A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1898 / 1. szám
2 Oú részesülnének, kik oly előmunkálatokat képesek létrehozni, melyekből a megfelelő retortákon keresztül értékes anyag kiválasztható. Mert a gyakorlati jogélet különböző viszonyok között különböző észleleteket és tapasztalatokat hoz a felszínre; a joghelyzetek helyenként és időnként változnak, a szaktekintélyek az összes átalakulásokat meg nem figyelhetik, a szakirodalom minden lényeges mozzanatot fel nem ölelhetésajogtörténelmi alapokra épitett szilárd a 1 k o t á s i s i n-g a d o z ó v á válik, ha a mesterek a művet betetőzik a nélkül, hogy annak egyes alkatrészeit a változott viszonyoknak megfelelő körültekintéssel beleillesztenék, Ezekből kiindulva, kétségkivül nagy fontosságú a z e mlitett ministeri intézkedés, mely a m. ált. p o 1 g. törvénykönyv tervezetének előkészitése terén az alsóbbfok ubiróikar közreműködésére az eddig szokásos mértéken felül és a bevett hivatalos formák keretén t u 1 különös súlyt fektet. A mint azt ugyanis legutóbb a szóbeliség alapján életbe léptetendő polgári perrendtartás tervezetére vonatkozólag a ministeriumból leérkezett felhívásokból láttuk, melyekben a biróságok a sommás eljárási törvény alkalmazása terén szer- i zett tapasztalatokból meritett észrevételeik megtételére felszólít tattak, az igazságügyi kormány elvben eddig sem zárkózott el attól, hogy a nagyobb horderdejü törvényelőkészitési tevékenység körébe az igazságszolgáltatás alsóbb szerveit is bevonja ; de habár a biróságok némely tagjai ugy a szakirodalomban valamint hivatalos uton felterjesztett kisebb-nagyobb terjedelmű dolgozataikban ezen a téren is becsületes igyekezettel párosult tevékenységet fejtettek ki az ez óta lefolyt aránylag hosszú idő alatt, a birói kar még nem nyert tudomást arról : v aj j o n a kifejtett vélemények atör vény előkészítési munkál atok vagy a szaktanácskozás oktovábbi folyamában illetékes megbirálás tárgyává tétette k-e vagy sem? Ugyanazért az egész alsóbb fokú birói kar érzületének vélek kifejezést adni, midőn az iga/.ságügyminister ur idézett kijelentéseit őszinte örömmel üdvözlöm, mert abban az elhatározásban, hogy a birói körökből nyert megnyilatkozások a törvény előkészítés folyamán kellő méltatásban fognak részesülni, az általános igazságügyi érdekek bölcs előmozdításán kívül, a rögös pályájukon nélkülözések küzdő bírák fokozott igyekezetének legszebb és legméltóbb jutalma rejlik. És én erősen hiszem, hogy az igazságügyi kormány vezetőjének szilárd e 1 h a t á r o z á s a a b i r á k igyekezésére oly serkentő hatást gyakorolt, melytől a közreműködési módozatok célirányos megállapítása mellett nem csekély eredmény várható. Igénytelen nézetem szerint azonban a szerkesztő bizottság körén kívül álló eme tényezők önzetlen fáradozásait csak akkor fogja a várt siker koronázhatni, ha a vállalkozó közreműködők közül azoktól, kik figyelmet érdemlő tevékenységet kifejteni képesek, nem lesznek megvonva az erre megkívántató eszközök., melyek az alapos tanulmányozást, a tárgyként kiválasztott kérdések részleteibe való behatolást és ebből acélból a felmerülhető szükséghez képest a személyes közreműködést is lehetővé teszik. Mert ha a fővárostól távol alkalmazott közreműködő biró az állandó bizottság munkálkodásának menetéről tájékozva nincs, haasegédeszközök és források, melyekből a szerkesztő tagok véleményüket merítették s azok azelőmunkálatok. melye kazállandó bizottság tanácskozásainak a tárgyát képezik, rendelkezésére nem állanak; akkor az ő munkálata a legbuzgóbb igyekezet dacára sem fog a már elfogadott elvi alappal mindenben megegyezni és ki lehet téve annak, hogy a sok évi sikeres tevékenység után szerzett ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra alapított, megfeszített szorgalommal gondosan kidolgozott jogi véleményt — mint az elfogadott állásponttól eltérőt a bizottság valamely fiatal kezdő jegyzője a papírkosárba fogja eltemetni. Ily eshetőségek kikerülése céljából tehát gondoskodni ! kell arról is. hogy a hasznavehető munka kárba ne veszszen és a méltánylást érdemlő igyekezet önérzetet sértő módon kudarcot ne valljon. Ezt meggyőződésem szerint könnyen és biztosan el lehetne érni, ha a már megteremtett szervezeti alapon az a viszony is szabályozást nyerne, mely a törvény előkészítés terén külö' nősen hasznavehető vidéki közreműködök és az állandó bizottság között bizonyos kapcsolatot létesítene, mert előrelátható, hogy az általános magánjog tervezetének az előkészitése még több évre fog terjedni és kétségtelen az is. miszerint a nagy mű befejezése után még mindig akadni fognak oly törvényelőkészitési munkálatok, melyeknél a bizottság körén kivül eső tényezőknek idővel szintén rendszeressé válandó külső tevékenysége jól értékesíthető. Nem érzem magamat illetékesnek arra. hogy a jelzett kapcsolat létesítésére vonatkozólag concrét javaslattal előálljak a főbb elveket azonban az alábbiakban vélném összefoglalhatóknak : 1. A közreműködésié jelentkező birák közül azokat, kiknek eddigi tevékenysége a törvény előkészítési munkálkodás sikerére nézve némi garanciát nyújt és kik esetleg az illetékes kir. táblák elnökei részéről kijelöltetnének, az állandó bizottság kültagjai gyanánt kellene számba venni. 2. A kültagok rendelkezésére bocsátandók mindazon jogi szakmüvek, melyek ugy a már elfogadott ehi alapra vonatkozó joganyagot, valamint az állandó bizottság kebelében ezentúl megállapítandó irányelveket tartalmazzák, hogy a közreműködésre jelentkezők a bizottsági tevékenység irányára nézve általános tájékozást szerezhessenek, még mielőtt a szakszerű munkát megkezdették. Úgyszintén előzetesen megküldendők a kültagoknak a szerkesztő tagok előmunkálatai, az azokban méltatott régibb tervezetek, és a bizottság üléseiről felvett jegyzőkönyvek minden egyes ülés megtartása után. 3. Az általános, de szabatos tájékozás alapján jogában állana bármely kültagnak saját választása szerint azon kérdéshez hozzászólani, melyre nézve az ő saját birói vagy korábbi működése terén figyelemre méltó tapasztalatokat szerzett. Ez a vélemény az állandó bizottság vezető tagjához volna felterjesztendő, a ki az ügyrend szabályaival összeegyeztethető uton és módon hivatva lenne annak a megállapításáról gondoskodni: á) vájjon a kültag munkálatai egyáltalán hasznavehető anyagot tartalmaznak e vagy sem? bi vájjon a felterjesztett vélemények vagy azoknak egyes részei a közölt alakban, esetleg pedig egyes részlet kérdések bővebb kifejtése után értékesithetők-e : 4. Amennyiben egyes kérdések bővebb kifejtése vagy a szerkesztő bizottság megbízott tagiától nyerendő útbaigazítás céljából a kültag és a bizottsági tagok közötti személyes érintkezés szüksége merülne fel. kötelességében állana a kültagnak a tanácskozásban személyesen is részt venni ; szabályszerint azonban az eszmecsere az érintkezést megkönnyítő formai módozatok igénybevételével Írásbeli uton menne végbe. A fentebbiekben dióhéjba szorított elvekkel szemben két kifogás hozható fel. Az első az, hogy a jelenlegi csekély létszám mellett különben is tulherhelt vidéki birák a rendes foglalkozás-köréből némileg elvonatnának; a másik ellenvetés pedig abból állhat, hogy a birák tevékenységének e téren való nagyobb mérvű és rendszeres igénybe vétele pénzáldozattal járna. De én nem tartok tőle. hogy ez a két szempont a felvetett eszme megvalósításának komoly akadályául szolgálhatna, mert hiszen a birói kar azon tagjai, kik a közszolgálattal járó nagy munkateher mellett teljesen ki nem meritett idejüket eddig is a behatóbb szakbeli tanulmányoknak szentelték és a birói hivatás körén kivül eső téren kifejtett buzgalomban attól a tudattól sem riadtak vissza, hogy fáradozásaik eredménye a kellő méltatásban részesülni nem fog, a kedvezőbb kilátásokserkentő hatása alatt ezentúl még nagyobb buzgalmat tanúsítanának De másrészről, figyelemmel arra, hogy az én szerény indítványom értelmében csakis az illetékes felügyeleti hatóság által kijelölendő szakerők lennének a közreműködésbe bevonandók és hogy ezeknek a száma az összes kir. táblák területén célszerűen alig volna 20—24-nél többre tehető, holott a hivatkozott ministeri felhívás alapján a kellő tájékozás nélküli rendszertelen tevékenységet valószínűleg 4—5 ször annyian megkisérlenék, csaknem biztosan állitható. hogy a közreműködés rendszeresítése folytán a közszolgálat pillanatnyi érdekei sem szenvedhetnének hátrányt. A mi pedig az anyagi kérdést illeti: azt a mai birói kar közös jellemvonását — a speculativ szellemtől ment önzetlen I kötelesség teljesítést — számba véve, akadálynak tekinteni