A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 10. szám - Az ügyvédek és a közjegyzőség

Tizenhetedik évfolyam. Szerkesztőség: V.. Rudolf-rakpart IL sz. szaru. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz OG Budapest, 1898 márczius 6 Előfizetési árak: Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) rTlL'AP \Z IRAZSAiíOGY ÉRMEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYFÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Di\ STILLER MÓR. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 írt 50 kr. Fél « _ 3 « — « Egész « 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Az ügyvédek és a közjegyzőség. Irta: Réti Ferencz. ügyvéd, Csongrád. — A kor mint a büntetőjogi beszámítást módositó ok. Irta: Eiserth István, lőcsei kir. ügyész. — Uj alakulatok a kereskedelmi társaságok terén. Irta : Dr R a f f a y Ferencz, győri kir. albiró. — A hamis tanuzásról. Irta : Zoltán Sándor, módosi kir.albiró. — Még egyszer az örökösödési eljárásról.Irta: Scheibner Kálmán, ügyvéd Zentán. — Belföld. (A magyar általános polgári törvénykönyv.) — Ausztria és külföld. (Kisbirtokosok hitelügye Németországban. Irta : Dr. S z ok 0,1 a y István, bpesti ügyvéd.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Az örökösödési eljárásból. Irta: Nerao) — Sérelem (A csődök kiosztása a fehértemplomi kir. törvényszéknél. Irta: Dr. Popovics Miklós, ügyvéd Verscczen. — Irodalom. I Az állami egyenes adók és a községi adópótk'kok kézikönyve. Összeállította: Gálffy Ferencz pénzügyi s. titkár, Pozsony. — Az államszamvitelről szóló 1S97. évi XX. t.-c. Irta : Dr. Falus sy Gusztáv áll. főszámvevőszéki igazgató. — A kolozsvári kódex. Irta: Herzfelder A. R. — Esztétika. Irta P i 1 o M. — A perjog reformjához. Irta : Spectator. — Szabadalmi és védjegy jogtára. Szerkeszti: Dr. Szakolczay Árpád. — Telekkönyv. Szerkeszti: K á p 1 á n y Géza.) Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA : a bírói írásszakértői véleményezés és a grafológia. Irta : B us s e János, a «tudományos grafológia intézetének') tulajdonosa, Münchenben. MELLÉKLET : — Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények.— Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böi (Csődök— Pályázatok,) Az ügyvédek, és a közjegyzőség. Irta: RÉTI FERENC, ügyvéd Csongrádon. Olvastuk a budapesti kir. közjegyzői kamarának f. évi január hó 30-án tartott XXII. rendes évi közgyűléséről szóló jelentését. Az értesítés szerint: kiemeli ajelentés azon méltánytalan bánásmódot, a melyben a közjegyzői helyettesek a kinevezések körül részesülnek, a midőn néha politikai okok előtérbe tolása miatt hosszabb időn keresztül működő érdemes helyettesek a kinevezések körül részesülnek, a karon kivül álló pályázatokkal szemben szoríttatnak háttérbe, kik előtt a közjegyzői gyakorlat ismeretlen. Valóban igen megszerethették a közjegyző urak kivételes és kiváltságos helyzetüket, a melyben kinevezésök és a közjegyzői törvény rendelkezésénél fogva jutottak. Mert tigy látszik, hogy már nem elégszenek meg azon kiváltságos helyzettel, hogy a törvény részökre oly munkakört biztosit, melyben nemcsak megélhetnek. — de vagyont is szerezhetnek, — hanem még azt is megkövetelik : hogy a karon kivül álló egyének, a kinevezéseknél teljesen mellőztessenek. Mi jogositja azonban érre fel a közjegyzőket? Vájjon azok, a kik ma a közjegyzői állásokat betöltik, valami különös előjogokkal birtak azokhoz? Vájjon nem-e ügyvédek voltak ők is, a legnagyobb részben ? És vájjon midőn kineveztetésöket megkapták, érdemök és jogosultságuk állott-e a legnagyobb résznek másban, minthogy ügyvédi gyakorlatot folytattak? Akkor, midőn pályáztak a közjegyzői állásokra az illető közjegyzők, a nélkül, hogy a közügyek szolgálatában szerzett érdemeikre hivatkozhattak volna, pusztán ügyvédi oklevelöket is, ugy tudjuk, elegendőnek tartották arra. hogy jogot vindicáljanak magoknak a kineveztetéshez és ma már az ügyvédi oklevél és gyakorlatra fektetett kérelmet figyelmen kivül hagyandónak tartják a közjegyzői kineveztetéseknél ?! A törvény intentioi, az osztó igazság és az ügyvédi állás jogosultságának kimutatása érdekében, a közjegyzői állásokra történendő kinevezéseknél szükségesnek és időszerűnek látom ennélfogva az alábbiakat elmondani. Lapunk mai száma A közjegyző szerintem nem más mint egy kiváltságos, egy törvényileg biztositott munkakörbe az igazságügyminister bizalmával beállított ügyvéd, a ki a törvényileg megkívánt vagyoni biztosíték mellett végzi a közjegyzői s egyéb törvény által munkakörébe utalt teendőket. Azon állítása tehát a kamarai jelentésnek : hogy az ügyvéd előtt (mert az ügyvédeket érti bizonyára a karon kivül álló pályázók alatt) a közjegyzői gyakorlat ismeretlen, teljesen alaptalan. Mert, tudjuk, hogy elméletileg nem is kívántatik oly magas fokú minősítés a közjegyzőtől, mint az ügyvédtől, a mi pedig a közjegyzői gyakorlatot illeti, arra nézve talán csak elhiszik a közjegyző urak, hogy egy 10 - 20 - 25 éves ügyvédi gyakorlattal biró ügyvédnek az okiratok kiállításában, a hagyatékoknak tárgyalásában van annyi gyakorlati képessége mint bármelyik 10 éves gyakoi lattal biró jelöltnek. Hogyan áll tehát a dolog? Szerintem akként, hogy az ezelőtt 10—20 évvel közjegyzőkké vállt ügyvédek, a kar önös érdekében' ma már teljesen megfeledkeztek arról, hogy , ők is ügyvédek voltak, hogy azon 10 —20--25 éves gyakorlattal biró ügyvéd, ki ily hosszúidon át kifogástalanul töltötte be nehéz hivatását, nem ((politikai okokbób), miként a jelentést mondja, hanem hosszas ügyvédi szolgálatai alapján éppen oly jogosult, kiváltságos ügyvédi állás, úgynevezett közjegyzői állásra, miként a közjegyző-jelölt, a közjegyző-helyettes. És teljesen megfeledkezett a t. kamarai jelentés arról, hogy a hosszas gyakorlattal biró ügyvédnek a közügyek fáradság s és önzetlen szolgálatában eltöltött munkássága (mert ilyen is van a «politikai» mellett) kell hogy adjon oly erős jogcímet egy közjegyzői állás elnyeréséhez, mint a közjegyzői helyettesség. Mert továbbá a közjegyzői helyettesség önmagában csak nem lehet akkora érdem és jogcím, mint egy hosszas ügyvédi gyakorlat és a közügyek terén1 amazzal kapcsolatban eltöltött önzetlen és hasznos munkásság. Ha tehát közjegyzői helyettesek mellett a hosszas ügyvédi gyakorlat és közügyi szolgálatok terén szerzett érdemek alapján ügyvédek is neveztetnek ki közjegyzőkké, ez nem csak nem sérelem a közjegyzői karra s a törvényes igazságra, méltányosságra, de egy kötelesség teljesítése, a melyet a minister a törvény alapján nemcsak megtehet, de taríoz'k is megtenni. Éppen ugy, mint az arra érdemes közjegyzői helyettesek kérelmeit sem ignorálhatja. De miként a tapasztalás igazolja, az eddigi kinevezéseknél éppen a hosszas ügyvédi gyakorlat és közügyi szolgálatok által a közjegyzői állásokra sokkalta méltóbb ügyvédekkel szemben követtetett el a méltatlanság, nem pedig közjegyzői helyetteseknél. Es azért a kormányok által a közügyek és politikai élet terén annyiszor és annyira felhasznált ügyvédek még sem adnak méltatlankodásaiknak kifejezést ; miként ezt most igaztalanul a közjegyzők teszik. . . Nem az az oka annak, hogy nincs elegendő közjegyzőhelyettes, a mit a kérdés alatti kamarai jelentés mond. hogy t. i. a közjegyzőhelyettesek mellőztetnek a kinevezéseknél, hanem az, hogy nem fizetik meg a közjegyződ helyetteseiket ugy, mint a hogy azt megfizetni kellene. Adjanak csak a közjegyzők a helyetteseknek 1,500—2,400 frt évi fizetést, majd lesz elég helyettes. Mert igen sok becsülésre méltó ügyvéd van, u ki ma ezer forintot sem képes megkeresni és szivesen elmegy közjegyzőhelyettesnek, csak kapjon tisztességes fizetést. És ha majd kap a helyettes 1.500—2,400 forintosakkor képes lesz kivárni azt is, mig kinevezik közjegyzőnek, mert hiszen jól tudja, hogy igen sok ügyvédi oklevéllel biró ember van, a ki mint gyakorló ügyvéd nem képes évente 2,000 forintot keresni 12 oldalra terjed.