A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 10. szám - Kisbirtokosok hitelügye Németországban

10 A JOG vádlott az alku tárgyául, sértetthez három kendőbe bekötve saját és neje terményeinek meg nem felelő szebb mintákat hozott magával, az alku megkötése és az 50 frt előleg felvételekor ilyen minőségű és az alkunk megfelelő mennyiségű terményeik nem is voltak, a megalkudott terményeknek a helyszínén való megtekin­tését és egyáltalában a szükséges előzetes körültekintést elmu­lasztó károssal szemben a ravasz fondorlat és tévedésbe ejtés logalmát meg sem állapítja; mindkét alsóbiróságnak Ítélete megváltoztattatik, vádlott a csalás vétsége miatt ellene emelt vád és ennek következményei terhe alól felmentetik. Sértett leánynak övig meztelenül történt lefényképezése sem a szemérem elleni erőszak bűntettének, sem valamely más büntetendő cselekménynek tényálladékát meg nem állapítja. A bpesti kir. büntető törvényszék. (1896 évi március hó 31-én 22,4ó8. sz. a.) szemérem elleni erőszak büntette miatt vádolt S. Károly elleni bűnügyben következőleg itélt: S. Károly vádlott a S. Szeréna sérelmére elkövetett, a Rtk. 233- §-ába ütköző szemérem elleni erőszak bűntettében bűnösnek mondatik ki, s ezért a Btk. 91. §-ának alkalmazása melleit az Ítélet foganatba vételétől számítandó (8) havi börtönre s a Btk. 57. §-a értelmében a szabadságvesztés bűntettének kiállásától kezdődő joghatálylyal (3) három évi hivatalvesztésre ítéltetik stb. Indokok: S. Jakab, mint kiskorú gyermekének S. Szeréná­nak term. és törv. gyámja panaszt emelt S. Károly ellen, hogy az 10 éves imént említett leányát fényképező helyiségébe csalogatja, félmeztelenre vetkőzteti, ily állapotban lefényképezi és vele fajta- j lankodik. S. Szeréna pedig előadja, hogy vádlott őt bódéjába hiva ! levetkőztette, lefényképezte, aztán kivette nadrágjából szemérem j testét, s azt vele addig huzogattatta, mignem fehér nedv jött ki | belőle, azután meg vádlott az ő (sértett) szemérem testét togdosta s ajánlatot tett, hogy egymásnak nemző részét nyalják ki, mert ez jól esik. Vádlott beismer annyit, hogy sértettet övig meztelenül lefényképezte, s hogy sértett leányka mondotta volna neki, hogy mutassa a magáét s beszélt volna arról, hogy állítólag bizonyos K. hímvesszőjével az ő szeméremtestébe spricezett, hogy H. Anna elvetélt és neki folyton vérzik, hogy sértett azt is mondotta volna vádlottnak, hogy nyalja ki a pinámat. De ezenkívül vádlott tagadja hogy sértettet bántotta és vele valamely fajtalanságot elkövetett volna. Azonban vádlottnak ezen tagadása ellenére is a panaszban foglalt szeméremsértés és fajtalan cselekmények elkövetése bizo­nyítottnak tekintendő, mert 1) S. Szeréna értelmesen és határo­zottan vallotta, és vádlottnak szemébe mondotta a vádbeli tények véghezvitelét, s bár a kir. törvényszék számot vetett azzal, hogy ily kiskorú gyermekek vallomását különösen aggódó lelkiismerettel kell mérlegelni, de jelen esetben sértett előadása hitelt érdemlőnek mutatkozott, mert ő azt minden érdek nélkül, önként, ártatlan gyermetegséggel beszélte el, melyekről, ha meg nem történnek, tudomással sem bírhatott volna. S azzal teljesen egybehangzólag mondotta el a történteket H. Annának és S. Jakabnak is. Miután, végre panaszos vádlott elitéléséből vagyoni hasznot nem várhat, s miután nem állítja, hogy panaszos anyagi elégtételt kiván­volna tőle gyermekének erkölcsi megmételyezése fejében: a kis leány vallomásának tartalma atyjának ügyes és számító kitanitát sára sem vezethető vissza. 2) Vádlott a rendőri előnyomozat során beismerte, hogy sértett az ő szeméremtestét megfogta s a vádlott által ezúttal előadottak is arról tesznek tanúságot, hogy a sér­tettel való összeköttetése nem természetes érintkezési módon és viszonyon alapult, mert ő hajlott kora mellett egy egészen tapasz­talatlan és akaratelhatározási képességgel nem bíró leánykával a nemi élet legrejtettebb titkairól beszélgetett s a szemérmet mélyen sértő kifejezéseket használtak; már pedig ha vádlottnak előző cselekményei a kis leányt arra fel nem bátorították volna, bizonyára a vádlott által fölemiitett szemérmetlen s trágár kifeje­zéseket nem is használta volna. 3) Az orvosi látlelet oly elválto­zásokat állapított meg, melyek megerősítik sértettnek ez iránti előadását, hogy szemérem testében ujjal babrált. 4) A házkutatás alkalmával a vádlott birtokában találtatlak a sértett által pana­szában emiitett fajtalan fényképek, melyek létezését vádlott addig tagadta, s melyek szintén arra mutatnak, hogy azokat vádlott saját kéjes hajlamainak kielégítése céljából készítette s előkészítő lépésekként a vádbeli cselekmények véghezvitelére, a tapaszta­latlan sértettnek belevezetésére használta fel. Végül vádlottnak azon védekezése, hogy sértett önként beleegyezett, avagy kezde­ményezőig lépett volna vele szemben föl, ha valóként elfogad­tatnék is, vádlottnak mentségére nem szolgálhat, mert sértett koránál fogva jogi értelemben vett akarattal nem bír, s igy a rajta, habár beleegyezésével elkövetett szemérem elleni bűncse­lekmény a btk. 232. §. 2. pontjában kifejezett elvhez képest az erőszak fogalmát szükségkép magában foglalja. Ezekhez képest vádlottat a btk. 233. £-ába ütköző szemérem elleni erőszak bűn­tettében bűnösnek kimondani kellett. A bűnösség mérlegelésénél a vádlott büntetlen előélete enyhítő, de az erkölcstelen össze­köttetésnek hosszabb ideig való folytatása és az erkölcsi nagy hátrány, az a romboló hatás, melyet vádlott cselekménye sértett erkölcsi eletére gyakorolt, súlyosító körülményekül vétetvén, a kimért 8 havi börtön a btk. 233. és 91. §-ára való tekintettel aránylagos és megfelelő büntetésnek mutatkozott. A mellékbün­tetés alkalmazását a btk. 250. és 57. §-ának rendelkezése igazolja stb. A bpesti kir. Ítélőtábla (1896. december 21-én 6,790. sz. aj a kir törvényszék Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja A kir Curia (1897 évi november hó 25-ik napján 432. sz. a.) a következő Ítéletet hozta: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megvál­toztatásával S. Károly vádlott a szemérem elleni erőszak bűntet­tének vádja és következményeinek terhe alól fölmentetik. Indokok: Vádlott S. Károly a vizsgálat és végtárgyalas folyamán csupán azt ismerte be, hogy a 10 éves S.Szerénát ovig meztelenül összekulcsolt kezekkel lefényképezte, azonban határo­zottan tagadta azt, hogy a nevezett kis leánynyal az ennek vallo­másában előadott fajtalan cselekményeket elkövette, azzal fajtalan dolgokról beszélt, vagy ilyenekre kitanította, ellenben azt állítja, hogy a kis leány maga mondta neki, hogy őt a házban lakó s az elsőbiróság Ítéletének indokaiban megnevezett más egyének részint fajtalan cselekményekre kitanították, részint enneek ily dologról beszéltek. Minthogy azonban a kis leánynak az említett helyzetben történt lefényképezése sem a szemérem ellennierőszak bűntettének, sem valamely más büntetendő cselekménynek tény­álladékát meg nem állapítja, s minthogy S. Szerénának azon vallomása, miszerint az ő szeméremtestét a vádlott több ízben ujjával piszkálta, az orvosi vélemény által határozottan nem támo­gattatik, mert ezen vélemény szerint a nyákhártyának csekély belöveltsége észleltetett ugyan, erre nézve azonban még az sem állapitható meg, hogy az ujjal való piszkálás által idéztetett elő, s mert máskülönben ugy a nyákhártya, valamint a szűzhártya is épnek találtatott, s rajta a sérülésnek legkisebb nyoma sem létezett. Minthogy továbbá S. Szerén a végtárgyalásnál beismerte, miszerint való az, hogy ó't más egyén is kitanította fajtalan dolgokról és cselekményekről s e szerint azt sem lehet megállapítani, hogy a nevezett kis leány a vallomásaiban előadott fajtalan dolgokra valóban a vádlott és nem más egyén által lett kitanítva; tekintve ezeken felül még azt is, hogy S. Szeréna a panasz tárgyában több izben kivett vallomásaiban az egyes eseteket különböző­képen adta elő s megbízható más adatokkal nem támogatott vallomására oly döntő súlyt fektetni nem lehet, hogy ennek alapján a tagadásban levő vádlott bűnössége megállapítható volna: ezekhez képest mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával vádlottat a szemérem elleni erőszak büntetánek vádja és követke zményei­nek terhe alól felmenteni kellett. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Keresztény vallásit osztrák állampolgár férfi és izraelita vallásit magyar állampolgárul) hozott létrejött házasság a férfi joga szerint fennálló citltits disparitas akadályánál fogva csak addig érvénytelen^ a míg ezen akadály a nem keresztény félnek keresztény vallásra való áttérésével nincs elhárítva. (A m. kir. belügyminister 1897. évi december hó 18-án 116,033. szám alatt kelt határozata.) Eljárás oly esetekben, midőn olyan felhatalmazott anya­könyvvezető, a kinek kerületében a házasnlóknak egyike sem lakott vagy tartózkodott, nem a saját^ hanem a felhatalmazó anyakönyvvezető kerületében működött közre a házasságkötésnél. (A m. kir. belügyminister 1897. évi december hó 10-én 115,311. sz. a. kelt határozata.) Vármegyei tisztviselők kóltözködési költségek megtéríté­sére igényt nem tarthatnak. Ha áthelyezésük a közszolgálat érdekében fórtént, kóltözködési kiadásaik fedezésére méltányos ságból kivételképen némi karpótlásban részesíthetők. (A m. kir. belügyminister 1897. évi 88,609. sz. határozata.) SzöLötelepröl ellopott szőlővessző miatt indított ügy elbírá­lása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir minisztertanács 1897. évi október hó 13-án hozott határozata.) OALLa, B£<12véNYT»(WA8*0 HVOMOÁj* BUDAPESTÉ* Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Holtzer Géza e. M. Vásárhely, kir. tvszék. bej mái 26. félsz. jun. 17. csb. Aldor Ödön, tmgg. Dr. Szászy Endre. - Sinay­berger testvérek e. Bpest, ker. és vált. trvszék, bej. márc »9 félsz apr. 28. csb. Stájer Gyula, tmgg. Dr. Stern Salamon. - Grossmann Jakab e. Moór. sz.-febérvári tvszék, bej. ápr. 25. félsz. máj. 20.csb. Lohár Bela. tmgg. Dr. Lőwy Károly. - Popovics Pál e. Versec, fehértem­plomi trvszék, bej. ápr. 30. csb. Horváth Géza, tmgg. dr. Olteán Aurél. - Leichtmann Adolf e. Halmi, sz.-németi trvszék. bej. ápr. 2 félsz apr 18 csb. Dr Dezső Kálmán, tmgg. Nagy Elek. - Roder Sámuel e. Parabuty. zombon trvszék, bej. ápr. 2. csb. Kemény Béla, tmgg Dr. Scultéty Jenő. - Krausz Dávid e. Tab, kaposvári trvszék, bej ápr. 8, félsz. apr. 23. csb. Dr. Kramer József, tmgg. Dr. Löwentritt Ödön. ­Szemczey Odon e. Paks. szegzárdi trvszék, bej. ápr 9., félsz mái U csb. Abay Leo, tmgg. Fördős Géza. J 4n Pályázatok : A szolnoki trvszéknél aljegvzői áll. márc 13. - A pestvidéki trvszéknél aljegyzői áll. márc. 14. - A gvor, mTr iT A,rÓI ^ ^ U ~ A szolnoki trvszéknél biröfáu! t. ~ A gyulai kir. ügyészség a l ü g y é s z í áll márc. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom