A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 17. szám - Bünügyi statisztikánk 1897-ben 2. [r.]

en.. *tedik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ I&4BÍGÜGT ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE i MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Budapest, 1898. április 24 Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér* mentve küldve: Negyed évre ._ 1 frt 50 kr. Fél « _ 8 « — « Egész « _ 0 • — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Bünügylstatisztik ánk L897-ben. II. Irta : Dr. Révai Lajos, ügyvéd Bpest — A kőszénbányászat jogi szabályozásának reformja. Irta : Wahlner Aladár, m. kir. bányakapitány. — Bűnvádi perrendtartásunk rendelkezései az előleges kérdésekről Irta: Dr. Edvi Illés Károly. Mit ér az ügyész és a biró jó akarata. Irta; E i s e r t h István, kir. ügyész Lőcsén. — A kir. járásbíróságok. Irta : dr. S c h i c k Ferenc Sándor, kir. tvszéki jegyző, Veszprém. — Néhány szó a fizetési meghagyások iránti eljárásban lerovandó bélyegilletékekről. Irta.- Stépán László, kir. albiró. Szobráncon. — Irodalom. (Községi közigazgatás kézikönyve. Irta: Dobozi István.) -Vegyesek. — (Turiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLEKLET: — Jogesetek tára. Felsőbirösági határozatok és döntvények. — Kivonat a aBudapesti Közlöny»-ből (Csődök - Pályázatok.) Bűnügyi statisztikánk 1897-ben Az előző cikkünkben közölt számadatok közül legfontosabbnak tartjuk a fél rétét elek számát. És itt belőlünk korántsem az idealismussal telt védő szól; ellenkezőleg a közügy és az államraison érdekében kell kardoskodnunk a minél nagyobb számú félretételek mellett. — Mert tudvalevő, hogy a feljelentések igen nagy százaléka részben bosszú folyománya, részben magánjogi uton be nem hajtható követeléseknek ez uton nagyobb sikerrel kecsegtető érvényesítése, sokszor alaptalan gyanú és szerencsétlen véletlen szüleménye stb. Ezen magán- vagy ügyvédi közbenjárás szülte panaszok mellett, ott vannak a csendőrség részéről ismeretlen tettes által elkövetett lopás, gyújtogatás stb. tárgyában beterjesztett nagyszámú feljelentések, m Jyeknél rendszerint prima vista előrelátható, hogy a vizsgálat semmi nyomra vagy eredményre nem vezethet és hogy a csendőr csakis utasításának tett eleget ezen esetek feljelentésével. Ha tehát a vizsgálóbíró és ügyész ezekre fecsérlik munkájuk és :dejük nagy részét, akkor csak természetes, hogy a valóban fontos és beható tanulmányt igénylő bonyolultabb bűnügyek nyomozására a kelleténél kevesebb idejük marad. Mig az ártatlan terhelt ily h.ábavaló vizsgálatokkal megsanyaruattat:k. a nyilvánosság előtt pellengérre állíttatik és egy hosszadalmas procedúra kinpadjára hurcoltatik. — addig a valóban bűnös, a kinek jó hírnevét már védeni nem érdemes, az ügyében kifejtett — bő criminalistikai tapasztalatain alapuló — ravasz védekezése és a vádhatóság tényezőinek csökkent figyelme folytán még talán ki is szabadul a nyakára vetett hurok alól. Üldözzük a valódi gonosztevőt és büntessük őt a törvényszabta szigorral, de ne sanyargassuk az ártatlant és ne bizzuk ártatlanságának kiderítését csupán a végtárgyalásra Sokkal kisebb kár. ha itt-ott egy bűnös ki is szabadul a tűlbő hálóból, mintsem hogy száz meg száz ártatlan ember hónapokon, gyakran éveken át stigmatizálva és szemlesütve járjon köztünk, jóllehet őket nyomban fel lehetett volna szabadítani a vád alá helyezés rettenetes nyűge alól. A végtárgyalásnál nyújtott elégtétel nem adhatja vissza néki a szétdúlt boldogságot, a tönkretett anyagi és erkölcsi existenciát, a társadalomból pária módjára való kiűzését. És a vizsgálóbíró az ügyészszel együtt, kénytelen ily esetben bünbánólag beismerni : «oleuin et operám perdidi». Ha ily szempontból bíráljuk a félretételeket, akkor lehetetlen hogy meg ne ütközzünk a vizsgálat beszüntetése utáni vádelejtések és a végtárgyalások alkalmábóli felmentések nagy számán. Tudjuk, hogy némelykor sok az indicium és a vizsgálat helyén van; de ez a vizsgálatok nagy részéről nem állitható. Minél több ily vádelejtés és utólagos felmentéssel állunk tehát szemben, annál nagyobb a polgártársainkon elkövetett jogellenes sérelem, annál nagyobb a vizsgálóbirák, de kiváltkép — a bűnügy ezen stádiumában - a sértett jogának védőiül praedestinált ügyészek vétkes mulasztása és gondatlansága. Ma a védőnek a vizsgálat előzetes stádiumában semmi szava, semmi hatásköre nincs és igy kétszeres az ügyész felelősségének súlya a terhelttel szemben. Hogy milyenek lesznek majd a viszonyok az uj bűnvádi eljárás életbelépte után, azt e helyütt fejtegetnünk időelőtti volna. Ezen vezérelvek szem előtt tartásával igen tanulságos lesz a mult számunkban közölt táblázat, ha az abban elősorolt félretéLapunk mai száma teleket a beszüntetett vizsgálatokkal és felmentésekkel összehasolitjuk. A kép, melyet az egyes ügyészségek tevékenysége ily módon nyújt, igen változó, feltétlen dicséret egynek sem szólhat. És itt az sem szolgálhat vigaszul, hogy «másutt sem jobbak a viszonyok)). Az ügyészi karnak systematikus alapnevelésben kellene részesülnie, hogy magasztos hivatását teljességében felfogja és gyakoiolja; ma pedig' «quot capita, tot sensus». Nincs az ügyészi karnak előiskolája. Iinnek okszerű folyománya az a kapkodás, az a minden áron a terheltet bűnössé minősiteni törekvő irányzat, a végtárgyalások sivár képe és a bíróilag kiszabott büntetések keveslése. Fellebbezés mindenáron — ez az ügyészi jelszó ; ezen indokolatlan mohóság szaporítja a felsőbíróságok tevékenységét és ezeket is elvonja vagy legalább is korlátozza az intensivebb Ítélkezés lehetőségében. De van mégis némi különbség a budapesti főügyészség területéhez tartozó és a többi ügyészségek közt ; mig az előbbiek a nyilvánosságot nemcsak tűrik, de sőt felkeresik, addig, az utóbbiak legnagyobb része az előtt hermetice elzárkózik Es ez az egy tény is eleget mond. * * * I la a feljelentések számát az a limine történt félretételekkel szembe állítjuk, akkor az utóbbiak tekintetében percentualiter első helyen áll Budapest; itt a félretételek száma 411/3°/0 ra rúg ; legközelebb áll hozzá Sopron 31°/0-al ; lT)u/0-al szerepelnek Ipolyságh és N a g y-K a n i z s a. Ezen ügyészségek tehát közfelfogás szerint normálisan működőknek tekintendők (a mivel korántsem azt akarjuk mondani, hogy ezen eredménynyel m i i s teljesen meg volnánk elégedve). A többiek hol többé, hol kevésbbé közelednek a normális niveauhoz. így a székesfehérvári ügyészség 24°/0 al, a szombathelyi 23% al, a zalaegerszegi 21°/0-al szerepel; 20%-ra rug a b.-gyarmati, egri. kecskeméti és komáromi ügyészségek félretétele ; 17°/0 a szolnoki, besztercebányai, 14-fl/o a győri. pestvidéki, 12°/0 a veszprémi. lü°/o a fiumei és kalocsai. 9% a pécsi, G°/0 a kaposvári és éppen csak 4°;0 a szegszárdi ügyészség félretétele. Csak természetes, hogy mindaz, a mit ezen — a fé'.retételekben takarékoskodó — ügyészségek a vámon nyernek, azt a réven megint veszteni kénytelenek, de hogy hány tört sziv, hány megnyomorított existencia és miiy tengersok könny árán, annak csak Isten a megmondható,a. Lássulc már most a beszüntetett vizsgálatok számát; ez cs a felmentések számaránya szükségkép igazoíandják fennebb kifejtett nézeteink helyességét. 0 4j 1 ü 0 N t/3 c 1897-ben befejeztetett > _cű N t/3 c Folyamatba régi vizsg; 1897-ben in vizsgála Vizsgálatok szes szár Eljárás b szüntetésév Vádhatáro zattal Közvetler idézéssel Más hatósá hoz át ufa lássál c <u <u N <f) •n O Folyamat maradt vizs 1. B.-Gyarmat 498 850,'1,348 M)9 274 66 113 862 486 2. Besztercebánya 279 687 966 *58 208 135 62 663 303 3. Budapest 550 6,613 7,163 3,2641,585 703 568 6.120 1,043 4. Eger 263 817 1,080 435 46 342 112 955 12ö! 5. Fiume 112 210 322 68 89 — 42 199 123 6. Győr 107 398 505 166 46 173 12 397 108 7. Ipolyságh 137 462 599 243 75 95 60 473 126 8. Kalocsa 158 479 637 282 121 46 43 492 145 9. Kaposvár 24 1,284 1,308 388 135 365 75 963 345 10. Kecskemét 183 718 901 299: 109 178 79 725 176 11. Komárom 214 636 850 300 169 40 21 530 320, 12. N.-Kanizsa \72 538 710 212 117 162 54 54i 165 13. Pestvidék 375 1,341 1.716 556 277 L98 138 1.169 547 1 4. Pécs 211 823 1.034 319 183 148 30 680 354 Sopron 98 382 480 125 41 148 75 389 Hl 16. Szegszárd 210 572 782 260 213 97 29 59tf, 183 17. Sz.-Fehérvár 201 455 656 257 L51 108 35 551 j 105 18. Szolnok 643 974 1,617 451 343 61 105 960 657 19. Szombathely 375 868 1,243 496 105 245 15 859 384 20. Veszprém 84 567 651 246 62 154 70 552 119 21. Z. Egerszeg 92 477 569 187 47 246 53 533 36 12 oldalra terjed.