber 18. 332. sz. a.)