A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 14. szám - Közkereseti társaság tagja részvénytársaság lehet-e? - Az ügyvédek és közjegyzöhelyettesek

54 A JOG reseti társaság tagjává, anélkül, hogy ennek következtében változás állana be a részvénytársaságnak a részvényesekkel fennálló jogviszonyában és mert a korlátlan és egyetemleges felelősség a részvénytársaság irányában ennek vagyona erejéig feltétlenül érvényesülhet. A komáromi kir. törvényszék 1897. évi október 6-án 6,338. sz. a.) B. Rudolf és a «Kisbér»-füzitői egyesült gyári részv énytársaság* által B. és társa füzitői gőzmalma közkereseti társaság cégüknek a kereskedelmi cégjegyzékbe való bejegyzése iránti peren kivüli ügyben következő i t é 1 et e t hozott: B. Rudolf és a kisbér-füzitői egyesült gyári részvénytársaság közkereseti társas cégük és cégjegyzésük hitelesítése alkalmával felvett jegyzőkönyv elmtézéseül a kereskedelmi társascégek jegyzékébe a következő közkereseti társas cég magyarul: «B. és társa füzitői gőzmalma*, németül: «Füzitőer Dampfmühle von B. et Comp.> melynek együttes képviseleti joggal felruházott tagjai: B. Rudolf győri lakos malomiparos és a kisbér-füzitői egyesült gyári részvénytársaság s melynek cégét B. Rudolf és Sch. Pál bécsi lakos a kisbér-füzitői egyesült gyári részvénytársaság igazgatósági tagjai együttesen jegyzik a cég névszerinti szövegének előírása vagy előnyomása mellett, telepe Füzitő, fióktelepe Győr és a mely vállalat 1897. évi augusztus hó 1-ső napján vette kezdetét bejegyeztetni rendeltetik. A bejegyzés foganatosítása a cégjegyzékvezetőnek meghagyatik és erről a folyamodók három címpéldány kiadása mellett azzal értesíttetnek, miszerint jövőben mindezen társüzletre vonatkozó aláírásokat a cégjegyzéssel azonos alakban teljesítsenek. A bejegyzett cég szabályszerű kivonata a nméltóságu m. kir. kereskedelmi ministeriumhoz a ^központi értesitő»-be leendő közzététel végett felterjesztetik. A győri kir. itélö tábla (1897. évi december hó 14-én 3,019 sz.a.) A kir. itélő tábla a megtámadott végzést megváltoztatja, a folyamodók cégbejegyzési kérelmének helyt nem ad, és az elsőbiróságot arra utasítja, hogy a végzés jogerőre emelkedése után az eljáró kir. törvényszéknél a kereskedelmi társascégekről vezetett jegyzék 111. kötetének 73. lapján 160. folyó szám a. bejegyzett «B. és társa füzitői gőzmalma* illetve «Füzitőer Dampfmühle von B. et Comp» cégnek a cégjegyzékből való kitörlése iránt megfelelően intézkedjék. Ind okok: B. Rudolf győri lakos és a «K.-füzitői egyesült gyári részvénytársaság* füzitői bejegyzett cég folyamodók 5,414-/897 sz. a. alatt beadott kérvényükben azt adták elő, hogy egymással közkereseti társaságba léptek és azt a kérelmet terjesztették elő, hogy «B. és társa füzitői gőzmalma- illetve németül «Füzitőer Dampfmühle von B et Comp.» közkereseti társasági cégük a kereskedelmi cégjegyzékbe be legyen jegyzendő. E kérelmük azonban nem teljesíthető, mert az 1875. évi XXXVII. t.-c. rendelkezéseiből az tűnik ki, hogy részvénytársaság közkereseti társaságnak tagja nem lehet. Az 1875. évi XXXVII. t.-c. 61. §-a ugyanis kimeritően felsorolja azokat a társulási alakzatokat, a melyek szeiint a kereskedelmi társaságok szervezhetők s a kereskedelmi társaságoknak csak a közkereseti társaságokat, a betéti társaságokat, a részvénytársaságokat és a szövetkezeteket ismeri el. A kereskedelmi társaságoknak e négy faját az 1875. évi XXXVII. t.-c. VIII—XI. címeikben belső szervezetükre és ennek kifelé hatására nézve egymástól élesen elkülönítette és azoknak egymással akár az egyiknek, akár a másiknak cime, illetve cége alatt vegyes vagy más fajú külön társasággá alakulását nem ismeri. Ekként a törvénynek a kereskedelmi társaságokra vonatkozó rendelkezéséből folyóan is már elvileg kizártnak tartandó, hogy az egyik társaság a másik fajú társaságban mint egyik tag szerepelhessen, még pedig annál inkább, mert ha a törvényhozó ezt megengedhetőnek tartotta volna, azt minden esetre kifejezésre juttatta és szabályozta volna, amint például két vagy több részvénytársaságnak avagy két vagy több szövetkezetnek megengedett egyesülésére vonatkozó szabályokat a 208. és 253. §-okban megállapította. A mi pedig különösen részvénytársaságnak az a lényegesen eltérő szervezete, hogy az előbbi a tagoknak korlátolt, az utóbbi pedig korlátlan s egyetemleges vagyoni felelősségére van építve (keresk. tkv. 147., 168. és 64., 88. §§-ai) nemcsak a keresk. törvény rendszeréből vont és fenntebb kiemelt következtetés igazolja, hanem ugyanerre az eredményre kell jutni, ha a törvényszék a közkereseti társaság viszonyait szabályozó s a VIII. címben foglalt egyes rendelkezéseit a részvénytársaság viszonyait szabályozó X. cimnek rendelkezéseivel egybevetjük. Habár ugyanis a keresk. törv. könyv 63. §-a szerint a kereskedelmi társaságok és igy a részvénytársaság is cégük alatt jogok és kötelezettségek alanyai lehetnek és ekként a jogi személyek tekintete alá esnek s habár a törvény nem tartalmazza annak kifejezett kijelentését, hogy a közkereseti társaság fogalmát megállapító 64. §-ban foglalt a ekét vagy több személy* kifejezés alatt csupán physikai s nem egyúttal jogi személy is értendő, mindazonáltal a keresk. törv. 66. §-ának abból az intézkedéséből, hogy a közkereseti társaság tagjainak polgári állása és lakhelye is bejelentendő; továbbá a 67. §-ának abból a rendelkezéséből, mely szerint a 65. és 66. §-ok értelmében megteendő bejelentéseket a közkereseti társaság összes tagjai sajátkezüleg aláírni tartoznak, a 98. §. 2. pontjának abból az intézkedéséből, hogy a közkereseti társaság megszűnik, ha valamelyik tagja meghal és a 108. §-nak abból a rendelkezéséből, hogy ha valamelyik társtag a közkereseti társaság felszámolása alatt hal meg, ennek jogi utódai közös képviselői tartoznak rendelni: mégis nyilvánvaló, kogy e törvény kifejezései csakis a physikai személyekre vonatkoznak és ezekkel szemben oly rendelkezéseknek, vagy legalább arra vonatkozó utalásnak teljes hiányából, hogy a&66. §. esetében a tag polgári állásának és lakásának megjelölését a részvénytársaság telephelyének megjelölése helyettesíthetné; hogy a 67. §. értelmében való sajátkezű aláírás a közkereseti társaságban tagként netán szerepelhető részvénytársaság részéről miként és ki által történjék; hogy továbbá valamelyik társtagnak a 98. §. 2-ik pontjában emiitett elhalálozása alatt a részvénytársaságnak a keresk. törv. 201. §-ában foglalt meghatározott módokon való megszűnése is volna érthető és hogy a 108. §. esetében a megszűnt részvénytársaságnak,^ mint volt társtagnak jogutódai miként rendeljenek közös képviselőt, a mikor pedig a megszűnt részvénytársaság többé közgyűlést sem tarthat: kétségtelenül következik, hogy a törvény szerint a közkereseti társaság csak physikai személyek által alakítható. Ugyanerre az eredményre vezet a két kereskedelmi társaság belkezelésére vonatkozó törvényes rendelkezésnek összevetése. így a keresk. törv. 83. §-a akként intézkedik, hogy a közkereseti társaság tagjai csak személyesen szerezhetnek tudomást a társasági ügyek menetéről, a részvénytársaság pedig személyesen nem, hanem csak képviselője által járhat el. A 195. §. értelmébe i továbbá a részvénytársaságnak felügyelő bizottsága jogosítva és kötelezve van a részvénytársaság ügyvezetését minden ágában ellenőrizni, az ügyek menetéről tudomást szerezni, a társaság könyveit, stb. megvizsgálni, miből folyólag a felügyelő bizottság jogosítva volna a részvénytársaság ügymenetének azt az ágát is ellenőrizni és megvizsgálni a mely a közkereseti társasági üzletre vonatkozik s igy a közkereseti társaság ügyeibe egy más társaságnak felügyelő bizottsága avatkozhatnék, a mi pedig törvénybe ütköznék egyrészt azért, mert a részvénytársaságot egyébként is nem a felügyelő bizottság, hanem a keresk. törv. 186. §-a szerint csakis az igazgatóság képviselhetné, mert különben is a fentebb emiitett jog a ktörv. 83. §-a értelmében c-ak a közkereseti társaság tagjait és csak személyesen illeti. A részvénytársaság közgyűlésének a keresk. törv. 209. §-ában és a 179. §-ának 5, pontjában szabályozott alaptőke leszállítás valamint a 179. §-a értelmében a számadások megvizsgálása és a nyereség felosztása tárgyában hozott határozatai a közkereseti társaságba adott betétet is csonkithatnák s illetve a közkereseti társaság ügykezelésére is befolyással bírnának; ha pedig ezt a közkereseti társaság többi tagjai el nem fogadják akkor a közgyűlési határozat válnék érvénytelenné és hatálytalanná, a mely pedig másként jogérvényes lenne s igy tovább. Végül a keresk. törv. 13. §-ából is következik, hogy részvénytársaság nem lehet közkereseti társaságnak tagja. Ha ugyanis ez általában helyt foghatna, akkor két vagy több részvénytársaságnak is joga volna közkereseti társaságot alakítani és akkor a keresk. törv. 13. §-a értelmében a közkereseti társaság cégének legalább a társak egyikének vagy legalább az egyik részvénytársaságnak nevét kellene tartalmazni, tehát a közkereseti társaság cégében részvénytársaság* kifejezés is bennfoglaltatnék, holott ez az idézett 13. §. utolsó bekezdésének ez iránti rendelkezésébe ütközik. -A m. kir. Curia (1898 február 15-én 110. sz. a.) A győri kir. Ítélőtáblának végzése megváltoztattatik és az elsöbiróság végzése hagyatik helyben. Indokok: Téves a kir. Ítélőtábla végzésének indokolásában kifejtett az a jogi álláspont, hogy részvénytársaság nem lehet tagja valamely közkereseti társaságnak. A ktv. 64. §-a értelmében nem feltétele a közkereseti társaság keletkezésének az, hogy kizárólag physikai személyek folytassanak közös cég alatt korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett kereskedelmi üzletet. E szerint miután a közkereseti társaságnak tagja jogi személy is lehet, mi sem áll útjában annak, hogy annak tag'ja egy részvénytársaság is legyen, mely mint ilyen önálló jogalanyisággal biró jogi személynek tekintendő. Habár a keresk. törv. több rendelkezésénél a közkereseti társaság tagjainak személyes ténykedéséről tesz említést, önként értetődik, hogy a mennyiben a közkereseti társaságnak egy tagja részvénytársaság, ily ténykedéseket a részvénytársaságnak képviselői személyesen gyakorolnak. A közkereseti társaságnak a törvényben megállapított fogalmát egyátalán nem befolyásoiyhatja a részvénytársaságnak különös szervezete és annak a részvényesek irányában fennálló jogviszonya mert a részvénytársaság mint ilyen lesz a közkereseti társasát tagjava, a nélkül, hogy ennek következtében változás állana be 5 részvénytársaságnak a részvényesekkel szemben fennálló jogviszonyában s mert a korlátlan és egyetemleges felelősség a részvénvtarsasag iranyáben ennek vagyona erejéig feltétlenül érvényesülhet Ezek szerint a kir. itélö; táblának végzése megváltoztatandó s kérelmező közkereseti társasági cégének a cégjegyzékbe leendő bevezetése, az elsöbiróság végzésének helybenhagyva %f volt rendelendő. s; '