A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1898 / 1. szám
TARTALOM: Előfizetési felhívás. - Értesítés. — A bírói kar közreműködése a törvényelőkészités terén. Irta: Spengel Sándor, ar. -maróthi kir. tvszéki bíró. — A pergátló kifogások. Irta: Dr. Pap József, bpesti ügyvéd. — A foglalások korlátozásáról. Irta: A r a n y Sándor, bpesti kir. albiró. — A végiehaitási törvény 161. §-ához. Irta: Nagy Zoltán, técsöi kir. jb. albiró. — Belföld. '(Magyarország és Ausztria közti viszonosságra vonatkozó legujabb min. rendeleletek. ' — Nyilt kérdések és feleletek. (Tartozik-e az ügyvéd ügyvédi ellenjegyzéssel el nem látott sommás keresethez ' meghatalmazást csatolni. Irta: Eimann László, ügyvéd N. -Palánka. ) — Irodalom. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve. Irta: Dr. Nagy Ferenc. bpesti tud. egyetemi tanár. — Az újkori alkotmány-fejlődés elemei. Irta: Dr. Illés József Bpest. A magyar váltótörvény commentárja. Irta: Dr. Rózsa Ferenc ügyvéd Bpest. ) - Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: — Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a « Budapesti Közlöny»-böl Csődök — Pályázatok ) Előfizetési felhívás! 1898 január hó i-töl uj előfizetést nyitunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinknek, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, az előfizetés megkönnyebbítése végett postautalványt csatolunk. Tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megújítását. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre 1 frt 50 kr. Félévre .. 3 frt — kr. Egész évre . 6 frt — kr. A «Jog» kiadóhivatala, Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. Értesítés Miután a Törvényeknek és Igazságügyi rendeleteknek ivekben való kézhezvétele és megőrzése az előfizetők egy részének terhére van, azon egyezségre léptünk a R á th Mór céggel, miszerint azokat a «Jog- előfizetői részére bérmentve füzetekben fogja ezentúl elküldeni. Az 1898. évfolyam előfizetési összegét (3 frtot) kérjük Ráth Mór könyvkereskedésének (Budapest, Haas palota beküldeni. Nevezett cég azután pontosan fogja a füzeteket expediálr i. Az előfizetési összeg beküldésére mai számunkhoz postautalvány van mellékelve. Egyúttal tudatjuk, hogy a «Jog Törvénytára 1897. évi t. előfizetői a napokban veszik az 1897. Törvények utolsó füzetét és az Igazságügyi rendeletek teljes évfolyamát. Ezekhez mellékelve vannak: azon 1865 —1896. Törvénycikkek betűrendes tárgymutatója, melyek az 1897. évi Törvények által hatályon kivül helyeztettek, módosíttattak, helyettesittettek stb.; az 1893 -1897. T. -c. betűrendes tárgymutatója; az I m 1 i n g K. jegyzeteivel ellátott T. -c. -kek a B ü n v á d i perrendtartás életbeléptetéséről, az esküdtszékekről és a büntető törvénykönyvek módosításáról; az egyházpolitikai törvényekre vonatkozó 1897. évi ujabb fontosabb rendeletek. A Bűnvádi perrendtartás, annak életbelépte- 1 téséről és az esküdtszékek r ő 1 sz. t. -c. -kek I m 1 i n g K. jegyzeteivel külön is megjelentek. Ara 2 frt 80 kr., a -Jog» előfizetői részére bérmentve 1 frt 60 kr. akár nagybetűs, akár díszes zsebkiadásban. Lapunk mai száma A bírói kar közreműködése a törvényelőkészítés terén. Irta: SPENGEL SÁNDOR, ar. -maróthi kir. törvényszéki bíró. A m. kir. igazságügyminister urnak a kir. törvényszékek elnökeihez és a járásbíróságok vezetőihez 68, 145/897. szám alatt intézett leirata, melynek kapcsán a magyar ált. polgári törvénykönyv tervezetének előkészítése céljából alakított állandó bizottság jegyzőkönyveit az alsóbbiróságoknak is rendelkezésére bocsátotta, arról tesz tanúságot, hogy az igazságügyi kormány a magánjogi kódex megalkotásánál követendő irányelvek végleges megállapítása előtt a jogi szakköröknek, de különösen az ország bit ói karának a gyakorlati jogélet igényeire kiterjedő behatóbb közreműködését óhajtja igénybe venni. Ezt az óhaját az igazságügyminister úr sokkal nyomatékosabban fejezi ki. mintsem hogy a bíróságokhoz intézett felhívást sablonszerűnek lehetne tekinteni, mert az igazságügy vezetője: «nemcsak szívesen látja, de kívánatosnak is tartja, hogy a bíróság tagjai közül azok, akik ahhoz hivatottságot éreznek, a szerkesztés folyamán felmerült kérdéseket tanulmányozás tárgyává tegyék sazokhoz akár a szakirodalomban, akár közvetlenül a szerkesztőbizottság vezető tagjához beküldendő dolgozataikban hozzászóljanak)); egyúttal pedig ama nagyfontosságú elhatározásának ad kifejezést, miszerint: «a birói karnak ezen a téren kifejtendő közreműködését a legnagyobb figyelemmel fogja kisérni és gondja lesz reá, hogy a birói körökből nyert megnyilatkozások a szerkesztésfolyamán kellő méltatásban részesüljenek. )) Az idézett kijelentések azt bizonyítják, hogy az igazságügyi kormány széles látkörü vezetője, ki a magyar általános törvénykönyv tervezetének előkészítése céljából szervezett állandó bizottságot a leghivatottabb szakférfiakból állította össze, teljesen át van hatva azon meggyőződéstől miszerint a nagy mű sikerének a biztosításához a kiválasztott és kipróbált szakerők belterjes tevékenységén kivül, a forrástól távolabb álló és szerényebb működési körrel felruházott tapasztalt jogászelemek bevonása is szükséges. Örömmel constatáljuk ezt a tényt, mert a ministeri intézkedés nagy jelentőségéhez kétség nem férhet. Lehetnek ugyan egyesek, a kik a vidéki jogászoknak és különösen az igazságszolgáltatás igénytelen napszámosainak: az alsóbb fokú bíráknak ezen a téren kifejthető tevékenységét kicsinylik; de nem hiszem, hogy a kritika gyakorlására hivatottak között olyan is akadjon, ki az egész országban ily uton összegyűjthető eszmeanyagot értéktelennek nyilvánítaná. Az én szerény felszólalásomat az a körülmény indokolja, hogy a ministeri felhívás ugyanabból a felfogásból indul ki, melynek én e becses lapok 1896. évi május hó 10-én megjelent számában «a millenium alkalmából* cim alatt irt cikkemben a kodifikáló bizottság rnndszeres működésének kezdetén kifejezést adtam. Az ott kifejtett igénytelen nézetek ugyanis abban összpontosultak, hogy a megvalósulás felé közeledő igazságügyi reformoknak jogtörténelmi alapokra fektetett oly korszerű kiépítése, melynél a jogászi észlelés köréből merített fontosabb tapasztalatok kellőleg felhasználtassanak, csak akkor remélhető, ha az állandó bizottság tervszerű és rendszeres munkálkodásához oly jogászelemek is szolgáltatják az anyagot, kik a szerkesztés körén kivül állanak. Ezt a meggyőződésemet első sorban a magánjog kodificatiójára vonatkozólag fejtettem ki. arra utalva, hogy az állandó bizottságban szakonként feldolgozandó használható anyag nagyobb mennyiségű összegyűjtését akként lehetne elérni, ha a judicatura és az irodalom érett termékein kivül, mindazoknak az eszméi is méltatásban 12 oldalra terjed. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr Fél « _ 8 « — « Egész t 6 t — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. A JOG (ezélőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLŐ NY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap.
