A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 16. szám - Ügyvédek helyzete Magyarországon

64 A JOG Icereskedelmi ügyek elintézésére hivatott biróságok értendők, a kereskedelmi eljárást szabályozó rendelet io-ik §-a a törvény 347. stb. §§-aiban felsoroltakhoz hasonló ügyekben, a milyen a 320. §-ban emiitett pe^enkívüli ügy is, az eljárás tárgyát képező ingók hollétéhez képest a kir. járásbíróságokat mondja ki illetékesnek. A bajai kir. járásbíróság (1897 július 14. 10,154. sz. a.) Cs. F.-né és társa cégnek D. Mór ellen ingóknak gondnoki őrizet alá adása és jár. iránti perenkivüli ügyében következő végzést hozott: A további eljárás megszüntettetik stb. Indokolás: Folyamodó érdemben az eljárás megszüntetését kérte, ennek megfeleíőleg intézkedni kellett, mert ellenfele meg nem jelent stb. A szegedi kir. Ítélőtábla (1897 okt. 7-én 4,690. sz. a.) az elsőbiróság végzése és a kir. járásbíróságnak azt megelőző eljárása hivatalból megsemmisitetik s a 9,134. sz. kérvény mellékleteivel együtt a folyamodónak visszaadatni rendeltetik stb. Indokolás: A kir. járásbírósághoz 9,134. sz. a. benyújtott kérvény szerint a panaszos a kérelmezett eljárást a ker. törv. 320. alapján kívánta folyamatba tenni. Ez az eljárás azonban ugy az idézett törvényszakasz, mint a kereskedelmi ügyekben követendő eljárást szabályozó 1881. évi 3,269. I. M. E. sz. rendelet 10. §. értelmében a kir. járásbíróság hatáskörébe nem tartozik; midőn tehát a járásbíróság a jelzett ügyben eljárt és érdemileg határozott, hatáskörét túllépte; ugyanezért stb. A m. kir. Curia (1898 március 1-én 65. sz. a.) a másodbiróság végzése megváltoztattatik, az alsóbiróság végzése és az azt megelőző eljárás megsemmisithetőnek nem találtatik, ehhez képest utasittatik a másodbiróság, hogy a neheztelt első bírósági végzést érdemileg bírálja el stb. Indokok: Habár a ker. törv. 3'20. §-ának utolsó bekezdésében «i 1 1 e t é ke s t ö r v ény sz é k-r ő 1» van szó és habár a kereskedelmi eljárást szabályozó ig. ü. min. rendelet 10. §-ában a járásbíróságok hatáskörébe utalt perenkivüli ügyek között a fennebb idézett törvényszakasz kifejezetten említve nincsen, mégis tekintve, hogy a ker. törv. 2. §-a szerint a törvényben említett törvényszékek alatt a kereskedelmi ügyek elintézésére hivatott biróságok értendők, a kereskedelmi eljárást szabályozó rendelet 10. §-a pedig a törvény 347. stb. §-ában felsoroltakhoz hasonló ügyekben, a milyen a 320. §-ban emiitett perenkivüli ügy is, az eljárás tárgyát képező ingók hollétéhez képest a kir. járásbíróságokat mondja ki illetékesnek, tekintve, hogy a fenforgó esetben a 9,134. sz. kérvényben emiitett ingók a bajai kir. járásbíróság területén léteztek: ugyanezen kir. járásbíróság az eljárásra illetékes volt, végzése tehát és az eljárás megsemmisíthető nem lévén, a másodbiróság végzését meg kellett változtatni. Az az intézkedési jogkör, a mely a kereskedelmi és iparkamarákat a kereskedelemügyi m. kir. ministernek 1890. évi 2,631. sz. rendelete értelmében a cégbejegyzési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése és a megszűnt cégeknek hivatalos törlése tárgyában megilleti, nem terjed ki az ő előterjesztésükre hozott bírói határozatok ellen a felebbviteli jognak gyakorolhatására és pedig annál kevésbbe, mert ily jogkörrel a kereskedelmi és igazságügyi ministereknek 1883 május 31-én kelt rendeletével csak a cégbiztos van felruházva. A besztercebányai kir. törvényszék (1897 szept. 18-án 3,799. sz. a.) A besztercebányai kereskedelmi és iparkamarának 3,641. számú W Róbert besztercebányai tégla- és viaszkosvászongyár cégnek bejegyzése iránti jelentése folytán felhivatik a nevezett cég tulajdonosa, hogy eddig bejegyezve levő cégének fentjelzett kiegészítését, illetve az üzletkörük fentjelzett kiterjesztését 15 nap különbeni pénzbüntetés terhe alatt alulirt kir. törvényszéknél jegyeztesse be. A budapesti kir. ítélőtábla (1897 dec. 2-án 2,962. sz. a.) az elsőbiróság végzését megváltoztatja. W. Róbertet, mint a «W. Róbert besztercebányai fiókja> bejegyezett cég birtokosát arra, hogy a cégjegyzékbe azon körülmény bejegyzését kérelmezze, miszerint tégla- és viaszkosvászongyártási ipart is folytat, kötelezőnek nem találja, és az e tekintetben ellene hivatalból folyamatba tett eljárást megszünteti stb. Indokok: A kt. 119. §-ban kimerítően (taxativ) fel vannak sorolva azok a változások, a melyek a bejegyzett cégbirtokos által a jegyzékbe való bevezetés végett az illetékes törvényszéknél bejelentendők. Minthogy ezek közt a már bejegyzett cég alatt folytatott üzlet tárgyaiban, illetve az üzletkörben beállott változás nem foglaltatik s minthogy a kt. 21. §-ának intézkedései csak az ellen alkalmazhatók, a ki a kereskedelmi törvénynek a cégbejegyzésre vonatkozó rendeleteit meg nem tartja, mindezek alapján ajelen végzés rendelkező része értelmében kellett határozni. A m. kir. Curia 11898. márc. 15. 166, sz. a.) a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara részéről közbetett felfolyamodás hivatalból visszautasittatik; mert az az intézkedési jogkör, a mely a kereskedelmi és iparkamarákat a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1890. évi 2,631. sz. rendelete értelmében a cégbejegyzési kötelezettségteljesítésének ellenőrzése és a megszűnt cégeknek hivatalos törlése tárgyában megilleti, nem terjed ki az ő előterjesztésükre hozott birói határozatok ellen a felebbviteli jognak gyakorolhatására és pedig annál kevésbbé, mert ily jogkörrel a kereskedelmi és igazságügyministereknek 1883 május 31-én kelt rendeletevei csak a cégbiztos van felruházva. Bűnügyekben. A végtárgyalásnál alkalmazott birák a szerb nyelvben teljesen járatlanok" voltak s csak is eme nyelvet beszélő vádlottnak, valamint a tanuk túlnyomó részének vallomását csupán a végtárgyalásnál jegyzőkönyvvezetőként alkalmazott joggyakornok ismertette meg velők és e szerint tolmácsolásra ugyanaz használtatott fel, ki az ügyviteli szabályok értelmében a végtárgyaláson történteket van hivatva az arról kiállítandó jegyzőkönyvben igazolni: ennélfogva, tekintve, hogy a végtárgyalason jelen volt elnök és jegyző együttes aláírásával kiállított jegyzőkönyv nyújt csak is bizonyítékot a tárgyalás során kihallgatottak által tett vallomásokról, a vádhatóság és a védő részéről a tárgyalás során történt előterjesztésekről, szóval a tárgyalás egész menetéről és maga a tolmács saját tényét nem is igazolhatván, a jegyzőkönyv csakis a törvényszéki elnöknek figyelembe vehető aláírása mellett ítélet alapjául szolgáló bizonyítékét képező okiratként elfogadható nem lévén: az ítélet a két rendbeli végtárgyalással együtt hivatalból megsemmisíttetett. A m. kir. Curia (1898 márc. 22. 6,172. sz. a.) Minthogy az 1896. évi szept. 5-én megtartott végtárgyalás alkalmával a kir. ügyész által előterjesztett indítványra nyomban hozott törvényszéki végzésből kitetszőleg az azon végtárgyalásnál, valamint folytatólag az 1897. január 28-án tartott végtárgyalásnál alkalmazott bírák a szerb nyelvben teljesen járatlanok voltak s csak is eme nyelvet beszélő vádlottnak, valamint a tanuk túlnyomó részének vallomását csupán a végtárgyalásnál jegyzőkönyvvezetőként alkalmazott joggyakornok ismertette meg velők és e szerint tolmácsolásra ugyanaz használtatott fel, ki az ügyviteli szabályok értelmében a végtárgyaláson történteket van hivatva az arról kiállítandó jegyzőkönyvben igazolni: ennélfogva, tekintve hogy a végtárgyaláson jelen volt elnök és jegyző együttes aláírásával kiállított jegyzőkönyv nyújt csakis bizonyítékot a tárgyalás során kihallgatottak által tett vallomásokról, a vádhatóság és védő részéről a tárgyalás során történt előterjesztésekről, szóval a tárgyalás egész menetéről és maga a tolmács saját tényét nem igazolhatván, a jegyzőkönyv csakis a törvényszéki elnöknek figyelembe vehető aláírása mellett ítélethozatal alapjául szolgáló bizonyítékot képező okiratként elfogadható nem lévén: mind a két elsőfokú bíróság ítélete az elül idézett két rendbeli végtárgyalással együtt hivatalból megsemmisíttetik és a kir. törvényszék oda utasittatik, hogy mielőbb tartson szabályszerűbb végtárgyalást és a mennyiben azon alkalommal tolmács használatának szüksége merülne fel, az esetben a tárgyalást az ott esetleg állandóan alkalmazásban levő szakértő tolmácsok avagy ennek nem létében a végtárgyalás tagjain kívül álló és az előirt módon tolmácsként alkalmazásba veendő egyénnek közreműködésével tartsa meg. A halálbüntetésnek életfogytig tartó fegyházra való átváltoztatása a btk. 91. ij. 2-ik bekezdésének alapján eszközölhető és e szerint ily esetben a btk. 92. §- alkalmazásának szüksége fenn nem forog. A btk. 45. és 48. §-ában meghatározott idő számítása tekintetéből az életfogytig tartó fegyházbüntetésnél is a kezdet meghatározása szükségesnek mutatkozik. A m. kir. Curia (1898 márc. 3-án 1,058. sz. a.) a halálbüntetésnek életfogytig tartó fegyházra való átváltoztatása a btk. 91. §. második bekezdése alapján eszközölhető és e szerint ily esetben a btk. 92. §. alkalmazásának szüksége fenn nem forog. A btk. 45. és 48. §-ában meghatározott idő számítása tekintetéből az életfogytig tartó fegyházbüntetésnél is a kezdet meghatározása szükségesnek mutatkozik. (Az aradi kir. törvényszék előtt gyilkosság büntette miatt vádolt özv. M. Dánielné elleni bűnügyben.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Czeisel Júlia e. kulai lakos, zombori kir. tszék bej. J™"' 1\' Xel5Z- ,ul 7- Csb- KeménY B<^a, tmgg. dr. Kneisel Frigyes. Mandl Ferenc e. t.-továrosi lakos, komáromi kir. tszék bej máj 14 félsz. maj. 20. csb. Skoray László, tmgg. dr. Garzsuly József. - Neubauer F és tsa e aradi lakos, aradi kir. tszék, bej. máj. 10, félsz. jun. 7. csb. dr.Schartor Sándor,tmgg. dr. Ispravnics Szever. - Georgevics és Létics e. mitroviczai lakosok, mitroviczai kir. tszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 10. csb. Mihcs András, tmgg dr. Koknics Sándor. - Juhos József kolozsyar. lakos e kolozsvári kir. tszék, bej. jun. 2. félsz. jun. 13. csb. Becsek Lajos, tmgg.dr. Nyerges Zsigmond - Panastovics Dusán e. mitroviczai lakos mitroviczai kir. tszék bej. ápr. 24. félsz. máj. 5, csb. dr. Klemenvá 'Su' Vmggi S?e*°v.lcs György. - Sztancsics Mihály e. károlyvarosi lakos, karoly városi kir. tszék, bej. áor 15 fels/ 2fi r«;h dr Marton. Vincze, tmgg dr Osztrics karolyi- Baumgarten" Gyulai volt kulai lakos, zombori kir. tszék, bei mái 12 félsz iuti T ,h Kemény Béla, tmgg. Kovácsffy Ágoston J' J ' Pályazatok : Csurgói jbiróságnál albirói állás ánr 24 Temes-kubini jbságnál a birói áll ánr <U w\t irk • K A Ü o 1 K \ t- A; -íir J~ 0/ T>- Pr- — K.is-Korosi ibságna °' L APR- 24 ~ ,Rim*szombati tszéknél albirói áll. ápr 21 ZbStír tsXf^.y^^tS^^özjegyzői kamaránál máj. 1. - Lránsenesi kir. tszéknél aljegyzői állás ápr. 24. *OM0»JA BUOAPÍfcTJ..