A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 18. szám - A köszénbányászat jogi szabályozásának reformja [3. r.]

72 A JOG műtét végrehajtása mint a gyógykezelés egyik eszköze csupán a szakértő kezelő orvos felfogásának és elhatározásának tárgyát képezi; tekintve, hogy életveszélyes műtét alkalmazásánál, a kóros állapotnál fogva, a halálos kimenetelnek nagyobb lévén az esélye, nem vehető irányadónak a gondatlanságra nézve, hogy a vádlott kellő megfontolással előre láthatta, miként az általa végrehajtott orvosi műtétnek esetleg halálos eredménye lesz; tekintve, hogy a fentebbiek szerint a vádlott ellen nem állapitható meg büntetőjogi beszámitás alá eső oly gondatlanság, mely a bekövetkezett halállal okozati viszonyban állana: A kir. ítélőtáblának Ítélete megváltoztattatik és a királyi törvényszék felmentő Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. A négy láb magasságú kerítésen való átlépés a btk. 336. §. 3-ik pontjának célzata szerint, mely a lopásnak azon súlyosabb eseteire irányul, midőn a tolvaj elszántsága nagyobb akadályok legyőzésében mutatkozik, bemászásnak nem tekinthető, még akkor sem, hogyha a tettes nem a föld szinéröl, hanem a magával vitt székről felállás mellett képes a keritésen átlépni, miután ezáltal a legyőzött akadály, azaz a kerités csekély magassága, miben sem változott. A gyulai kir. törvényszék, (1896 nov. 26. 4,982. sz. a.) özv. P. Imréné Sz. J. Borbála I. r. vádlottat a btk. 333. §-ba ütköző s a 334. § szerint minősülő lopás vétségében, mint a btk. 69. §. 2.pontja szerinti bűnsegédet, P. Róza II. r. vádlottat a btk. 333. §-ba ütköző s a 334. §. szerint minősülő lopás vétségében vétkeseknek mondja ki és ezért I. r. vádlottat 8 napi, II. r. vádlottat két heti fogházra és mindkettőt egy évi hivatalvesztésre itéli stb. A nagyváradi kir. Ítélőtábla (1897 febr. 10. 197. sz. a.) I. r. vádlottat a btk. 333. §-ába ütköző s a 336. §. 3. pontja szerint büntettet képező, de a 92. §. alkalmazása és a 20. §. felhívása mellett vétségnek minősített lopás miatt, mint a 69. §. 2. pontja szerenti bűnrészest, II. r. vádlottat pedig mint tettest mondja ki bűnösnek és ezért I. r. vádlottat egy havi, II. r. vádlottat 6 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre itéli stb. Ind ok ok: Jóllehet annak a kerítésnek magasságát, melyen át II. r. vádlott sértett udvarára jutott, sértett is négy lábnyinak mondotta be, tekintettel azonban a vádbeli cselekmény elkövetési módozataira, vagyis arra, hogy II. r. vádlott nem a föld szinéről, hanem a magával vitt székre való felállás mellett volt csak képes a kerítésre fel s azon át sértett udvarára bemenni s ekként sértett udvarára bejuthatása a kerítésnek nem egyszerű átlépésével, hanem bemászással, vagyis nagyobb akadály leküzdésével volt általa elérhető és a szándékolt lopás elkövethető, ez okból vádlottak eilcn nem a lopás vétségének, hanem a btk. 336. §. 3. pontja szerint minősülő bűntettének alkotó eleme állapitható meg ; miért ir stb. A m. kir. Curia (1898. évi márc. 17. 6,667. sz. a.) a kir. Ítélőtábla ítélete megváltozttatatik s a kir. tszék ítélete indokainál fogva hagyatik helyben, mert a négy láb magasságú kerítésen való átlépés a btk. 336. §. 3. pontjának célzata szerint, mely a lopásnak azon súlyosabb eseteire irányul, midőn a tolvaj elszántsága nagyobb akadályok legyőzésében mutatkozik, bemászásnak nem tekinthető, még akkor sem, hogy ha az illető tettes, a mint hogy a jelen esetben megtörtént, nem a föld színéről, hanem a magával vitt székről való felállás mellett képes a kerítésen átlépni, miután ezáltal a legyőzött akadály, azaz a kerités csekély magassága miben sem változott. Nincs jogszabály, mely a korcsmárosnak jogot adna, hogy kártevésből eredő követelését a birói segély igénybevétele nélkül önhatalmúlag biztosítsa. Az önsegély alkalmazása csak sürgős esetekben lehet megígedve, mikor a birói ut használata az igény érvényesítésének sikerét veszélyeztetné; ezen eset a kár csekély volta és a mellett, hogy a felek egy helységben laknak, fenn nem forog. A mármarosszigeti kir. törvényszék (1897. évi április 30-án 2,994. sr. a.). Zsarolás vétségével vádolt J. Salamon és Jankel elleni bünügyhen következő határozatot hozott: J. Salamon I. r. vádlott, J. Jenkel II. r. vádlott a B. Alexa sérelmére elkövetett, a btkv. 350. §-ába ütköző zsarolás vétsége miatt mint tettestársak vád alá helyeztetnek stb. Indokok: Sértett azt panaszolta, hogy 1895. év tavaszán, egy napon, melyre azonban naptár szerint már nem emlékszik, kissé ittas állapotban betért vádlottak atyjának korcsmájába s ottan egy pohár pálinkát kért. Miután azonban a pálinkát nem szolgálták ki azonnal, öklével ugy az asztalra ütött, hogy az azon volt söröspohár leesett és eltört. Vádlottak ekkor hozzámentek és követelték a pohár árát, ő azonban a községi bíróhoz hívta őket, ígérvén, hogy ottan a kártételt kiegyenliti. Vádlottak azonban reá rohantak és megragadták, a félvállra vetett kabátját erővel elvették s azzal J. Salamon a szomszéd szobába szökött. A kabátot többszöri kérés dacára sem kapta vissza és az még mindig vádlottak birtokában van. Vádlottak beismerik, hogy sértettől az eltört pohár árát követelték, I. r. vádlott beismeri, hogy midőn sértett a kárt nem akarta kifizetni, ennek kabátját a válláról lekaptaa. és elvitte. II. r. vádlott tagadja, hogy a kabát elvételében részt vett volnTekin t ve azon ban sértettnek mint tanúnak vallomását; tekintve, hogy a kihall-, gatott tanuk igazolják, hogy a kabátot mindkét vádlott együttesen el akarta venni zálogul s míg II. r. vádlott sértettet megragadta, azalatt I. r. vádlott a kabátot elvette és azzal elszökött; tekintve, hogy a vádlottaknak nem állott jogában sértettől önkényüleg az általa okozott kár fedezésére zálogot venni; tekintve, hogy az elvétel erőszakos volt: ezek folytán vádlottak ellen a határozat rendelkező részében foglalt büntetendő cselekmény bizonyíthatónak mutatkozik, miért őket vád alá helyezni kellett. A debreczeni kir. ítélőtábla (1897. évi október 6-án 3,564sz. a.). Az elsőfokú bíróság végzése megváltoztattatik. J. Salamon és J. Jankel vádlottak ellen a btkv. 350. §:a alá eső zsarolás vétsége miatt folyamatba tett eljárás megszüntettetik. Indokolás: Az elsőfokú bíróság végzésében helyesen feltüntetett vizsgálati adatok szerint vádlottak terhére az mutatkozik megállapíthatónak, hogy a sértett fél kabátját azért vették el, mert ez az eltörött pohár árát, a mikor azt tőle követelték, ki nem fizette. Minthogy e szerint vádlottak szándéka akkor, a mikor a kabátot elvették, nem vagyoni haszon szerzésére, hanem a sértett által okozott károk megtérítésének biztosítására irányult s ennélfogva cselekményük csak jogtalan önsegélynek lenne minősíthető, az ily cselekmény pedig a btkv. 1. §-a szerint nem büntethető: ugyanazért a kir. törvényszék végzésének megváltoztatásával J. Salamon és J. Jankel vádlottak ellen a btkv. 350. §-a alá eső zsarolás vétsége miatt foganatba tett eljárást megszüntetni kellett. A m. kir. Curia (1898. évi március 30-án 2,106. sz. a.). Tekintve, hogy nincs jogszabály, mely a korcsmárosnak jogot adna, hogy kártevésből eredő követelését a birói segély igénybevétele nélkül önhatalmilag biztosítsa; tekintve, hogy az önsegély alkalmazása különben is csak sürgős esetekben lehet megengedve, mikor a birói ut használata az igény érvényesítésének sikerét veszélyeztetné, a mi a jelen esetben a kár csekély voltánál és annálfogva, hogy a felek egy helységben laknak, fenn nem forog; tekintve, hogy ezek szerint vádlottak nem törvényes uton, tehát jogtalanul kényszeritették a sértettet arra, hogy kárköveteléseiket biztosítsa s így a vagyoni haszon célzatával cselekedtek: a kir. ítélőtábla ítélete megváltoztattatik és az elsőbiróság határozata hagyatik helyben azzal, hogy a cselekmény végleges minősítése az ítélet feladata lesz. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Ha valamely egylet az 1875. évi 1,508. elnöki számú belügyministeri korrendelet ellenére alakul, vagy ha a szabályszerűen alakult egylet jogérvényes határozattal feloszlattatott vagy felfüggesztetett, annak sem vezetésében, sem gyűléseiben vagy bármiféle működésében részt venni nem szabad. A ki részt vesz, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (A m. kir. belügyminister 1898. évi február 26-án 1,136. elnöki sz. rendelete.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : M.-szigeti népbank r. t. e. m.-szigeti kir. tszék bej. jun. 18, félsz. jul. 12, csb. Pápay Endre. tmgg. Szegedy Gyula. — Engel Sándor komáromi keresk. e. komáromi kir. tszék, bej. máj. 18, félsz, máj. 23, csb. Skoday László, tmgg. dr. Kiss Gyula. — Wukitsewits József újpesti borkereskedő e. bpesti kir. tszék, bej. máj. 24 félsz jun 23, csb. dr. Mészáros Márton, tmgg. Adamis Lajos. — Heinzelmann Henrik soproni lakos e. soproni kir. tszék, bej. jun. 13 félsz jul 24 csb. Gulyás Dezső, tmgg. dr. Boór Jenő. - Schuster Ottó'soproni lakos e. soproni kir. tszék, bej. máj. 31, félsz. jun. 20, csb. Bruck Lajos, tmgg. Baboss Imre. - Weisz S. Sándor aradi kereskedő e aradi kir. tszék, bej. máj. 24. félsz, június 7, csb. dr. Schartner Sándor tmgg. dr. Deák Lajos^ - Frank Jónás e. b.-gyarmati tszék, bej. máj. 7 félsz, maj^ 28 csb. Köröm László, tmgg. dr. Vigner Géza. - Krausz Henr.k e Keszthely, ^-kanizsai tszék, bej. máj. 28, félsz. jun. 20, csb. Berecky Viktor, tmgg. Hoffmann Irma. - Kohn Miksa hagyatéka e Boncsföld, z.-egerszegi tszék, bej. jun. 15. félsz. jul. 12. csb. Szirmay Béla, tmgg. dr. Hajós József. - Sachs M. Ede e. zágrábi kir. tszék, bej ápr. 30 félsz május 11. csb. Féncs Károly, tmgg. dr. Herzog Sándor! - Combért et Co e. Orsova, karánsebesi kir. tszék, bej. jun. 20. félsz. jul. 20, csb. dr. Rieger A., tmgg. dr. Franki Béla. - Sándor Vilmos e. cs. Szt-Marton, cs.-szeredai kir tszék, bej. jun. 15. félsz. jun. 30, csb. Bayer Kalman tmgg. dr. Csiky József. - Droppa és Tarocsky e. debreceni Bocsö'Dezső^' ^ ^ *** ^ tm^ dra Pályázatok : Csíkszeredai tszékhél, t széki birói áll. máj. 8. - Gyón kir. jbsagnala 1j e g y z ö i ál, máj. 9. - Eperjesi kir. tszék, nél aljegyzői all. maj. 10. - Pestvidékitszéknél jegyzői áll. máj. 11 - Naszódi közjegy zos ég kolozsvári közjegyzői kamaránál máj. -.Szegedi>ir.tszeknél jegyzői áll. máj. 13. - Bpesti kir. tszék"el aljegzoi all maj. 13.- Miskolci tszéknél aljegyző áll mái 13 SF^Tu! gnáljbÍrÓÍ álK máJ-14- - N.-széDenftótoéU^y^ői PALLAS RE8ZVÉNYTÁR8A8ÁO NYOMDÁJA 8UDAPEST6>-