A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 14. szám - Közkereseti társaság tagja részvénytársaság lehet-e? - Az ügyvédek és közjegyzöhelyettesek

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 14. számához. Budapest, 1898. április hó H Köztörvényi ügyekben. A mennyiben korábban a megye fennállott trvszéke előtt lefolytatott hagyatéki eljárásra vonatkozó iratok elvesztek, ennek következteben az örökösök jogositva voltak a hagyatéki ügy rendezése tárgyában ujabb eljárás folyamatba tételét kérni. Az eljárásra a kir. jarásbiroság illetékes, tekintet nélkül arra, hogy az elveszett hagyatékiratok szerinti eljárás a fennállott megyei tövényszek eiótt be volt-e fejezve vagy sem. A rozsahegyi kir. törvényszék (1896 július 25-én 4,336. sz. a.) M.György hagyatéki ügyében a következő végzést hozta : Habár az iratoknál elfekvő birtokbizonyitványból kitűnik, hogy néhai M. György hagyatéka a volt lipótvármegyei törvényszék által 1862 november hó 12-én átadatott, mindazonáltal tekintettel arra, hogy az 1,689/p sz. birtokbizonyitványra vonatkozó hagyatéki iratok eiő nem találhatók, tekintettel arra is, hogy M. József és M. János örökösök, a lipótujvári kir. járásbírósághoz beadott kérvényük tartalma szerint, uj hagyatéki eljárást kérelmeztek, tekintettel arra. hogy a hagyatéki eljárás a régi birtokbizonyitvánx tói eltérőleg uj körülmények figyelembe vételével ejtetett meg s igy az nem a réginek a folytatása, hanem egészen uj hagyatéki eljárásnak tekintendő, tekintettel végre arra, hogy az újonnan megindított hagyatéki eljárásra és a hagyaték átadására az 1894. évi XVI. t-c. 6., 7. és 72. §-ai értelmében a kir. járásbíróság illetékes, ugyanazért a kir. törvényszék ezen ügyben való ítélkezésre magát illetéktelennek találván, az összes hagyatéki iratokat, a liptóujvári kir. járásbíróságnak további intézkedés végett visszaküldi stb. A liptó-ujvári kir.járásbíróság (1896 október 14-én 3,336. sz.a.) A liptó-ujvári kir. járásbíróság, mint hagyatéki bíróság néh.M.György hagyatéki ügyében illetékességét meg nem állapítja s az összes iratokat az lb94. XVI. t.-c. 128. § utolsó bekezdése, illetve az 1881. LIX. t.-c. 7. §-a alapján az illetékességi összeütközés kérdésében hozandó határozathozatal végett a nagym. m. kir. Curiához telterjeszteni rendeli. Indokok: Teplicska községben 1859 december 23-ikán elhalt M. Gy. hagyatéki ügyében a l.-ujvári kir. járásbíróság 178. sz. a. hozott végzésével megindított örökösödési eljárás folyamata alatt kitűnt, hogy ezen hagyaték a volt liptómegyei törvényszék által már letárgyaltatott s a hagyaték ugyanezen megyei törvényszék által 1862 november 12-én kelt határozatával át is adatott, a határozat telekkönyvi foganatosítása azonban elmaradt. Tekintettel pedig arra, miszerint a l.-ujvári kir. járásbíróság nem lehet illetékes arra, miszerint egy más bíróságnak hozott határozatait hatályon kivül helyezze, tekintettel, miszerint a volt megyei törvényszék által hozott s fentebb emiitett határozat foganatosításának hiánya folytán jelen hagyatéki ügy egy be nem fejezett ügynek tekintendő, mely csak azon bíróság által fejezhető be, mely által az eljárás megkezdetett; tekintettel, miszerint az 1881. 60. t.-c. 100. § b) pontja értelmében a birói hatáskör és illetékesség kérdése a jelen törvény hatályba lépte előtt folyamatba tett ügyekben, a korábbi törvény szerint döntendő el ; tekintettel végül arra, miszerint egy és ugyanazon hagyaték tekintetében kétféle biróság kétféle alapokon tárgyalva nem járhat el, s ha a felek uj körülmények figyelembevétele mellett, bármiféle hiányok pótlása végett ujabb, illetve folytatólagos eljárást kívánnak, ezen uj körülmények mérlegelésére egyedül az alapügyben eljárt biróság lehet illetékes s igy a liptóujvári kir. járásbíróság által meginditott ujabb eljárás, mint nem törvényszerű, figyelembe nem jöhet, azért a l.-ujvári kir. járásbíróság illetékességét meg nem állapíthatta s az illetékességi kérdés eldöntése végett az összes iratokat a nagyméltóságú m. kir. Curiához felterjeszteni rendelte. A m. kir. Curia Í1896. évi november hó 12-én 5,565 sz. a.) határozat : Jelen ügyben a további eljárásra nézve a 1. újvári kir. járásbíróság illetékessége állapittatik meg: mert a mennyiben korábban Liptómegye fennállott törvényszéke előtt lefolytatott hagyatéki eljárásra vonatkozó iratok elvesztek, ennek következtében az örökösök jogositva voltak a hagyatéki ügy rendezése tárgyában ujabb eljárás folyamatba tételét kérni, e szerint a liptó-ujvári kir. járásbíróság előtt a 178/95. sz. kérvénynyel folyamatba tett hagyatéki eljárás uj hagyatéki eljárásnak veendő s minthogy a hagyatéki eljárás egyébként az eljárás megindítása iránti kérelem beadása idejében érvényben volt 1868. LIV. t.-c. 560. és 562. §-ai kapcsolatos intézkedésénél fogva, az eljárásra a kir. járásbíróság illetékes, tekintet nélkül arra, hogy az elveszett hagyatéki iratok szerinti eljárás a fennállott megyei törvényszék előtt be volt-e fejezve vagy sem, ugyanezen királyi járásbíróság illetékességét kellett megállapitani. stb. Az engedményezésnek nem képezi kellékét az. hogy az engedményezett követelesre vonatkozó okirat az engedményesnek átadassék, mert az engedményes már az engedmény tényével teljes rendelkezési jogot szerez meg az átruházott követelésre nézve és az engedményezett követeles érvényesítése végett szükséges okiratoknak kiszolgáltatását az engedményes a jogérvényes engedmény következményekép már törvénynél fogva követelheti. Az ajándékozás nem zárja ki az az által sérelmet szenvedett hitelező igényének kielégítését, mert a megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozáskor fennállott tartozásaiért az ajándékozott vagyon erejéig szavatolni tartozik. Ha visszteherrel járó engedményezés esetében a vagyonátruházó adós hitelezője elől a végrehajtási alap elvonatik, az engedményes igénye a hitelezővel szemben joghatályosnak nem ismerhető el akkor, ha az igénylőnek az engedményezéskor oly jogcíme volt, mely a hitelező áltai sikeresen megtámadható, és ha az igénylőt az engedmény létesítése körül rosszhiszeműség terhelte. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: 1897. november 13. I. G. 291. sz. a.) A kiskorú előnyére szolgáló ajándékozás gyámhatósági jóváhagyás hiányában is joghatályos. Az ajándékozási ügyletet nem minősiti visszterhessé az a körülmény, hogy az ajándékul nyert ingóknak megtartására, illetve az ezekre esetleg vezetett végrehajtások következtében szükséglendő igénykeresetekre költség lesz fordítandó. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: 1898. január 13. I. G. 412. sz. a.) Önkéntes árverés esetében az azzal járó költségek nem képeznek előnyös tételt és a sorrendből kihagyandók. (A m. kir. Curia 1898. január 28. 6658. sz. a.) A végrehajtást szenvedő hitelezője az általa lefoglalt tárgyak iránt indított igényperben az állandó birói gyakorlat szerint jogositva van az igénylővel szemben kifogás után megtámadni az igény alapjául szolgáló átruházási szerződésnek irányában való joghatályosságat oly esetben, ha a hitelezőnek követelése az ajándékozást megelőző időből származik és az átruházási jogügylet megkötése következtében a követelésánek kielégítésére szolgáló fedezeti alap elvonásával károsodik, mert az ajándékozási ügylet az ajándékozó hitelezőinek az ajándékozáskor már fennállott jogait nem érintheti. A fennálló jogszabályok szerint az ingókra vonatkozó vételügylet érvényességéhez a vétel tárgyának tényleges átadása feltétlenül nem kívántatik, és a vétel érvényes akkor is, ha az átadás jelképileg történt, avagy a vételkor a felek abban állapodtak meg, hogy az ingók az eladó birtoklásában a vevő tulajdonaként maradjanak. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: 1897. november 3. I. G. 275. sz. a.) Altalános jogszabály, hogy a bérlemény vagy egy részének megsemmisülése vagy az á'lagban bekövetkezett változás miatt nem használhatása esetében a bérlő a bérösszegnek, vagy megfelelő részének elengedését jogosult kívánni, s illetve a bérösszeget megfizetni nem köteles, és e jogot csak akkor nem gyakorolhatja, (ha ennek kizárása a szerződésben határozottan kifejeztetett. A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: J897. december 17. I G. 69. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A ktv. 64. §-a értelmében nem feltétele a közkereseti társaság keletkezésének az, hogy kizárólag physikai személyek folytassanak közös cég alatt korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett kereskedelmi üzletet. E szerint miután a közkereseti társaságnak tagja jogi személy is lehet, mi sem áll útjában annak, hogy annak tagja egy részvénytársaság is lehessen, mely mint ilyen önálló jogalanyisággal bírósági személynek tekintendő. Habár a keresk. törv. több rendelkezésénél a közkereseti társaság tagjainak személyes ténykedéséről tesz említést, önként értetődik, hogy a mennyiben a közkereseti társaságnak egy tagja részvénytársaság, ily ténykedéseket a részvénytársaságnak képviselői személyesen gyakorolnak. A közkereseti társaságnak a törvényben megállapított fogalmát egyáltalán nem befolyásolhatja a részvénytársaságnak különös szervezete és annak a részvényesek irányában fennálló jogviszonya, mert a részvénytársaság mint ilyen lesz a közke-